A koncentráció fontossága

 Swami Niranjanananda Saraswati

 A koncentráció az elme egyhegyűvé válása, a képesség, hogy figyelmünket ingadozás nélkül egy ponton, egy helyen tartsuk.  A koncentráció tökéletesítése vezet a meditációhoz. Koncentrált állapotban az elme nem érzékeli a külső környezetet, vagy más, a koncentráció tárgyán kívül eső dolgot.

“A koncentráció fontossága” bővebben

Pozitivitás az életben

 Swami Niranjanananda Saraswati

Tegyük fel, hogy két halom fekszik előttünk. Az egyik egy kupac szemét, a másik egy halom arany. Melyiket választanánk? Minden bizonnyal az aranyat. Ha csak egy halom volna előttünk, amelyben a szemét keveredik az arannyal, mit tennénk? Kiválogatnánk az aranyat a szemétből. Meg tudnánk tenni, ugye? A személyiség is ilyen keveréke a szemétnek és az aranynak. Az emberekre általában a szemét hat, az aranyat nem veszik észre.

“Pozitivitás az életben” bővebben

Negatív elmeállapotok és a jóga

Swami Niranjanananda Saraswatival

Szatszang, Ganga Darshan (1986-89)

Ahhoz, hogy megszabaduljunk az olyan múltbéli benyomásoktól, amelyek negatívan hatnak a viselkedésünkre, elégséges, ha megfigyeljük azokat meditáció során, vagy szükség van arra, hogy újraéljük a fájdalmat és érzéseket, amelyekkel együtt jártak?

“Negatív elmeállapotok és a jóga” bővebben

Dzsapa Jóga

Swami Satyananda Saraswati

Előadás 1963. februárjában a mumbai  Cama Hall-ban

A meditáció nagyon fontos tudomány, de sokan nem tudják gyakorlatba ültetni. Vannak, akik képesek rá, de nem kapnak kellő útmutatást egy gurutól. Az ilyen spirituális útkeresők gyakran panaszkodnak meditáció alatti figyelemelvonódásra. Ezért a dzsapa jóga nagy jelentőséggel bír. A dzsapa a spirituális bensőséges érintkezés egy formája mantrák recitálásán keresztül. A mantrák folyamatos ismétlésével bizonyos rezgéseket keltesz a szervezetedben, ami megtisztítja a fizikai testet és spirituális vitalitással tölti meg az elmét. A dzsapa gyakorlása megszabadít a feszültségektől és egy csomó mentális kilengéstől. A megvilágosodott szentek szerint a mantra ismétlésén keresztül tökéletes tudást szerezhetünk Istenről, és ez a legjobb közvetítő az Istennel való bensőséges kapcsolathoz.

“Dzsapa Jóga” bővebben

Vairágja

Swami Sivananda tanításai a Gjána jógáról

A vairágja jelentése szenvtelenség, vágynélküliség vagy nem-ragaszkodás. Közömbösség az érzéki dolgok iránt nemcsak most, hanem ezek után is. A vairágját a szad-vivéka, a helyes megkülönböztetés képessége hozza létre és tartja fenn. A vairágja a raga (kötődés) ellentéte. A raga a szamszárához köti az embert; a vairágja megszabadít a fogságtól. A vairágja lefogyasztja a zsíros, elhízott érzéki elmét, és befelé fordítja. A szellemi törekvő számára a vairágja a legfontosabb tulajdonság. E nélkül nem lehetséges spirituális élet.

“Vairágja” bővebben

A jóga szádhana szükségessége

Swami Satyananda Saraswati

Ahogy a beteg számára nélkülözhetetlen az orvosság, úgy a jóga szádhana is szükséges azoknak, akik úgy érzik, hiányzik valami az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségbeli hibája. A jóga szádhana valójában mindazon technikák gyűjtőneve, melyeket szándékosan alkalmazunk a személyiség tökéletlenségeinek megszüntetésére. Az emberek nyugtalanok, mert úgy érzik, hiányoznak az értékek az életükből. Sőt, inkább tudatában vannak rossz természetüknek és szokásaiknak, melyek nem engedik felismerni saját nagyszerű és hatalmas önmagukat Isten hasonmásaként.

“A jóga szádhana szükségessége” bővebben

Tantra és jóga a mindennapi életben

Swami Niranjanananda Saraswati

A tantra egy módszer, mely megtanítja, hogyan fejezzük ki önmagunkat kreatívabban. A tantra alapelvei és gyakorlati alkalmazásai ebből a koncepcióból bontakoztak ki. Az első alapelv a megnyilvánult természet megértése, ami az egyén szintjén kezdődik és egészen a kozmikus szintek megértéséig tágítható. A második alapelv a szádhana, az erőfeszítés, hogy fejlesszük és átalakítsuk az élet korlátozó tulajdonságait és tényezőit. Ez a két alapelv határozza meg a tantra teljes folyamatát. A gjána a tudást, megértést vagy bölcsességet képviseli, a szádhana pedig egy folyamat, ami által megtapasztalhatjuk a transzcendentális természetünket. Mindkét alapelv a különböző élethelyzetek elfogadására tanít. Az elfogadás a tantra harmadik alapelve.

“Tantra és jóga a mindennapi életben” bővebben

Merre induljunk tovább?

Swami Niranjanananda Saraswati

Beszéd a Fiatal Elnökök Szervezetében, Bangalore, 2007. február 24.

Amikor az anyagiak vonatkozásában elérjük a csúcsot, gyakran azt kérdezzük magunktól: „Most mi legyen? Merre induljak tovább?” Én szintén ezt a kérdést tettem fel magamnak. Én is elnöke vagyok egy „multinacionális vállalatnak”, és valamikor én is fiatal elnök voltam; a Bihar School of Yoga irányítását huszonhárom évesen vettem át. Más a szerepem szannjászinként és más a szerepem egy szervezet elnökeként. Így eljött az az idő az életemben, amikor feltettem a kérdést: „Most merre tovább?” Elérkeztem egy ponthoz a külső célok megvalósításban – egy világszintű jógikus mozgalom vezetője lettem, különböző központokat és embereket irányítottam, próbáltam az elvárásaiknak megfelelni, újabb és jobb programokat kitalálni, hogy segítsek másokon.

“Merre induljunk tovább?” bővebben

Mauna

Swami Niranjanananda Saraswati

Szanszkritül az antar mauna “belső csend”-et jelent. Ez az egyik technika azok közül, amit Swami Satyananda tanított az elme lecsendesítésére. Ha nem tudjuk elkezdeni a lecsendesíteni az elmét, nem érhetünk el pozitív hatá­sokat a személyiségünkben. Valamennyi jógagyakorlat ezzel jár együtt.

“Mauna” bővebben