Barion Pixel

Hogyan legyünk türelmesek?

Swami Satyananda Saraswati

Részlet a ’Rikhiapeeth Szatszangok’ kiadvány 4. részéből

Ahhoz, hogy türelmesebbek legyünk más emberek hibáival kapcsolatban, először képesnek kell lennünk arra, hogy saját hiányosságainkat lássuk. Amikor képes vagy arra, hogy lásd saját gyengeségeidet, akkor meg fogod érteni. Ha látsz valakit, aki hibázik, akkor magadban is keresd ezt.

Amikor a rosszat kerestem az emberekben, nem találtam senkit sem, aki rossz lenne,
Amikor a saját szívembe néztem, azt láttam, hogy senki sem volt olyan rossz, mint én.

“Hogyan legyünk türelmesek?” bővebben

A három gúna

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Az elmének, természetéből adódóan három gúnája, vagyis minősége van: a szattva, vagyis a fény, öröm és jóság; a radzsasz, azaz a szenvedély és mozgás; és a tamasz, vagyis a tehetetlenség és sötétség. Az elmének három vrittije, más néven változata van, melyek megfelelnek a három gúnának. A shanta vritti, vagyis a béke, egyensúly és kiegyensúlyozottság, melyek a szattva gúnából származnak. A ghora vritti, azaz a radzso gúnából származó düh; és a múdha vritti, azaz a nemtörődömség, lustaság és álmosság, melyek a tamo gúnából erednek.

“A három gúna” bővebben

Karma és végzet

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a Sorbonne Egyetemen
Párizs, 1994. október 14.

Nehéz beszélni a karma és a végzet tárgyköréről, és nehéz megérteni, mert a karma és végzet tapasztalása egy élethossznyi folyamat, amely túl van az emberi felfogóképességen. A múltban sok próbálkozás történt, hogy leírják a karma és végzet folyamatát, a folyamatot, amely irányítja az emberi életet, természetet és személyiséget. Azonban ahelyett, hogy filozófiai szempontból közelítenénk meg, próbáljuk meglátni azt, hogyan integrálja saját személyiségünk a karmát és végzetet, lássuk ezek létjogosultságát a hétköznapi emberi életben.

“Karma és végzet” bővebben

Szvádhjája meditáció

Achintyamavyaktamanantaroopam sivam prasaantamamrutam brahmayonim;
Tathaadimadyaanta viheenamekam vibhum chidananda marropamadbhutham.

Az Elképzelhetetlen, a Meg Nem Nyilvánuló, a végtelen forma közül az Egy, az Örökké Kedvező, a Békés, a Halhatatlan, magának a Teremtőnek az Eredete, a kezdet, folytatás és vég nélküli Egy, az Egyetlen, a Mindent Átható; a Tudás Üdvössége, a Formátlan, a Gyönyörű.

Kaivalya Upanishad

“Szvádhjája meditáció” bővebben

A szvádhjája két szintje

Swami Niranjanananda Saraswati

A változás és egy más életmód alapjai a szvádhjájával építhetőek. A szváhjáját gyakran “önelemzésnek” fordítják, ami az önmegismerés és önmegvalósítás folyamatát jelenti. Megismerni a saját elménket, érzelmeinket, természetünket, jellemünket és személyiségünket. Ez a szvádhjája kezdete. Az önelemzésnek azonban két szintje van. Az első önmagunk, a második a spiritualitással foglalkozó irodalom tanulmányozása, ami sokban pontosíthatja és mélyítheti szemléletünket és tudásunkat.

“A szvádhjája két szintje” bővebben

A szvádhjája gyakorlása

Swami Sivananda Saraswati

A szádhana (spirituális gyakorlás) folyamatának végigvitele sok időbe telik, sőt még az is jelentékeny időt igényel, hogy az előkészítő lépésekben kellő alapokat szerezzünk. Még ha úgy is érezzük, hogy a legfelsőbb igazság már elérhető közelségbe került, akkor is ébernek kell lennünk. Ha a törekvő akár csak egy pillanatra is lazít éberségén, és szellemi vagy etikai értelemben elszunnyad, az alsóbb elme érvényre jut. Az éberséget egész addig meg kell őrizni, míg az ember ténylegesen meg nem éli minden pillanatban a legfelsőbb igazságot. Nem elég, ha az igazság fénye csupán megvilágítja az ember szádhanájának egy sötét sarkát. A leghatékonyabb módszerek egyike, hogy az ember elméjét folyamatosan és teljesen éberen a szádhana célján tartsa, a szvádhjája, az önvizsgálat. “A szvádhjája gyakorlása” bővebben