Satyananda Yoga

Swami Niranjanananda Saraswati

1956-ban Swami Sivananda hívatta Swami Satyanandát, és ezt mondta neki: „Rishikesh túl kicsi számodra. Ki kell menned a világba, és a jóga üzenetét ajtótól ajtóig, parttól partig kell terjesztened.” Swami Satyananda ezt válaszolta: „Ezt az utasítást adod nekem, de nekem nincs tapasztalatom a jógában.” Swami Sivananda válasza ez volt: „Megtanítalak”, és tizenöt perc alatt saktipáttal beavatta őt a jóga hagyományába és kultúrájába. Csak az a vezeték fogja a legmagasabb elektromos feszültséget vezetni, anélkül, hogy kiégne vagy megolvadna, amelynek megvan erre a kapacitása.

“Satyananda Yoga” bővebben

Antar Mauna

Sn Atmatattwa

„Amikor az elme csöndes és békés, nagyon erőteljessé válik. A földöntúli boldogság és a bölcsesség receptorává válhat, hozzájárulva ahhoz, hogy az élet az öröm és a harmónia spontán áramlása és kifejeződése legyen. Azonban… e belső csend nem jöhet létre, amíg jelen van a zavaró gondolatok és érzelmek állandó folyama. A gondolatok és érzelmek e belső zaját meg kell szüntetni, hogy igazán megtapasztalható legyen a belső csend hangtalan hangja.”

Swami Satyananda Saraswati

Béke, földöntúli boldogság, harmónia. Ki képes megtapasztalni ezeket az állapotokat? “Antar Mauna” bővebben

A szintézis jógája

Swami Sivananda tanításainak leglényegesebb pontjai, melyek hitvallásává, küldetésének szimbólumává és az emberiségnek szóló üzenetté váltak, néhány egyszerű szóban összefoglalhatók: „Szolgálj, szeress, adj, meditálj, ismerd fel (az Önvalót), légy jó, tégy jót, légy kedves, légy könyörületes. Kutasd, hogy ’Ki vagyok én’, és megismered az Önvalót.” E pontok alkotják az ember spirituális fejlődését adó teljes rendszer alapját, mely egyesíti magában a modern ember mindennapi életéhez szükséges összes jógát.

“A szintézis jógája” bővebben

A felébredő energia

Swami Satyananda Saraswati

Sivanandashram, Párizs, 1980. szeptember 15.

A teremtés kezdetétől fogva az ember a külső úton sétált teljes sötétségben. Ezt az utat követte, mivel nem ismert más utat. De amikor minden tapasztalat egy halálos véghez ért, amikor minden örömnek megvolt a maga korlátja, felismerte, hogy befelé kellene utaznia. Természetesen, az ember sok nehézséggel és akadállyal szembesült, amikor elkezdett befelé utazni. Először is, nem ismerte az utat vagy, hogy melyik kapun lépjen be. Aztán, bármerre is irányította az elméjét, oly sok ajtót talált. Átlépve bármelyiken, csábító utakat, izgató folyosókat és gyönyörű kerteket talált minden oldalon. Akárhogy is, ha megállna, hogy felfedezze ezeket, hosszú ideig elterelődne. Valójában, ez történik sok emberrel, aki a meditációt gyakorolja.

“A felébredő energia” bővebben

A jóga, mint egyetemi tudomány

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a mallorcai egyetemen (Universitat de los Illes Balears)

Hari Om!

Először is szeretném átadni a spirituális India üdvözletét. India a világnak az az országa, amely megőrizte a jóga tudományát. A jóga tudománya ugyanis egyetemes, nem csak Indiához kötődik. Kutatók a jóga nyomaira bukkantak a világ számos pontján Indiától kezdve, Dél-Amerikán, Skandinávián át Európa számos más országában. Ez azt bizonyítja, hogy a jóga egykor univerzális tudomány volt. Ez a tudás nem veszett el, hiszen India megőrizte épségben, sértetlenül. És most a világ elé tárja e tudományt. A mai előadáson a jóga fizikai, mentális és spirituális aspektusairól beszélek.

