Barion Pixel

Az inspiráció fenntartása az ásramban és a szannyászin életben

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1994. december 3.

Sok év púrna szannyászinként eltöltött év után belefáradhatunk az intézményi életbe, és bepenészesedhetünk, belerozsdásodhatunk. Amikor a saját gurunkkal való fizikai kommunikáció egyre kevesebb, milyen filozófia, milyen gondolkodásmód és hozzáállás tudja megújítani a belső ösztönzést és inspirációt?

Kétféle módja van a kérdés megválaszolásának: az egyik intézményi, a másik személyes vagy emberi. Az intézményi szerint a szannyászin hagyomány azt mondja, hogy 12 évig kell ásram környezetben élni. Ezután elhagyod az ásramot, és átlépsz a parivrajaka (vándorló koldus) szakaszba annyi ideig, ami ahhoz szükséges, hogy érettséget szerezz az életben, aztán letelepszel, és a társadalomért, a közösségért és saját spirituális életedért dolgozol. Régebben, amikor az embereknek kevesebb vágya és ambíciója volt, akkor el tudtak tölteni 12 évet egy ásramban, elérték azt, ami szükséges a képességeiknek megfelelően, és aztán tovább mentek a guru, a tanító, a mester áldásával, magukkal víve egy célt, egy irányt az életben, miközben fenntartották a kapcsolatot az ásrammal, a guruval és a guru küldetésével. Ez volt a tradicionális megközelítés.

„Az inspiráció fenntartása az ásramban és a szannyászin életben” bővebben

Az ásram környezet

Swami Niranjanananda Saraswati

Szatszang a tanárképző tanfolyamon
Ganga Darshan, 1994.08.02.

Tegnap az ásram, ma pedig a magam nevében köszöntelek benneteket, akármilyen céllal jöttetek is, legyen az karma jóga, az ásram élet vagy a jógatanár –képző tanfolyam. Biztos vagyok abban, hogy célotok és szándékotok megtalálja a helyes irányt, és teljesülni fog.

Mindazonáltal meg kell tanulnotok megérteni, és elfogadni annak a helynek a szabályait, ahova jöttetek, ami egy ásram. Az ásramnak meghatározott szerepe van minden ember életében. Persze, az egész dolog a ti hozzáállásotokon múlik. Lehet, hogy rosszindulatú a hozzáállásotok az ásrammal, az emberekkel, és mindennel szemben. Vagy lehet, hogy igen derűs ez az attitűd mindenkivel és mindennel szemben, míg az ásramban vagytok. Lehet, hogy lelkes ez a hozzáállás, vagy éppenséggel kedvetlen. Ezek egyéni megközelítések, de ezek a személyes érzések nem befolyásolják vagy változtatják meg semmilyen módon az ásram célját és irányultságát.

„Az ásram környezet” bővebben

Ásram élet

Swami Satyananda Saraswati

Jártam távoli, elbűvölő helyeken szerte a világon. Ezek egyike Thaiföld volt, ami nagy hatást gyakorolt rám a hagyományaikban és örökségükben látható védikus kultúra nyomai miatt. A védikus felfogás olyan komplikáltan szövődik bele vallásukba, társadalmi kultúrájukba, mondavilágukba, hogy biztosan nagyon erős volt a kapcsolat közöttük. Rama legendája egy családi legenda. Csak úgy, ahogy mi Indiában tesszük, a thai emberek is Rama történetét hirdetik énekükön, táncukon, művészetükön és szobrászatukon keresztül. Ahogyan számunkra, úgy számukra is Rama egyaránt jelenti a tökéletes embert és az isteni megtestesülést is. Az utcák és az utak a Ramayana hősei után vannak elnevezve és ugyanígy a hotelek és az üzletek is. Ez a Rama és Sita mesék masszív tudatosságát jelzi.

„Ásram élet” bővebben

Amit az élet nekem tanított

Swami Sivananda Saraswati

Villámcsapásszerű volt, ahogy életemben már korán arra a következtetésre jutottam, miszerint az emberi élet nem tökéletes a maga megfigyelhető tevékenységeivel, és van valami az emberi észlelésen túl, amely ellenőriz, és irányít minden láthatót. Elkezdtem megérteni a valóságot a mögött, amit földi életnek nevezünk. A nyugtalanság és a lázas aggodalom, amelyek az emberek normális létezését itt jellemzik, egy magasabb célról árulkodnak, melyet az embernek egyszer majd el kell érnie.

„Amit az élet nekem tanított” bővebben

Karma jóga

Swami Niranjanananda Saraswati

Miben rejlik a karma jóga fontossága a Bhagavad Gíta szerint?

