Meghívó

Swami Satyasangananda Saraswati

A tantra tudománya támogatja az elme kiterjesztését, és bár speciális technikákat tanít, hogy elérjük ezt az állapotot, azt is mondja, hogy ez bárkivel és bármikor természetesen is megtörténhet. Az elme kiterjedésének e pillanatai vezettek az emberiség legnagyobb felfedezéseihez az idők folyamán. Ha ez a jelenség nem jönne létre, az ember az ösztön szintjén maradt volna, csak úgy, mint az állatok.

Az elme kiterjesztése az az állapot, amikor a létezéseddel kapcsolatosan elkezdesz érezni egy másik dimenziót, ami addig a pillanatig ismeretlen volt vagy el volt rejtve előled. Elvégre minden egyes nap látunk fáról leeső almákat, mégis egy Newton kellett a gravitáció törvényének felismeréséhez. Valami hasonlónak kellett történnie azzal az emberrel is, aki először fedezte fel a tüzet. Pontosan az a pillanat, amikor az ember megismerte a tüzet, a legnagyobb felismerésének a pillanatává vált. Mondhatjuk, hogy egyetlen másodperc töredéke alatt a tudatossága egy fejlődési szintet ugrott az ösztönös síkról az intelligens és intuitív síkra.

Természetesen a tűz létezett még mielőtt az ember felfedezte volna, mivel a tűz elsődleges fontosságú. Ki tudja, milyen gyakran nézte az ember anélkül, hogy felismerte volna a szerep jelentőségét, amit játszani fog a jövő fejlődésében. Az állatok még ma sem ismerik a tüzet, pedig ott létezik körülöttük. Sose láttunk állatokat, növényeket vagy madarakat tüzet használni oly módon, ahogy mi tesszük. Láttál valaha oroszlánt húst sütni vagy madarat kenyeret sütni? Az ember szintén ebben a boldog tudatlanság állapotban volt, amíg primitív őseink egyike meg nem tapasztalta azt a kitágult elmeállapotot, amit a tantra olyan világosan meghatározott.

Ez az ember legnagyobb felfedezéséhez – a tűzhöz – vezetett, aminek aztán egy láncreakcióhoz kellett vezetnie, mert ezután az embernek már nem volt megállása. A saját maga és más élőlények közötti különbség felfedezése elvezette egy további felismeréshez, ahhoz, hogyan tudna külön élni tőlük, gondozva otthonát, megtermelve saját élelmét, tenyésztve a jószágait és haszonállatait. Ezért a tűz és a gabona a bepillantásnak a pontos pillanatát jelképezi, jelenti egy olyan világba való bepillantásét, amely addig ismeretlen volt a primitív ember számára, aki milliárd és trillió évekkel ezelőtt létezett. Egy felfedezés, ami azzá katapultálta, ami ma is.

Nem meglepő ezért, hogy a Rig Véda, a legősibb civilizáció legrégebbi írott szövege, egy tiszteletadással kezdődik a természet e nagyszerű megnyilvánulásának. „Agni mide purohitam”, egy kijelentés, amely agninak, a tűznek az isteni státuszát adja, vagy úgy tekinti, mint ami megvilágítja az utat. Világosan láthatjuk, hogyan fejlődött ki a jagja ünnepsége, mint erre a történelmi eseményre való megemlékezés, egy tisztelgés a legfőbb kvantumugrás előtt, melyet az ember véghez vitt.

Ez a tűz felfedezésének a praktikus jellege. De ezen túl van egy másik, mélyebb ezoterikus jellege ennek az eseménynek, ami kapcsolódik az elme kitágult állapotához, amiről a tantra beszél. Mivel az elmének abban az állapotában a tűznek és a gabonának más szerepet tulajdonít, olyat, ami felemeli az embert a teremtés katalizátorának szerepébe, jelezve, hogy az életét a tűznek és a gabonának köszönheti.

A Bhagavad Gítában Lord Krishna azt mondja Arjunának:

Minden élőlény az annából (anna = táplálék, anyag) bújik elő, ami az eső terméke. Az esőt a jagja okozza, ami sorjában a karmának köszönhetően történik. A karmák a tudásból nyilvánulnak meg, ami a Parabrahma lényege vagy a legfelső Önvaló. Ennek következtében, a legfelső halhatatlan Paramatma örökké kegyelettel lesz őrizve a jagjában.

Annak érdekében, hogy megértsük a jagja ezoterikus vagy tantrikus jelentőségét, ezt az állítást alaposan meg kell vizsgálni, mert amíg meg nem ragadjuk ezeknek a szavaknak a mélységét, a jagja csak egy tűzszertartás marad a számunkra. Nem fogja kiterjeszteni az elmét, és megadni nekünk az egység fennkölt megtapasztalását teremtésünk forrásával.

A Biblia elmesél nekünk egy ilyen esetet egy Mózes nevű ember életéből, aki egy hasonló kitágult tudatállapotban meglátta a legmagasabb valóságot, mint a bokor mögötti tüzet, ami feltárta neki a Tíz Parancsolatot, egy kinyilatkoztatást, amelyből kialakult a világ legfőbb vallásainak egyike. Az a tűz, amit Mózes látott, nem hagyományos tűz volt; az a kozmikus fény volt, az isteni vibrációból születve, egy tapasztalat, amelyet a tantra a jagja rituáléján keresztül fejlesztett ki, kihangsúlyozva, hogyan tud egy exoterikus (külső) tevékenység egy felemelő ezoterikus (belső) megéléssé válni.