“A jóga, mint egyetemi tudomány” bővebben

Bevezetés a jóga tudományába

Szatszang Swami Satyanandával

Van egy nagy tudomány, melyet elfelejtettünk. Őseink évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt ismerték ezt a tudományt, de úgy tűnik, hogy politikai balesetek folytán mára szinte teljesen elfelejtettük. Kimondom egyértelműen: én nem vallást tanítok. Tisztelem a vallásokat, és úgy vélem, szükség is van vallás gyakorlására a személyiség fejlődéséhez. Személy szerint hiszem, hogy fontos az imádság, ám látom magát a problémát, ami nem más, mint az, hogy hogyan nyugtassuk meg, csöndesítsük le háborgó elménket.

“Bevezetés a jóga tudományába” bővebben

Mit tegyek, hogy elérjem az elme nyugalmát?

Szatszang Swami Satyanandával

Hogy megleljük valódi nyugalmunkat és a boldogságot, ahhoz formálnunk, fegyelmeznünk kell életünket. A fegyelem nem merevség és nem is büntetés. Mindenkinek saját körülményeihez mérten kell megterveznie életét. Időt kell áldoznunk a jóga gyakorlására, időt a munkánkra, időt kell szánnunk elmélkedésre és arra, hogy gondoskodjunk családunkról.

“Mit tegyek, hogy elérjem az elme nyugalmát?” bővebben

A szintézis jóga

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A szintézis jóga az emberek túlnyomó többsége számára alkalmas. Ez egy különleges jóga. Az ember az akarat, az érzelem és gondolat furcsa, komplex keveréke. Olyan, mint egy háromkerekű harci szekér. Birtokolni akarja vágyainak tárgyait. Érzelmei vannak, tehát érez. Értelme van, tehát gondolkodik. Néhány emberben az érzelmi elem lehet domináns, míg másokban a racionális elem a meghatározó. Ahogy az akarat, az érzelem és a gondolat sincs egymástól elkülönülve és elválasztva, úgy a munka, a vallásos áhítat és a tudás sem zárják ki egymást. A szellemi törekvőnek ezért a szívet, az értelmet és a kezet is fejlesztenie kell. Csak így lehet a tökéletességet elérni.

“A szintézis jóga” bővebben

A Jóga szútrák

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, February 14, 2006.

A jóga három összetevőből áll: elméletből, gyakorlatból, és abból, amit megélhetsz. Az első összetevő az elmélet. Például Patanjali Rádzsa jóga szútráinak négy fejezete a jóga elméletét magyarázza: a szamádhi ösvényét, a szádhana ösvényét, a vibhúti ösvényét és a kaivalja ösvényét. Mi a vritti, mi a csitta, mi az anusászna, mi a pránájáma, mi a szamádhi, melyek a különböző tudatállapotok, melyek a különböző vrittik, stb.? – mindezeket meghatározza a Jóga szútrákban. Ez a jóga elméleti összetevője.

“A Jóga szútrák” bővebben

A félelem természete

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A félelem egyetemes dolog. Ez az ösztön közös mindenkiben. A félelem bármikor megjelenhet. A félelem érzelem, melyet egy fenyegető baj vagy közelgő fájdalom gerjeszt, és annak a vágya kísér, hogy elkerüljük azt, vagy meneküljünk előle, illetve gondoskodjunk a biztonságunkról. A félelemnek különböző fokozatai vannak: az egyszerű ijedtség, a félénkség, a visszahúzódás, a riadalom, a rémület, a szörnyű rettegés. A félelem különböző formákat ölt. Néhányan félnek a szellemektől. Néhányan a betegségektől félnek. Az emberek túlnyomó többsége fél a nyilvános kritikától.

“A félelem természete” bővebben