Szatszang az ashram életről, a nyugtalan elméről, a szanszkrit nevekről

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshanban és az ausztrál ásramban, 1989.

Muszáj geru színű ruhát hordani, amíg az ásramban vagyunk?

Nem, nem muszáj, ez rajtad múlik. Természetesen, amikor felveszel egy formaruhát, akkor automatikusan fegyelem és felelősségérzet is megjelenik. Lehet, hogy rendőr vagy, de hétköznapi ruhákban nem viselkedsz úgy. De amikor felveszed az uniformisodat, akkor a hozzáállás hirtelen megváltozik. Jön az idea, hogy „a törvényt képviselem”. Ugyanígy lehet, hogy egy szvámi vagy, tekintet nélkül arra, hogy viseled a ruhát vagy sem. De egy ásramban 50 vagy 100 ember van, és mind geru színt visel. Tehát, ha te is viseled, akkor magadba szívod a vitalitásukat, az eltökéltségüket és a fegyelmezettség érzetét, mert a részükké válsz. A külső személyiség beolvad, egy azonosulás történik, amikor bármiféle uniformist magadra veszel. De természetesen ez nem kötelező, szabadon választhatsz.

A krijá jóga gyakorlataiban az odaadás megvéd a kundalíni zavaraitól?

Amikor a jóga gyakorlataival foglalkozunk, akkor az odaadásnál fontosabb a rendszer, a módszer, a technika, amely kisegít minket bármilyen zavaró helyzetből, amit a kundalíni ébredése okoz. A kundalíni ébredés először a pránájáma kósában történik meg, a pránikus energia testben. Ezt a pránikus erőt csak intenzív mentális erőn keresztül lehet csatornázni, és a prátjáhára és dháraná gyakorlatain keresztül. Tehát a hit nem igazán játszik itt szerepet. A hit egy érzelmi aspektus, és az ébredés inkább pránikus aspektus.

A kundalíni emelkedése a személyiség mind az öt szintjén megtörténik. Az annamája kósában, a fizikai testben különféle érzeteket tapasztalunk, mint remegés, hő, könnyűség érzet, nehéz érzet, hirtelen forróság a gerinc mentén, vagy borzasztó hideg tapasztalása a test bizonyos részein. Ez a kundalíni manifesztációja az annamája kósában.

A kundalíni hatása a manonája kósára, az elme-testre más. Lehetséges, hogy az eufória hirtelen érzete és nagyon hirtelen a depresszió érzete jelenik meg. Néhányan még azt is mondhatják, hogy valami nincs rendben az „emeleten”, de ez nem az az eset. Nagyon nehéz eldönteni, milyen mentális tapasztalások történnek, és azok hogyan kapcsolódnak a kundalíni ébredéséhez, mert a megváltozott tudatállapot különböző szakaszain megyünk át a nap minden pillanatában, a nap minden órájában. Azonban az állapotnak, amelybe az elme a kundalíni ébredésének az idején kerül, sokkal nagyobb az intenzitása, sokkal nagyobb ereje van, mint a normális tapasztalásoknak.

Volt egy hölgy az ásramban. Neki voltak ilyen óriási tapasztalásai. Gyorsan tudott elaludni, de hirtelen az egész teste felugrott. Az alvás alatt a teste természetes, spontán görcsöt élt át. Ezen kívül fokozottan érzékeny volt, sokkal többet érzett, mint egy átlagember, és ez hatással volt rá mentálisan és érzelmileg is. Éjszaka hirtelen csak felkiáltott álmában: „Haldoklom, ments meg!”. Ilyeneket kiabált, de aztán megfelelő irányítás után most már képes túljutni azon az állapoton, és csak objektív megfigyelője a dolgoknak, amelyek vele történnek. Azonban megtapasztalta az ismeretlennek ezt az intenzív félelmét, amely nagyon kiborította őt.

Amikor a kundalíni emelkedése megtörténik, akkor a múladhára vagy szvádistána alacsonyabb szintjein vagy. Ami az elmében van, az tudatosan fog megjelenni, és itt a hit nem fog segíteni. Egy technika, amely kisegít ebből a szakaszból, sokkal hatékonyabb lesz. A pránajáma kósa teljesen megváltozik. Teljes változás áll be az energia és a csakra szerkezetében a testben.

A vigjánamája kósa a megértés folyamata, ez az intelligencia test. Ez is óriási változásokon megy át, és elkezdjük másképp érzékelni a világot, más színekben látni.

Az ánandamája kósa az átalakulás, az egység tapasztalása. Amikor az ánandamájában megtörténik a kundalíni ébredése, akkor a guru irányítására van szükséged, és itt kerül képbe a hit. Nem számít, hogy mi történik abban a szakaszban, ha a tanár megmondja, hogy mit csinálj, azt kell tenned, hogy megtörd az elme mintáit, amelyet épp abban a pillanatban tapasztalsz. Aztán meg kell, hogy legyen az erő, az akaraterő kell hozzá, hogy megtedd. Tehát a guruban való hit talán a legfontosabb itt, és egy rendszer, a módszereknek egy sorozata, amely ki fog segíteni abból az állapotból.

Milyen jógagyakorlatok ajánlottak akkor, amikor az elme nyugtalan?

