Magyarországon Alapítvány
Ganga Darshan és ausztrál ásramok, 1989
Mi a cölibátus célja?
A szanszkritban vagy az indiai hagyományban nincs olyan, hogy cölibátus. Van egy fogalom, a brahmacsárja, amely kapcsolódik a cölibátus ideájához, de a brahmacsárja szószerinti jelentése „az, aki követi Brahmát”. Brahma ácsárja – aki követi az isteni törvényt.
“Szatszang a cölibátusról, megértésről és karmáról” bővebben
A jóga szokásos gyakorlatain kívül, van egy másik aspektus is, melyet az előbbiekkel együtt kell fejlesztenünk. Ez történhet azon meditatív folyamaton keresztül, melyet SWAN-nak nevezünk, ami segít megérteni saját természetünket, elfogadni magunkat olyannak amilyenek vagyunk, és hogy abból a pontból kiindulva dolgozzunk, ahol vagyunk. A SWAN egy mozaikszó, amely az erősség (Strength), a gyengeség (Weakness), az ambíció (Ambition), és a szükségletek (Needs) angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze. A SWAN meditációs technika saját erősségeink, gyengeségeink, ambícióink, szükségleteink tárgyilagos vizsgálatát, tanúként való megfigyelését foglalja magába, és megy el azok forrásáig. Swami Niranjanananda szavaival “a SWAN meditáció (hamsza dhjána) célja létállapotunk tudatosságának fejlesztése azáltal, hogy átvisz minket az élet mélyebb ahamkára (ego) aspektusainak megfigyelési és tudatosítási folyamatain. Az ego valódi természete az, hogy a cselekedetek és a reakciók abszolút tudatosságában élünk. A SWAN meditáció célja és szándéka az ego pozitív szemléletének megvalósítása. “SWAN szádhana (spirituális gyakorlat)” bővebben
Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?
Dánia, 1982.04.26.
A fizikai fájdalom erősíti az idegrendszert, a mentális gyötrelem pedig erősíti az elmét. A fizikai nehézségek erőssé teszik a testet. Ez egy alapelv, de a legtöbb ember számára nehézséget okoz ennek elfogadása, mert senki sem akar fájdalomtól, mentális gyötrelemtől, fizikai megpróbáltatásoktól és kényelmetlenségektől szenvedni. Bármikor, amikor vidámságok közt telik az élet, az elme tamaszikus állapotba hanyatlik, mert nincs konfliktus benne. A konfliktusok többé-kevésbé megoldásra kerülnek, vagy legalábbis enyhülnek, mert minden kellemes. Amikor élvezetet és vigaszt nyerünk barátságainkból, és kényelmes szituációkban alapozzuk meg magunkat, az véget vet fizikai, mentális és érzelmi fejlődésünknek. A fejlődés kulcsa a konfliktus.
Az elmének, természetéből adódóan három gúnája, vagyis minősége van: a szattva, vagyis a fény, öröm és jóság; a radzsasz, azaz a szenvedély és mozgás; és a tamasz, vagyis a tehetetlenség és sötétség. Az elmének három vrittije, más néven változata van, melyek megfelelnek a három gúnának. A shanta vritti, vagyis a béke, egyensúly és kiegyensúlyozottság, melyek a szattva gúnából származnak. A ghora vritti, azaz a radzso gúnából származó düh; és a múdha vritti, azaz a nemtörődömség, lustaság és álmosság, melyek a tamo gúnából erednek.
Mi, emberi lények nagyon gyengék vagyunk. Nincs olyan alkotóeleme életünknek, amely bepillantást engedne a személyiség állandó természetébe. A világon a személyiségek 99%-a nem állandó. Lehetünk boldogok, becsületesek, megelégedettek, erényesek, istenfélők, irgalmas szamaritánusok, de ez nem a személyiségünk állandó jellegét tükrözi. Ez csak természetünk kifejező jellegét türközi.
Ha van két halom, egy aranyból és egy szemétből, melyiket fogod választani? Az aranyat. Ha csak egy halom van, amelyikben az arany keveredik a szeméttel, mit fogsz tenni? Elválasztod az aranyat a szeméttől, és elviszed az aranyat. Meg tudod ezt tenni önmagaddal is? A személyiség az arany és a szemét kombinációja. Az emberekre általában a szemét van hatással, és figyelmen kívül hagyják az aranyat.
Swami Sivananda tanításainak leglényegesebb pontjai, melyek hitvallásává, küldetésének szimbólumává és az emberiségnek szóló üzenetté váltak, néhány egyszerű szóban összefoglalhatók: „Szolgálj, szeress, adj, meditálj, ismerd fel (az Önvalót), légy jó, tégy jót, légy kedves, légy könyörületes. Kutasd, hogy ’Ki vagyok én’, és megismered az Önvalót.” E pontok alkotják az ember spirituális fejlődését adó teljes rendszer alapját, mely egyesíti magában a modern ember mindennapi életéhez szükséges összes jógát.
A vairágja jelentése szenvtelenség, vágynélküliség vagy nem-ragaszkodás. Közömbösség az érzéki dolgok iránt nemcsak most, hanem ezek után is. A vairágját a szad-vivéka, a helyes megkülönböztetés képessége hozza létre és tartja fenn. A vairágja a raga (kötődés) ellentéte. A raga a szamszárához köti az embert; a vairágja megszabadít a fogságtól. A vairágja lefogyasztja a zsíros, elhízott érzéki elmét, és befelé fordítja. A szellemi törekvő számára a vairágja a legfontosabb tulajdonság. E nélkül nem lehetséges spirituális élet.
A szintézis jóga az emberek túlnyomó többsége számára alkalmas. Ez egy különleges jóga. Az ember az akarat, az érzelem és gondolat furcsa, komplex keveréke. Olyan, mint egy háromkerekű harci szekér. Birtokolni akarja vágyainak tárgyait. Érzelmei vannak, tehát érez. Értelme van, tehát gondolkodik. Néhány emberben az érzelmi elem lehet domináns, míg másokban a racionális elem a meghatározó. Ahogy az akarat, az érzelem és a gondolat sincs egymástól elkülönülve és elválasztva, úgy a munka, a vallásos áhítat és a tudás sem zárják ki egymást. A szellemi törekvőnek ezért a szívet, az értelmet és a kezet is fejlesztenie kell. Csak így lehet a tökéletességet elérni.