A fizikai testben ez a kozmikus fény, mint belső tűz vagy prána nyilvánul meg, és ez lesz a kapcsolat az annamája és manomája kósa között. Ez az a hiányzó mitikus kapcsolat, amely az embert a fizikai, állati dimenzióból a 21. század intelligens és kreatív lényévé változtatta. A fent említett szlókákban a Gítá úgy céloz a jagjára, mint az emberből a szuperemberré való tovább fejlődés eszközére, mivel a legfőbb tudás pratishtit, vagyis benne van magában a szertartásban, ugyanúgy, ahogyan a hő is benne van a tűzben vagy a nap fényében.

2003-ban a jagja szent eseményét Rikhiadhamban hetedik alkalommal tartottuk. Mielőtt elkezdődött volna Swami Satyananda azt mondta, hogy a Rikhiában tartott jagja az ember első ébredésének a megünneplése. Ha ez az ébredés nem történt volna meg, akkor lehet, hogy még mindig egy sötét korban élnénk barlangokban és fák tetején, mint a vademberek.

A modern ember sietségében talán elfelejtette az örvendezésnek és győzelemnek e pillanatát az ősei életében, mert nem jegyezte fel egyetlen faj, nemzetség vagy civilizáció sem. Az az ember, aki felfedezte a tüzet, nem amerikai, indiai vagy kínai volt, hanem az univerzális emberi lény igazi példája. Mégis szerencsések vagyunk, mert ezt a pillanatot örökre megőrizhetjük a jagja rituáléjában, amelyet védikus látók hoztak létre.

Talán a jövő civilizációi az ember kísérletezését az űrben majd több tisztelettel és nagyrabecsüléssel fogják kezelni, mert ez szintén egy jelentős fejlődési szint ugrás lesz az ember sorsában. Akár építő jellegű ugrás lesz ez, mint a tűz felfedezésének esete, vagy romboló, azt csak az idő és a történelem fogja megmondani.

A jagja rituáléját ezért úgy tervezték, hogy megalapozza az ember kapcsolatát azokkal a kozmikus tulajdonságokkal, melyekkel tele van az univerzum. Erre az eseményre emlékeznek Rikhiadhamban az anna vagy gabona szétosztásával a tűz jelenlétében, több mint hatvan falu számára Sri Swamiji szomszédságában, csak úgy, mint a hívek ezrei számára, akik ide gyűltek erre az összejövetelre.

Ennek az események a fénypontja a kánják részvétele volt, akiket Sri Swamiji bál szundáriknak avagy gyönyörű gyermekeknek hívott. Ők voltak a kiválasztott közvetítői ennek a tantrikus szertartásnak, és a sokoldalúság, amivel kezelték ennek minden aspektusát, hitelessé teszi azt az állítást, hogy a jagja rituáléja kiterjeszti az elmét. Elvégre sokan közületek láttátok őket az évek során, és azokban az az időkben nehéz volt elképzelni a bennük lévő lehetőségeket.

A púdzsától, a szertartástól kezdve a konyháig és az ételekig, az üdvözlésig és a vendégek leültetéséig csak úgy, mint a praszád szétosztását gabonák formájában, ezek a kis kánják, akik idáig alig tudtak egy szót is kimondani, mindent kedvesen, bájjal és megnyerő ártatlansággal kezeltek. A kirtanjaik és a sztótrák éneklése, valamint az imáik egyszerűen elbűvölőek voltak, és ennek mindenki tanúja volt. A ritmusukkal és az ütemükkel minden egyes embert egy másik birodalomba ragadtak el!

A jagja csúcspontjánál Sri Swamiji azt mondta, hogy 2004-ben a Rajasooya Jagja nyolcadik évében a praszád még egyszer gabona lesz, mivel ezt az ember általánosan használja az életében. Akár gazdagok vagy szegények, fiatalok vagy idősek vagyunk, mindannyian gabonával táplálkozunk és ezen élünk. A gabona mellett mezőgazdasági eszközöket és szerszámokat, mint a permetezők, ásók, csákányok, hurkok, ekék, gumicsizmák, esőkabátok és esernyők osztanak majd ki Sri Swamiji szomszédjainak, akik közül sokan farmerek vagy földművesek. Továbbá szerszámokat kapnak az ácsok, borbélyok, szabók, kovácsok és munkások is. A Sivananda Math hatalmas feladatot vállalt a gabona és az eszközök beszerzésével, csomagolásával és elosztásával, és ha érdekel a részvétel ebben, vedd fel velünk a kapcsolatot további információért.

Azonban egyetlenegy pillanatig se gondold azt, hogy csak gabonát fogsz kapni, ami talán már bőségesen van az otthonodban. Ehelyett értsd meg azt, hogy a tantra rítusai és rituáléi át tudják alakítani még a legvilágiasabb tárgyat, cselekedetet, gondolatot, szót vagy tettet is egy olyan eszközzé, amely befogadja az isteni kegyelmet az életedbe.

Gyertek tehát mindannyian, és részesüljetek bőségesen a Guru és Dévi Anya kegyelméből.

Namo Narayana

Forrás: Yoga Magazin: 2004. március