A nyugtalan elme azonnali lenyugtatására a pránajáma gyakorlatai nagyon hasznosak, ezért ezek ajánlottak. Nem szükséges, hogy ha épp a piacon vagy, és ott tapasztalod az elme zavartságát, hogy ott helyben leülj, és lezárd az orrnyílásokat. Gyakorold pszichikusan a pránájámát, magadban képzeld el, figyeld a légzést, érezd a levegő áramlását az egyik orrnyíláson be, a másikon ki. Még a szemedet sem kell behunynod. A brahmari pránájáma gyakorlatához nem kell befognod a füleidet, csak kezdj el zümmögni, mintha egy dallamot dünnyögnél – mmmm. Ez sokat fog segíteni, hogy azonnal megtörd a nyugtalanság és szorongás állapotát. És ha az állapot tovább tart, akkor természetesen, amikor hazaérsz, végezhetsz más gyakorlatokat, jóga nidrát, antar mounát és mantra meditációt, hogy összeszedd magad. A dháraná és prátjáhára minden gyakorlata segíteni fog ebben a folyamatban.

Jógatanítás közben mennyire fontos ismerni a pózok szanszkrit elnevezéseit?

Amikor magad gyakorolsz, akkor nem szükséges a szanszkrit nevekre emlékezni, de jó, ha ismered a szanszkrit név fontosságát. Vegyük például a kobrapózt. Szanszkritul ez bhudzsángászana, és kobraként fordítjuk ezt. De a szanszkrit név, mantrák kombinációjából áll: bhu – dzsan –gata. Minden egyes szótag, minden egyes szó a maga módján hatással van a csakráinkra.

A múltban a szanszkrit nevek nagyon fontos szerepet játszottak a jóga ősi rendszerében. A jógik képesek voltak a páciens problémáját érzékelni, és ezt a problémát egy bizonyos csakrához kötni. Például a rossz emésztés a manipúra csakrához kapcsolódik, ez az, amit most a mi józan eszünk is mond. De a jógi érezte azt a bizonyos csakrát, amelyet a betegség, a kór, a test és az elme állapota érintett. Aztán felírva a bhudzsangászanát a jógi azt az ideát továbbította a páciens felé, és a többi tanár felé is, hogy ennek a bizonyos póznak bizonyos kisebb-nagyobb pszichikus központok kiegyensúlyozásához és ébredéséhez van köze. Tehát a szanszkrit nevek nagyon fontos szerepet játszottak az ősi terápiában.

Természetesen a tudomány megjelenésével képesek voltunk a megfigyelés rendszerét és a betegségek kezelését finomítani, de a szanszkrit neveket megtartottuk, és megpróbáljuk megőrizni azokat amennyire csak lehetséges.

Nem arról beszélek, hogy a csakra szót ’keréknek’, a dhanúr szót ’íjnak’ fordítsuk. Nem, nem ilyen fordításra gondolok, hanem a csakrák szempontjából értem ezt. Ez a folyamat nagyon egyszerű. Minden, amire szükséged van, csupán egy csakra szótár, amely megmutatja, hogy mely mantra melyik csakrához tartozik. Bármelyik kundalíni jóga könyvben megtalálhatod a csakra szirmai körül a bídzsa (mag) mantrákat. Tehát csak ezt mondod bhu-dzsan-ga. A ’bhu’ az anaháta, a ’dzsan’ a manipúra, a ’ga’ pedig a vishuddi csakra. Ekkor természetesen és spontán módon tudod meg, hogy ez a bizonyos póz ezekre a bizonyos csakrákra hat. Ezért használjuk a szanszkrit neveket, még akkor is, ha ez egy halott nyelv.

Volt itt egy indiai diák, aki Európában élt. Eljött az ásramba, és megkérdeztük tőle, mit csinál Európában. Azt mondta, hogy latinul tanul. Megkérdeztem, hogy mire fel? Milyen más nyelveket tudsz? Beszél franciául, németül, olaszul, spanyolul vagy angolul? Azt mondta, hogy nem, csakis latint tanul. Azt válaszoltam, hogy a latin egy halott nyelv, senki sem beszéli már. Erre ő azt mondta, hogy temetkezési vállalkozó lesz, és azért tanulja a latint, hogy tudjon beszélni a halottakkal!

Miért fáznak meg az emberek, amikor az ásramba jönnek, és miért lesznek mások betegek? Hogyan tudnánk túljutni ezen?

Ne próbálj meg túljutni ezen. Ez a fajta fizikai tisztulás teljesen természetes egy ásramban, tekintet nélkül a klímára, az életre és a vízre. Sok indiai, aki Mungerben él, azt találja, hogy neki is folyik az orra, vagy valami ürül a testéből, amikor eljön a Ganga Darshanba. Valaki megkérdezte ezt Swami Satyanandától, és ő ugyanezt válaszolta, hogy mi egy olyan társadalomban élünk, ahol mindig van valamiféle feszültség. A feszültség lehetséges, hogy nagyon finom, de ott van, és amikor egy olyan környezetben találjuk magunkat, amelyhez nem vagyunk hozzászokva, akkor valahogy valami történik a személyiségünkben. A tisztulás folyamata elkezdődik, még akkor is, ha ez csak rövid. Lehet, hogy tízperces, vagy egynapos, háromnapos vagy tíznapos. Ez rendben van. Át kell menni ezen a folyamaton, mert ez nem fizikai betegség. Ez az elme alkalmazkodása egy más környezethez. Ez az alkalmazkodás reakciót vált ki a testből, és természetesen tudjuk, hogy miféle reakcióink lehetnek az elmében. Tehát a tisztulás jó, és bátorítjuk ezt.

Forrás: Yoga Magazin, 1992. március