Elsőként Isten, utána a világ, legvégül te

Swami Sivananda Saraswati

Elsőként Isten, utána a világ, legvégül te. Mikor az ember elfelejti ezt, mindenféle bánat és gond veszi kezdetét az életében.

Az ember elfelejti ezt a nagyszerű tanítást az önzése miatt, ami arra csábítja, hogy saját magát tegye legelőre, majd utána a világot, és csak végül Istent. Az önzés az eredendő bűn, ami az embert a szamszára kerekéhez köti, és elmondhatatlan szenvedésen, fájdalmon és a halálon viszi keresztül. Az önzés oka a tudatlanság.

“Elsőként Isten, utána a világ, legvégül te” bővebben

Stresszes gyerekek

Yoga Magazin különkiadása a stressz jógikus kezeléséről 1991. november

Általában nem köztudott, hogy a stressztől szenvedő emberek nagy része gyerek. Felnőttként ezt nem ismerjük fel, mert a gyerek életében mi vagyunk a fő stressz forrás. Minél közelebbi a kapcsolat, annál nagyobb a stressz okozásának a lehetősége, a szülő akaratán kívül a legnagyobb károkozóvá válhat! A felnőttek világában sajnos a gyerekeket nem képviselik, és hangtalan állampolgárok maradnak. Gyakran a gyerek még túl kicsi is ahhoz, hogy megértse vagy kifejezze önmagát, annak ellenére is, hogy stresszes helyzetben lehet.

“Stresszes gyerekek” bővebben

Szatszang a mentális problémákról

Swami Satyananda Saraswati

Kapcsolódó cikk a három energiáról, saktiról.

Mi az elme békéje?

Az elme békéje az, hogy kiegyensúlyozott módon látjuk az életet. Nem az eredményekről és a veszteségekről szól, hanem arról, hogy mindent megértünk az élettel kapcsolatban. A külső élet tele van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, és egy gyenge ember számára ez fárasztó, vagy akár kimerítő is lehet. De egy erős ember számára minden felfelé menet öröm, és minden lefelé menet egy játék.

“Szatszang a mentális problémákról” bővebben

A növekedés, a fejlődés és a siker alapja

Swami Niranjanananda Saraswati

Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.

Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.

“A növekedés, a fejlődés és a siker alapja” bővebben

Karma jóga és a stressz

Swami Satyananda Saraswati

„A karma jóga az ember különböző szamszkáráinak (mentális benyomások és problémák) megnyilvánulási lehetősége.”

A karma jóga a cselekvés vagy a munka jógája. Ez egy olyan jógikus út, amely nyitva áll mindenki számára, mivel mindannyiunknak kell dolgoznunk, illetve különböző tevékenységeket végeznünk, legyen az akár fizikai vagy mentális. A karma jóga segít békét és lelki egyensúlyt hozni az ember stresszel teli életébe.

“Karma jóga és a stressz” bővebben

Szabadság

Swami Sivananda

 A szabadság az ember vele született joga. A szabadság halhatatlanság. A szabadság tudás, béke és boldogság. Tudatosan vagy tudattalanul, szándékosan vagy akaratlanul, de mindenki próbálja megtalálni ezt a szabadságot, legyen az akár nemzetek küzdelme a csatatéren vagy egy lopás, melyet a szükségtől való megszabadulás motivál. Lábunk minden mozdulata a szabadság irányába mutat. Mindenkiben van egy veleszületett erős belső késztetés a függetlenné válásra. Senki nem akarja, hogy mások kívánságai irányítsák. Az embernek azért vannak ilyen érzései és vágyai, mert az ember a halhatatlan lélek, az átman, melynek nincs vetélytársa, mely a belső uralkodó, mely az egész univerzum fenntartója. Valóban, mi vagyunk ez az átman. Minden szívben ott a függetlenség iránti vágy, ez a mindent elpusztító szenvedély a szabadság után.

“Szabadság” bővebben

Kundaliní Kutatási Projekt

George Tompkins

(Nemzetközi Kundaliní Kutató Társaság – indiai fejezet)

Azért vagyok itt, hogy beszéljek egy óriási kutatási projektről, amely a kundaliní jelenség. Az 1984-ben elhunyt Pandit Gópi Krisna barátjaként kerültem ebbe a munkába. 1971-ben találkoztam vele, és az évek alatt jó barátokká váltunk. Mindent, amiről ma beszélni szeretnék, az ő munkája inspirált. Nem volt guru, nem voltak tanítványai vagy tanulói, csak néhány „munkatársa”. Manapság az emberiség jó néhány keresztút előtt áll. Ezek közül csak néhányat veszek figyelembe, amelyek ehhez a kutatáshoz tartoznak. Az ember egy átmeneti lény, a tudatosság egyik szintjéről a másikra fejlődik. A fejlődésünkben egy keresztúthoz értünk, és úgy hisszük ezt a tényt be lehet mutatni, és tudományosan is meg lehet erősíteni. Az időnek egy olyan pontján vagyunk, amikor a tudatosság önmagára fókuszálja a figyelmet, hogy kibontsa önön misztériumát.

“Kundaliní Kutatási Projekt” bővebben

Ellentétes gondolatok

Swami Sivananda

Ha a negatív gondolatokat és érzéseket a velük ellentétessel vagy szemben állóval helyettesítjük, boldog és harmonikus életet élhetünk. Az aggodalommal és félelemmel teli gondolatok rombolják a hatékonyságot, a vitalitást és az életerőt. Az ezekkel ellentétes, kedvességgel, örömmel és bátorsággal teli gondolatok gyógyítanak, nyugtatnak, növelik a hatékonyságot és megsokszorozzák a mentális erőket.

“Ellentétes gondolatok” bővebben

Az elme természete

Swami Sivananda

A minket körülvevő anyagi világ minden elemének forrása egy gondolat, melyből aztán majd formát nyer. Minden vár, minden szobor, minden festmény, minden mechanizmus – minden először megalkotójának elméjében született meg, mielőtt anyagi kifejeződést vagy megtestesülést nyert volna. Mikor a művész elkezdi festeni a képet a vászonra, akkor ő ezt az elméje által előzetesen alkotott anyagi elképzelés alapján teszi. Végül is a világ is csupán egy elgondolás, egy gondolat. Amikor az elme abbahagyja a gondolkodást, a világ eltűnik, és leírhatatlan boldogság lesz jelen. Amikor az elme elkezd gondolkodni, a világ és vele a szenvedés azonnal újból megjelenik. A világot az elme teszi láthatóvá. “Az elme természete” bővebben

Brahman mint táplálék

Swami Vibhooti Saraswati

A híres Bhrigu Varuni ezzel kéréssel fordult apjához: „Nagyra becsült Úr, taníts engem Brahmanról!” Apja (Varuna) megtanította neki, hogy az étel, a prána, a látás, a hallás, az elme és a beszéd, mind Brahman megismerésének eszközei. Varuna továbbá azt is mondta neki, hogy törekedjen megtudni azt, hogy honnét születik valamennyi élőlény, miután megszülettek miből élnek, és végül hová tűnnek.

“Brahman mint táplálék” bővebben