Úr Krisna kedvenc témája a karma jóga volt, mert hitt abban, hogy mindenkit befolyásol a karma. A Bhagavad Gítában megállapítja, hogy aki érti a karma és karma jóga útját, az megérti a jóga és az élet titkát.

A karma jóga kedvelt témája nem csak Úr Krisnának, hanem valamennyi jóginak a világ minden táján. Mindenki karmát gyakorol az érzékeken, elmén, érzelmeken és fizikai érintkezésen keresztül. Az élet karma nélkül nem létezne. Azt is mondhatjuk, hogy a karma az életben olyan, mint az érem két oldala. Ha az egyik oldal az életet, a másik oldal az életben rejlő cselekvéseket képviseli.

„Karma jóga” bővebben

Karma jóga a mindennapokban

Swami Niranjanananda Saraswati

A jógáról általában azt gondolják, hogy egy gyakorlatsorozat, amelyet a mindennapi társadalmi élettől elvonulva, gyakorlótermi környezetben, vagy elvonuláson kell végezni „spirituális lények” társaságában. Azt tanultuk, hogy ha ezt vagy azt a jóga technikát gyakoroljuk, akkor ezt vagy azt az eredményt fogjuk elérni. Amit valójában teszünk az, hogy a jógából egy mechanikus folyamatot csinálunk, amely öntudatossághoz vezet.

El kell hagynunk ezt a fajta gondolkodásmódot, és a jógát természetes megnyilvánulásunk részévé kell tennünk. . A jóga csak így válhat egy folyamattá, amely önmegvalósításhoz vezet.

„Karma jóga a mindennapokban” bővebben

Karma és végzet

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a Sorbonne Egyetemen
Párizs, 1994. október 14.

Nehéz beszélni a karma és a végzet tárgyköréről, és nehéz megérteni, mert a karma és végzet tapasztalása egy élethossznyi folyamat, amely túl van az emberi felfogóképességen. A múltban sok próbálkozás történt, hogy leírják a karma és végzet folyamatát, a folyamatot, amely irányítja az emberi életet, természetet és személyiséget. Azonban ahelyett, hogy filozófiai szempontból közelítenénk meg, próbáljuk meglátni azt, hogyan integrálja saját személyiségünk a karmát és végzetet, lássuk ezek létjogosultságát a hétköznapi emberi életben.

„Karma és végzet” bővebben

Szatszang a karmáról

Swami Satyananda Saraswati

Mi a karma?

Szó szerint a karma cselekvést jelent, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és meg kell ölnöm sok embert, ez az én tettem, de nem a karmám. Másfelől, ha gyűlöletből ölöm meg az embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és személyiségemet. Így a cselekvésen kívül a karma az élet eseményeinek benyomását is jelenti az egyén elméjére.
„Szatszang a karmáról” bővebben

A csakrák

Dr. Swami Satyamurti, PhD (Belfast)

A kundalíni energia egy ősi energia az emberben, egy alvó potenciál, a kihasználatlan energia, amelyet rendszerint egy kis alvó kígyóként rajzolnak meg a múladhára csakrában. A kundalíni alvó agysejtek millióit szimbolizálja, az agy kilenc tizedét, amelyet nem használunk. Amikor a kundalíni energia felébred, vagyis amikor az alvó ultrahangos és magas rezgésszámú agyi idegpályák lassan aktiválódnak az olyan jóga gyakorlatok által, mint a meditáció, dzsapa és szvára jóga, egy jó adag hő, fény és hang jön létre, ahogyan az energia egyik formából a másikba alakul. A kundalíni kígyó képletesen elkezd kitekeredni, és felfelé mozog a múladhárától magasabb csakrák felé.

„A csakrák” bővebben

A csakrák felébresztése

Swami Satyananda Saraswati

1981 szeptemberében a Zinal Konferencián Swami Satyananda a spirituális ébredés különböző szintjeit ismertette és elmagyarázta, hogy a csakrák és a szusumná nádi ébredésének meg kell előznie a kundalíni felébredését.

Az összes csakra az idá és pingalá nádín keresztül közvetlenül kapcsolódik a test minden egyes szervéhez, azon a sajátos területen. Például a szvádhisthána csakra az idegpályákon keresztül közvetlenül kapcsolódik a húgyivarszervi és a petefészek rendszerhez, az anáhata csakra a szív- és érrendszerhez és a tüdőkhöz. A vishuddhi csakra kapcsolódik a fülekhez, az orrhoz és a torokhoz. Nos, ezek a kapcsolódások, melyek a csakrák és a fiziológiai szervek között léteznek, már amennyire az idát és a pingalát illeti. Amikor a felébredés megtörténik, az először a szusumná nádíban jön létre.

„A csakrák felébresztése” bővebben