Magyarországon Alapítvány
Pár évvel ezelőtt újoncokat tréningeztünk a hadsereg egyik egységénél. Két csoport volt. Az egyik csoport a hadsereg szokásos rendje szerint tréningezett, fekvőtámaszok, súlyzók és kemény gyakorlatok. A másik volt a jóga-csoport, akik pavanmuktászanát gyakoroltak.
Részlet Swami Satyananda Saraswati tanításai I. című könyvből
Oly sok zaklató dolog háborgat. Hogyan szabadulhatok meg tőlük?
A zavaró tényezők mindenki számára természetesek. Még ha visszavonultan élsz is a hegyek között, akkor is lesznek zavaró dolgok. Ha elzárod magad egy hangszigetelt kamrába, még ott is lesznek zavaró tényezők. A zaklató dolgok vágyakból, tudatlanságból és a lélek tudatosságának hiányából fakadnak. Amikor nem követed a belső utat párhuzamosan a külső úttal, több zavaró tényezővel fogsz találkozni, akár vidéken élsz, akár egy forgalmas nagyvárosban. A jógikus úton megtanulhatod anélkül élni teljesen az életet, hogy hatnának rád a zavaró tényezők.
A Tokiói Egyetemen 1968-ban tartott beszéd
Egy világ-körüli turnén vagyok. A turné célja a jóga elterjesztése az egész világon, mert úgy tűnik, hogy jelenleg a jóga nagyon népszerűvé vált és az intellektuális beállítottságú emberek többet szeretnének tudni róla.
Általában két állapotban figyeljük magunkat. Az első állapot a mozgás állapota, a második pedig a relaxáció állapota. Ez olyasvalami, amelyet saját testünkben, saját érzéseinkben és saját elménkben tudunk megtapasztalni. A test aktívvá válik, aztán az aktivitás állapota után a test relaxál, pihen. Az elme is aktívvá válik, és aztán pihen. Tehát a test és az elme tapasztalásai folyamatosan váltakoznak az aktivitás és a pihenés állapota között. Ez az általános tendencia, amelyet folyamatosan tapasztalunk az életünkben. Azonban van életünknek egy másik aspektusa is, amelyet még nem tapasztaltunk meg, de amelyet megpróbálunk érezni, amikor jógázni megyünk.
A Hatha jógáról szóló könyvsorozat 7. kötetéből
A 20. század két nagyságának, Sri Swami Sivananda Saraswati és Sri Swami Satyananda Saraswatinak a tanításaiból
Hatha jóga és egészség
A test és az elme kapcsolódása hogyan hat az egészségünkre?
Swami Satyananda: Ez a fizikai test az elemek titokzatos kombinációjából áll. A fizikai testen belül van nektár és van méreg is, és minden betegség, amely a testből származik, a testen belül egyensúlyozható ki, és ott is irányítható. Főleg az ászanáknak és pránájámáknak van azonnali hatásuk a testre.
1956-ban Swami Sivananda hívatta Swami Satyanandát, és ezt mondta neki: „Rishikesh túl kicsi számodra. Ki kell menned a világba, és a jóga üzenetét ajtótól ajtóig, parttól partig kell terjesztened.” Swami Satyananda ezt válaszolta: „Ezt az utasítást adod nekem, de nekem nincs tapasztalatom a jógában.” Swami Sivananda válasza ez volt: „Megtanítalak”, és tizenöt perc alatt saktipáttal beavatta őt a jóga hagyományába és kultúrájába. Csak az a vezeték fogja a legmagasabb elektromos feszültséget vezetni, anélkül, hogy kiégne vagy megolvadna, amelynek megvan erre a kapacitása.
Az egészség egy olyan téma, amely nem csak a fizikai testtel és azzal foglalkozik, ahogyan azt mi érzékeljük, hanem egészen a spirituális természetünkig ér. Az egészség mindig is életünk középpontja volt. Ha az emberiség történetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nagy áttörések és a haladás az egészséghez és a jól-léthez kapcsolódott, de ez csak a fizikai, anyagi részét érintette az emberi testnek, és nem a teljes emberi képet.
Elhangzott a Zinal konferencián Svájcban 1979. szeptember 1-jén
Előnyös lehet a modern ember számára olyan jóga technikák gyakorlása, amelyek évszázadokkal ezelőtt alakultak ki?
A mai civilizált társadalomban az ember komplexusai és neurózisai jelentősen megnőttek. Évszázadokkal ezelőtt őseink kedvezőbb környezetet élveztek a jóga gyakorlására, de a tudományra ugyanakkor nem volt olyan nagymértékben szükség, mint ebben a mai zavaros és neurotikus világban.
Beszéd a 3. Nemzetközi Jógakonferencián
Védikus tradíciónkban minden fajta szádhanát jógának nevezünk; úgy mint bhakti jóga, gjána jóga, karma jóga, stb. A jóga igazi jelentése a Legfelsőbb Isteniséggel, a Legfelsőbb Önvalóval történő egyesülés. Így a jógát rendszerint azzal a fő célzattal gyakorolják, hogy ráébredjenek az ember igazi önvalójára azért, hogy megszabaduljanak a teremtés okozta szenvedéstől és béklyótól.
A gyakorlati jóga iskolának két osztálya van, a rádzsa és hatha jóga. A rádzsa jóga a hangsúlyt az elme megtisztítására helyezi olyan ódon, hogy képesek legyünk uralni az elmét, és az elmét uralva meg tudjuk haladni a mentális tartományt, így ráébredhetünk az Isteni Önvalóra, mely túl van a mentális régión és túl van az érzékekkel tapasztalható világon.
Sri Swami Satyananda és a Satyananda tradíció nagyban hozzájárult a jógához és a szannjászához. A jóga gyakorlatok rendszerezéséhez szükséges volt létrehozni egy egymásra épülő előrehaladást a jóga ösvényén, és ez az, amit Swami Satyananda elvégzett. Swami Satyananda-é az érdem a technikák ötvözéséért és a pavanmuktászana sorozatok bemutatásáért, az első rész reuma elleni, a második az emésztőrendszeri betegségek elleni gyakorlatok, a harmadik pedig a sakti bandhák. A tantrikus njásza részeit szintén ő hozta be a jóga rendszerébe, jóga nidrá formájában. A mai jóga iskolák többsége a Mungerből elterjedt sorrendben tanítja a pránájáma gyakorlatokat. A mudra gyakorlatok mellett szóló érvek, és a bandhák fiziológiai (testi működés) és pszichológiai hatásai a jóga gyakorlatok egy másik, eltérő nézőpontjai, amelyek rendszerezésre kerültek, hogy megérthetők, gyakorolhatók és megtapasztalhatók legyenek.