Kollektív tudat

Swami Niranjanananda Saraswati

Kollektív tudat

Van itt egy a kérdés: Amikor megszűnik az ego, az emberiség egy közös tudatban fog-e egyesülni? Sok teória létezik. Az egyik azt mondja, hogy egy bizonyos idő után, amikor az evolúció a végéhez ér, a közös emberi tudat egy kozmikus tudattá fog válni. Sok próféta és sziddha vetette már fel ezt az ötletet, korunkban Sri Aurobindo.

“Kollektív tudat” bővebben

Szatszang az ashram életről, a nyugtalan elméről, a szanszkrit nevekről

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshanban és az ausztrál ásramban, 1989.

Muszáj geru színű ruhát hordani, amíg az ásramban vagyunk?

Nem, nem muszáj, ez rajtad múlik. Természetesen, amikor felveszel egy formaruhát, akkor automatikusan fegyelem és felelősségérzet is megjelenik. Lehet, hogy rendőr vagy, de hétköznapi ruhákban nem viselkedsz úgy. De amikor felveszed az uniformisodat, akkor a hozzáállás hirtelen megváltozik. Jön az idea, hogy „a törvényt képviselem”. Ugyanígy lehet, hogy egy szvámi vagy, tekintet nélkül arra, hogy viseled a ruhát vagy sem. De egy ásramban 50 vagy 100 ember van, és mind geru színt visel. Tehát, ha te is viseled, akkor magadba szívod a vitalitásukat, az eltökéltségüket és a fegyelmezettség érzetét, mert a részükké válsz. A külső személyiség beolvad, egy azonosulás történik, amikor bármiféle uniformist magadra veszel. De természetesen ez nem kötelező, szabadon választhatsz.

“Szatszang az ashram életről, a nyugtalan elméről, a szanszkrit nevekről” bővebben

A jóga és az emberi potenciál

Swami Niranjanananda Saraswati

Beszéd a patnai (India, Bihar állam) Notre Dame Iskola hallgatói számára 1994. december 4-én

A jóga egy rendszer, egy tradíció, amellyel nagyon régóta kapcsolatban vagyunk. Bár geru színű, szannyászin ruhában látsz minket itt ülni, mi jógatanárok vagyunk, és jógát tanítunk a test, az elme, az intellektus és az érzelmek fejlesztésére. A jógának csak egy célja van, felébreszteni, erősíteni és növelni az emberi személyiség lehetőségeit, hogy jobbak lehessünk bármilyen területen, amit jövőbeli életünk során választunk. Ez az a tréning, amelyet a jóga gyakorlatain keresztül adunk.

“A jóga és az emberi potenciál” bővebben

A jóga és az egészség

Swami Satyananda Saraswati

A Hatha jógáról szóló könyvsorozat 7. kötetéből
A 20. század két nagyságának, Sri Swami Sivananda Saraswati és Sri Swami Satyananda Saraswatinak a tanításaiból

Hatha jóga és egészség

A test és az elme kapcsolódása hogyan hat az egészségünkre?

Swami Satyananda: Ez a fizikai test az elemek titokzatos kombinációjából áll. A fizikai testen belül van nektár és van méreg is, és minden betegség, amely a testből származik, a testen belül egyensúlyozható ki, és ott is irányítható. Főleg az ászanáknak és pránájámáknak van azonnali hatásuk a testre.

“A jóga és az egészség” bővebben

Elsőként Isten, utána a világ, legvégül te

Swami Sivananda Saraswati

Elsőként Isten, utána a világ, legvégül te. Mikor az ember elfelejti ezt, mindenféle bánat és gond veszi kezdetét az életében.

Az ember elfelejti ezt a nagyszerű tanítást az önzése miatt, ami arra csábítja, hogy saját magát tegye legelőre, majd utána a világot, és csak végül Istent. Az önzés az eredendő bűn, ami az embert a szamszára kerekéhez köti, és elmondhatatlan szenvedésen, fájdalmon és a halálon viszi keresztül. Az önzés oka a tudatlanság.

“Elsőként Isten, utána a világ, legvégül te” bővebben

Stresszes gyerekek

Yoga Magazin különkiadása a stressz jógikus kezeléséről 1991. november

Általában nem köztudott, hogy a stressztől szenvedő emberek nagy része gyerek. Felnőttként ezt nem ismerjük fel, mert a gyerek életében mi vagyunk a fő stressz forrás. Minél közelebbi a kapcsolat, annál nagyobb a stressz okozásának a lehetősége, a szülő akaratán kívül a legnagyobb károkozóvá válhat! A felnőttek világában sajnos a gyerekeket nem képviselik, és hangtalan állampolgárok maradnak. Gyakran a gyerek még túl kicsi is ahhoz, hogy megértse vagy kifejezze önmagát, annak ellenére is, hogy stresszes helyzetben lehet.

“Stresszes gyerekek” bővebben

Szatszang a mentális problémákról

Swami Satyananda Saraswati

Kapcsolódó cikk a három energiáról, saktiról.

Mi az elme békéje?

Az elme békéje az, hogy kiegyensúlyozott módon látjuk az életet. Nem az eredményekről és a veszteségekről szól, hanem arról, hogy mindent megértünk az élettel kapcsolatban. A külső élet tele van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, és egy gyenge ember számára ez fárasztó, vagy akár kimerítő is lehet. De egy erős ember számára minden felfelé menet öröm, és minden lefelé menet egy játék.

“Szatszang a mentális problémákról” bővebben

A növekedés, a fejlődés és a siker alapja

Swami Niranjanananda Saraswati

Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.

Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.

“A növekedés, a fejlődés és a siker alapja” bővebben

Karma jóga és a stressz

Swami Satyananda Saraswati

„A karma jóga az ember különböző szamszkáráinak (mentális benyomások és problémák) megnyilvánulási lehetősége.”

A karma jóga a cselekvés vagy a munka jógája. Ez egy olyan jógikus út, amely nyitva áll mindenki számára, mivel mindannyiunknak kell dolgoznunk, illetve különböző tevékenységeket végeznünk, legyen az akár fizikai vagy mentális. A karma jóga segít békét és lelki egyensúlyt hozni az ember stresszel teli életébe.

“Karma jóga és a stressz” bővebben

Szabadság

Swami Sivananda

 A szabadság az ember vele született joga. A szabadság halhatatlanság. A szabadság tudás, béke és boldogság. Tudatosan vagy tudattalanul, szándékosan vagy akaratlanul, de mindenki próbálja megtalálni ezt a szabadságot, legyen az akár nemzetek küzdelme a csatatéren vagy egy lopás, melyet a szükségtől való megszabadulás motivál. Lábunk minden mozdulata a szabadság irányába mutat. Mindenkiben van egy veleszületett erős belső késztetés a függetlenné válásra. Senki nem akarja, hogy mások kívánságai irányítsák. Az embernek azért vannak ilyen érzései és vágyai, mert az ember a halhatatlan lélek, az átman, melynek nincs vetélytársa, mely a belső uralkodó, mely az egész univerzum fenntartója. Valóban, mi vagyunk ez az átman. Minden szívben ott a függetlenség iránti vágy, ez a mindent elpusztító szenvedély a szabadság után.

“Szabadság” bővebben