Nám Szankirtan – Repülőgép Istenhez

Swami Vibhooti Saraswati

A zenének akkora ereje van, hogy képes megtisztítani az ént. A kirtanon keresztül a spirituális élmény legmagasabb csúcsát tudod megtapasztalni. Nem a jógával, vagy más eszközzel, hanem egyedül a kirtan segítségével lehet részed isteni látomásban.

Swami Satyananda Saraswati

A nám szankirtan hagyománya nagyon ősi. A nám azt jelenti „név”, a szam azt jelenti „teljes”, a kirtan pedig az egyszerű mantrák megzenésítése és éneklése csoportosan, ritmussal, energiával és odaadással. A ’szam’ előképző arra utal, hogy a kirtant teljes átéléssel (bháva), szeretettel (prem) és hittel (sraddha) kell énekelni. A nám szankirtan a bhakti kilenc formájának egyike.

“Nám Szankirtan – Repülőgép Istenhez” bővebben

A sankirtan ragyogása

Swami Sivananda Saraswati

A sankirtan a Káli jugában Isten darshanjához, vagyis az isteni tudatosság megszerzéséhez vezet. A sankirtan szeretetet indukál. A sankirtan a legkönnyebb, legbiztosabb, legbiztonságosabb és leggyorsabb út az isteni tudatosság eléréséhez. Akik a sankirtant kezdetben csupán a mentális élvezet kedvéért végzik, egy idő után rá fognak ébredni annak tisztító hatásaira, és azután már saját maguk is bhávával (belső átélés) és shraddhával (hit) folytatják. Isten nevében titokzatos erő lakik. Az ember nem tud megélni csak kenyéren, de meg tud élni az Úr nevével. Isten neveinek éneklése harmonikus rezgéseket hoz létre, és így segít a hívőnek könnyen ellenőrzés alatt tartani elméjét. Ezek a hullámok üdvös befolyással bírnak az elmére. Azonnal kimozdítják az elmét a régi kerékvágásból, rutinjaiból, és az isteni fény és dicsőség csodálatos magasságaiba emelik. Ha valaki szíve legmélyéről, teljes odaadással (bháva) és isteni szeretettel (prem) énekli a sankirtant, az még a fákra, a madarakra és az állatokra is mély hatással van. Azok válaszolni fognak. Ilyen hatalmas a sankirtan befolyása.

“A sankirtan ragyogása” bővebben

A bháva felismerése a kirtanban és a mantrában

Swami Niranjanananda Saraswati

A kirtan és a kántálás a mantra jóga részei, egyben a jógaoktatás fontos elemei. Ősi időkben a szavakat és a zenét arra használták, hogy megváltozott tudatállapotot érjenek el. A zene segítség volt a tudat, a szellem, az érzelmek és az érzékenység fejlesztéséhez. A modern időkben különféle zenei stílusok alakultak ki, mint például a rock, a heavy metal, a dzsessz, stb. Korábban azonban a zenét nem arra használták, hogy örömet okozzon az elmének, hanem arra, hogy lecsöndesítse a tudat háborgását. A mantra nem azt jelenti, hogy „az erő szava”. Hanem valamit, amit mélyen belül érzel, valamit, ami feltör a tudat mélyéről az elméd felszínére. A mantra, a szív ki nem mondott nyelve. A mantra helyes használata képes felidézni egy bizonyos érzést és érzékennyé tenni a tudatot arra, hogy fogékony legyen sok élményre, belsőre és külsőre egyaránt. Ámbár azt mondják, hogy Ráma és Krisna indiai istenek nevei, vagy hogy Dévi egy istennő neve, ez pusztán egy vallási értelmezés. A Ráma szó, egy csakrának is a hangja és a jógik már Ráma születése előtt régen ismerték a Ráma szó legkülönfélébb minőségeit. A mantrák megelőzik időben a vallást; kapcsolatot képeznek az egyén és az isteni között. “A bháva felismerése a kirtanban és a mantrában” bővebben

