Kulturális párhuzamok, ahol Nyugat és Kelet találkozik

Swami Satyadharma

Bárki, aki eljött volna a Sat Chandi Maha Yagja ünnepére, amelyet tavaly novemberben tartottunk Rikhiában, meglepődött volna, ha látta volna a nagyszámú őszinte és odaadó nyugati résztvevőt. Tanítványok, szádhakák és a jóga barátai a világ minden részéről jöttek, hogy felajánlják tiszteletüket Paramahamsaji Satyanandának, és hódolattal adózzanak az Univerzális Anyának a nyolc nap alatt. A résztvevők közül nagy számban jöttek el Angliából, Írországból, Franciaországból, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Jugoszláviából, Bulgáriából és Ausztráliából. Az európai résztvevők száma ugyanannyi volt vagy meg is haladta az India minden részéből érkező hívőkét. Az emberek sokszor  kíváncsiak, hogy létezik az, hogy a nyugati elme olyan befogadó képes a jógára és nem csak a jógára, de az egész indiai kultúrára.

“Kulturális párhuzamok, ahol Nyugat és Kelet találkozik” bővebben

A Jagjá hagyománya

Swami Satyananda Saraswati

Dél-Amerika erdeiben kivételes látnivalóval találkoztam a Kolumbia előtti korszakból, és úgy találtam, hogy a Kolumbia előtti civilizáció gyakorolta a jagját. A világ minden részén végzett archeológiai ásatások, melyek a kőkorszakot, a bronzkorszakot és más korokat kutatják, bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a régiek olyan szertartásokat végeztek, melyek során természetes gyógynövényeket és füveket ajánlottak fel a tűzben, miközben mantrákat kántáltak és rituális táncokat mutattak be. Sajnos ezek a tradíciók letűntek mindenütt a világon, kivéve Indiát, ahol a jagjá hagyománya megőrződött évezredeken át.

“A Jagjá hagyománya” bővebben

Meghívó

Swami Satyasangananda Saraswati

A tantra tudománya támogatja az elme kiterjesztését, és bár speciális technikákat tanít, hogy elérjük ezt az állapotot, azt is mondja, hogy ez bárkivel és bármikor természetesen is megtörténhet. Az elme kiterjedésének e pillanatai vezettek az emberiség legnagyobb felfedezéseihez az idők folyamán. Ha ez a jelenség nem jönne létre, az ember az ösztön szintjén maradt volna, csak úgy, mint az állatok.

“Meghívó” bővebben

Az áldás csodája

Swami Niranjanananda Saraswati

A 2003-as Sat Chandi Mahayajna

A jagja egy ünnep. Annak az ünnepe, amikor az ember először döbbent rá tudatosságra. A jagja ennek az első áttörésnek, amely az embert az evolúció első lépcsőfokára tette, az ünnepe. Amikor az ember megtanulta, hogyan használja a tüzet, hogy segítsen magán, hogyan védje meg magát, táplálja és lássa el magát, amikor megtanulta, hogy a gabonát meg lehet főzni és lehet termeszteni, ez a megértése helyezte őt az evolúció első lépcsőfokára. A jagja ezt az első felismerést, ezt a romlatlan, tiszta tapasztalást ünnepli. A jagja célja, hogy ezt a potenciált használja arra, hogy tovább lökje a tudatosságot további felfedezések ismeretlen dimenzióiba.

“Az áldás csodája” bővebben

A Jagjá misztériuma

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 2006. november

Ahhoz, hogy teljes képet alkossunk a jagjáról, három szempontot kell figyelembe vennünk: az eseményt, az esemény mögötti látványt és ennek a látványnak a forrását. Azonban, még ha teljes képet kapunk is a jagjáról, akkor sem leszünk képesek megérteni azt. A megértés agyi folyamat, de a jagjá nem-agyi, absztrakt és nem-lineáris élmény. Ám a szíven keresztül sem tudod megtapasztalni. Mint ahogy meg kell kerülnöd az intellektust, úgy az érzelmeket is meg kell kerülnöd. Azok a dolgok, amelyeket nem lehet teljes egészében megmagyarázni, de még érzékelni sem, misztikusak. A jagjá misztérium, mint ahogy Isten misztérium, az élet misztérium, az elme misztérium. Misztikus minden, ami kifürkészhetetlen és felfoghatatlan, és ez a misztérium egy folyamatosan kibontakozó belső fejlődést eredményez. Kell, hogy legyenek életünk során ilyen tapasztalataink ahhoz, hogy a normális test-elme-lélek fogalmaknál mélyebb dolgokat élhessünk át. Tehát, ha azt hiszed, hogy megértesz majd valamit, tudd, hogy nem fogsz. Csupán létezned és alakulnod kell.

“A Jagjá misztériuma” bővebben