Címke: szádhana

Szatszang a szeretről, a bandhákról

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshanban és az ausztrál ásramokban, 1989

Mi a feltétel nélküli szeretet?

Bármi is legyen a szeretet meghatározása, mi itt most a ’feltétel nélküli’ kifejezést vizsgáljuk, amit legjobban a Bhagavad Gíta határoz meg. A kondicionálást (a tanulás egyik formája, feltételes reflex képzése – szerk.) a születésünk óta megéljük, és ezekkel a tanult gondolkodás-, viselkedés-, cselekvés-, érzés-, megfigyelés-, analizálás- és kritizálás-mintával fogunk élni. Ez a személyiség egy állapota, az elvárás, a vágy, vagy a kívánság, hogy ilyenek vagy olyanok legyünk. Ki akarjuk vetíteni ezt, el akarjuk érni azt és ez a feltételekhez kötött, kondicionált állapot jelképezi az ’én-séget’, engem, az identitást. Ha nincs identitás, akkor nincs semmiféle kondicionáltság.

“Szatszang a szeretről, a bandhákról” bővebben

Két jóga az életért

Swami Niranjanananda Saraswati

World Yoga Convention, Munger, India, 2013. október

Tizenegyszer kántáltad a Hari Óm Tat Szat mantrát, hogy kedvező és jó kezdete legyen a World Yoga Convention második napján a második foglalkozásnak. Ezzel üdvözlünk a mai program második részén, ahol kiváló tudósaink bemutatják a jógát illető tudományos és modern kutatást és nézeteket.

A jóga témája, hogy hogyan fejlesszük az életet. A jóga az egyén fejlődésének a tárgya, és a jógának két aspektusa van. A jóga első aspektusa az, ahogyan a bölcs Patanjali tanította. A jóga második aspektusa, ahogy paramgurunk, Swami Sivananda tanította. Bölcs Patanjali jógájának az első szakasza egy személyes szádhana az élet minőségének a fejlesztésére és átalakítására, míg a második, Swami Sivananda jógája, annak a kifejezése, amit elértél az átalakulás által; kinyilvánítva a szépséget, örömöt, békét és terjesztve a fényt.

“Két jóga az életért” bővebben

Tulszi a gyógynövény

Swami Satyananda Saraswati

Az indiaiak nagy becsben tartják a tulszi növényt időtlen idők óta. A tulszi egy nagyon érzékeny növény. A zöld és a fekete tulszi a legkiemelkedőbb fajták. Az indiaiak a tulszit minden fájdalom és betegség megsemmisítőjének tartják, és a legfontosabbnak minden növény és gyógynövény közül.

“Tulszi a gyógynövény” bővebben

Hogyan állítottam össze az én szádhanámat?

Swami Sivananda önéletírásából

A betegek, a szegények és a mahátmák (nagy lelkek) szolgálata megtisztítja a szívet. Ez az a terület, melyen fejleszteni tudjuk az olyan isteni tulajdonságokat, mint a könyörületesség, az együttérzés, az irgalom és a nagylelkűség. Segít elpusztítani a negatív tulajdonságokat és a tudat szennyezettségét, az önzést, a büszkeséget, a dühöt, a féltékenységet, és így tovább.

“Hogyan állítottam össze az én szádhanámat?” bővebben

Egy Paramahamsa mondásai – a meditációról

Paramahamsa Swami Satyananda Saraswati

A szádhaknak fel kellene ismernie, hogy meditációjának tárgya nem csupán egy fénykép, hanem egy felület, amelyre az isteni leereszkedhet.

Minden tekintetben meg kellene értenie, hogy minél inkább koncentrál a képre, annál tisztábbá válik az istamja (Isten egyéni víziója). Hagynia kell, hogy az elméje igazságává váljon, hogy az istam mindenütt jelen van, habár testbe van burkolva a bhaktái (hódolói) kedvéért. Az első és utolsó igazság az, hogy folyamatosan tudatában kellene lennie annak a ténynek, hogy minden igazság benne van a következő mondásban: „Hús-vér formában fog megjelenni előtted, kinyilatkozik a gjánád számára, és beszélget veled”.

“Egy Paramahamsa mondásai – a meditációról” bővebben

Hogyan haladjunk a jógában?

Swami Satyananda Saraswati

Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?

“Hogyan haladjunk a jógában?” bővebben

A jóga szádhana szükségessége

Swami Satyananda Saraswati

Elhangzott az V. Nemzetközi Jóga Kongresszuson, Raigarhban, 1968 novemberében. Eredeti közlés: YOGA, Vol. 7, No. 9. 1969

Ahogyan a gyógyszer nélkülözhetetlen a betegek számára, úgy a jóga szádhana is az azok számára, akik úgy érzik, hogy valami hiányzik az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségben rejlő hibája. A jóga szádhana valójában azon technikáknak az összefoglaló neve, amelyeket tudatosan alkalmazunk azért, hogy a személyiség tökéletlen jegyeitől megszabaduljunk. Az ember nyugtalan, mert érzi az erények hiányát az életében, mégis inkább erkölcstelen természetét és szokásait illetően tudatos, amely meggátolja abban, hogy felismerje saját tündöklő és erős énjét Isten képmásában.

“A jóga szádhana szükségessége” bővebben

A szenvedés, mint szádhana

Swami Satyananda Saraswati

Dánia, 1982.04.26.

A fizikai fájdalom erősíti az idegrendszert, a mentális gyötrelem pedig erősíti az elmét. A fizikai nehézségek erőssé teszik a testet. Ez egy alapelv, de a legtöbb ember számára nehézséget okoz ennek elfogadása, mert senki sem akar fájdalomtól, mentális gyötrelemtől, fizikai megpróbáltatásoktól és kényelmetlenségektől szenvedni. Bármikor, amikor vidámságok közt telik az élet, az elme tamaszikus állapotba hanyatlik, mert nincs konfliktus benne. A konfliktusok többé-kevésbé megoldásra kerülnek, vagy legalábbis enyhülnek, mert minden kellemes. Amikor élvezetet és vigaszt nyerünk barátságainkból, és kényelmes szituációkban alapozzuk meg magunkat, az véget vet fizikai, mentális és érzelmi fejlődésünknek. A fejlődés kulcsa a konfliktus.

“A szenvedés, mint szádhana” bővebben

A három gúna

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Az elmének, természetéből adódóan három gúnája, vagyis minősége van: a szattva, vagyis a fény, öröm és jóság; a radzsasz, azaz a szenvedély és mozgás; és a tamasz, vagyis a tehetetlenség és sötétség. Az elmének három vrittije, más néven változata van, melyek megfelelnek a három gúnának. A shanta vritti, vagyis a béke, egyensúly és kiegyensúlyozottság, melyek a szattva gúnából származnak. A ghora vritti, azaz a radzso gúnából származó düh; és a múdha vritti, azaz a nemtörődömség, lustaság és álmosság, melyek a tamo gúnából erednek.

“A három gúna” bővebben