A zene ereje

Swami Sivananda Saraswati

A zene a legősibb művészet. Az érzelem kifejezésének eszköze. A zene szeretetet ébreszt, és reményt önt az emberbe. Számtalan hangja és eszköze van. A zene ott van minden férfi és nő szívében. A zene ott a nyelvükön. Zene van a szélben és a hullámokban. A fülemülében. A filmcsillagokban és a zenészekben. A hangversenyben, a zenekarban és a színházakban. Zene van a rohanó patakokban. Zene van a gyerekek sírásában. Zene van minden dologban, ha van füled hozzá. “A zene ereje” bővebben

A szintézis jóga

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A szintézis jóga az emberek túlnyomó többsége számára alkalmas. Ez egy különleges jóga. Az ember az akarat, az érzelem és gondolat furcsa, komplex keveréke. Olyan, mint egy háromkerekű harci szekér. Birtokolni akarja vágyainak tárgyait. Érzelmei vannak, tehát érez. Értelme van, tehát gondolkodik. Néhány emberben az érzelmi elem lehet domináns, míg másokban a racionális elem a meghatározó. Ahogy az akarat, az érzelem és a gondolat sincs egymástól elkülönülve és elválasztva, úgy a munka, a vallásos áhítat és a tudás sem zárják ki egymást. A szellemi törekvőnek ezért a szívet, az értelmet és a kezet is fejlesztenie kell. Csak így lehet a tökéletességet elérni.

“A szintézis jóga” bővebben

Shankaracharya és a szannjásza hagyomány

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1996.

A szannjásza nem vallásos szerzetesi élet. Tágan értelmezve vallásos ugyan, de nem korlátolt, fundamentalista módon. A szannjásza valójában saját képességeidben, erődben és tulajdonságaidban való bizalom fenntartása a társadalom előnyére. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy célt próbálsz elérni az életben, egy olyan kreatív célt, amely az életstílusoddá válik, amely az utaddá válik, és amely a vágyad és az igényed lesz. Ez a cél önmagad felfedezése, hogy felülkerekedj a fájdalmon és a szenvedésen, és a tudatosságod oly mértékben fejleszd, hogy interakcióid a külvilággal kreatívak, támogatóak és pozitívak legyenek. Továbbá, hogy belső tudatosságod megtapasztalja a mikrokozmikus és makrokozmikus tudatosságot. Ez a szannjásza célja.

“Shankaracharya és a szannjásza hagyomány” bővebben

A jóga szádhana szükségessége

Swami Satyananda Saraswati

Ahogy a beteg számára nélkülözhetetlen az orvosság, úgy a jóga szádhana is szükséges azoknak, akik úgy érzik, hiányzik valami az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségbeli hibája. A jóga szádhana valójában mindazon technikák gyűjtőneve, melyeket szándékosan alkalmazunk a személyiség tökéletlenségeinek megszüntetésére. Az emberek nyugtalanok, mert úgy érzik, hiányoznak az értékek az életükből. Sőt, inkább tudatában vannak rossz természetüknek és szokásaiknak, melyek nem engedik felismerni saját nagyszerű és hatalmas önmagukat Isten hasonmásaként.

“A jóga szádhana szükségessége” bővebben

Feszültségoldás jógával

Swami Satyananda Saraswati

Beszéd a Bihar School of Yoga-ban, 1973., eredeti megjelenés: YOGA, XII. évf. 2. szám, 1974. február

Sok-sok évvel ezelőtt nagyszerű pszichológusok megjósolták, hogy a technikai forradalom súlyos pszichológiai problémákat fog okozni az emberiségnek. Jóslatuk valóra vált. A modern elme annyi rengeteg feszültséggel és félelemmel terhelt világszerte, hogy az elme nyugalma elveszett.

“Feszültségoldás jógával” bővebben

A félelem természete

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A félelem egyetemes dolog. Ez az ösztön közös mindenkiben. A félelem bármikor megjelenhet. A félelem érzelem, melyet egy fenyegető baj vagy közelgő fájdalom gerjeszt, és annak a vágya kísér, hogy elkerüljük azt, vagy meneküljünk előle, illetve gondoskodjunk a biztonságunkról. A félelemnek különböző fokozatai vannak: az egyszerű ijedtség, a félénkség, a visszahúzódás, a riadalom, a rémület, a szörnyű rettegés. A félelem különböző formákat ölt. Néhányan félnek a szellemektől. Néhányan a betegségektől félnek. Az emberek túlnyomó többsége fél a nyilvános kritikától.

“A félelem természete” bővebben