SWAN szádhana (spirituális gyakorlat)

Sw. Yogaratna

A jóga szokásos gyakorlatain kívül, van egy másik aspektus is, melyet az előbbiekkel együtt kell fejlesztenünk. Ez történhet azon meditatív folyamaton keresztül, melyet SWAN-nak nevezünk, ami segít megérteni saját természetünket, elfogadni magunkat olyannak amilyenek vagyunk, és hogy abból a pontból kiindulva dolgozzunk, ahol vagyunk. A SWAN egy mozaikszó, amely az erősség (Strength), a gyengeség (Weakness), az ambíció (Ambition), és a szükségletek (Needs) angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze. A SWAN meditációs technika saját erősségeink, gyengeségeink, ambícióink, szükségleteink tárgyilagos vizsgálatát, tanúként való megfigyelését foglalja magába, és megy el azok forrásáig. Swami Niranjanananda szavaival “a SWAN meditáció (hamsza dhjána) célja létállapotunk tudatosságának fejlesztése azáltal, hogy átvisz minket az élet mélyebb ahamkára (ego) aspektusainak megfigyelési és tudatosítási folyamatain. Az ego valódi természete az, hogy a cselekedetek és a reakciók abszolút tudatosságában élünk. A SWAN meditáció célja és szándéka az ego pozitív szemléletének megvalósítása. “SWAN szádhana (spirituális gyakorlat)” bővebben

A jóga és a tantra

Sw. Niranjan

Bár a jóga szélesebb körben elfogadott a világon, mint a tantra, tudnunk kell, hogy a jóga hajtása, része a tantrának. Ezért van az, hogy azt látjuk a tantra sok alkotóeleme, mint a mantra és a jantrán való koncentráció beépült a jógikus hagyományba. A jóga definíciója: megtapasztalni az egységet a test, az elme és a szellem között. Ez a három tapasztalás szerves része az emberi fejlődésnek.

“A jóga és a tantra” bővebben

Csend

Sw. Sivananda

Az élet célja a csend. A csend Isten vagy Brahman nyelve. A béke – csend. A csend a szív nyelve. A csend a bölcsek nyelve. A csend roppant erő. A csend ékesszólás. A csend hatalom. A csend élő erő. A csend az egyetlen valóság. Minden zajon és hangon túl a csend van, a legbensőbb lélek. A csend intuitív tapasztalat. Elcsendesedni annyi, mint Istenné válni. Nincs jobb gyógyító balzsam azok számára, akiknek valamilyen kudarc, csalódás vagy veszteség miatt sebzett a szívük, mint a csend. “Csend” bővebben

A jóga élménye

Sw. Niranjan

Mi a jóga?

A helyes válasz az, hogy mi még mindig csak próbáljuk felfedezni, hogy mi is a jóga. Ismerjük a hatha jóga, rádzsa jóga, krijá jóga, kundaliní jóga gyakorlatait és így tovább, de még nem fedeztük fel, hogy mi is a jóga. A szakirodalom azt mondja, hogy a cél, a jóga beteljesülése a szamádhiban van. Mi a szamádhi? Meg lehet ezt az állapotot az intellektussal, logikával, racionalitással határozni? Vagy ez a létezés egy állapota? Jelenleg az azzá (megvilágosodottá) válás útján vagyunk, de csak ha elértük a létezés állapotát és azzá válunk, akkor leszünk képesek megérteni mit jelent a jóga.

“A jóga élménye” bővebben

A szankalpa természete

Sw. Anandakumar

A szankalpa egy választott elhatározás, amit a jóga nidra gyakorlata közben tesznek. Azt lehet mondani, hogy a jóga nidra fő célja az ember szankalpájának megvalósítása. Akár igaznak gondoljuk akár nem, a szankalpának megvan a benne rejlő képessége, hogy hatalmas erőt szabadítson fel azáltal, hogy tisztán meghatároz és fókuszál egy kiválasztott célra. Ennek hatása, hogy felébreszti a bennünk lévő akaraterőt úgy, hogy egyesíti az éber tudatosságot a szunnyadó tudattalan erőkkel. “A szankalpa természete” bővebben

Útmutató a spirituális élethez, optimizmus

Sw. Sivananda

Az optimizmus az a nézőpont, hogy minden dolog a legjobban van elrendezve. Arra való hajlam, hogy a dolgoknak mindig a pozitív, reményteli oldalát tekintsük. Az optimista hiszi, hogy bármi is van vagy történik velünk, az helyes és jó, jóllehet a dolgok néha éppen az ellenkező színben tűnnek fel. “Útmutató a spirituális élethez, optimizmus” bővebben

A relaxáció művészete

Sw. Sivananda

Manapság rendkívül komplexé vált az élet. A létért való küzdelem igen éles és heves. A napi munka és az egészségtelen életmód következtében nagy mennyiségű állandó mentális és fizikai feszültség terheli az emberiséget. A tettek mozgásokat hoznak létre, ezek pedig szokásokat alakítanak ki. Az emberek sok művi szokásra tettek szert. A helytelen testtartások feszültséget váltanak ki sok izomban és idegben. Az emberek elfelejtették a relaxációt, mint legfontosabb alapelvet. Ha rendszeresen relaxálunk, nem pocsékolunk el energiát. Aktívak és energikusak leszünk. A relaxáció alatt az izmok és az idegek pihennek. A prána, energia elraktározódik és megőrződik.

“A relaxáció művészete” bővebben

Meghívás

Sw. Satsangi

Mióta világ a világ az egyetemes tudat két különböző módon fejezi ki magát; anyagi módon és spirituálisan. Noha látszólag távoli pólusok, ezek a kifejeződések mégis ugyanannak az egy tudatnak a megnyilvánulásai, amely ebben az eltérő teremtésben bontakozott ki. A Védák a Purusát dicsőítik, a kozmikus lényt, amely önmagát áldozta fel, hogy a világegyetemmé váljon. Ez a Purusa Szukta szelleme, a magasztos himnusz, felfedve az örökkévaló, végtelen lény átváltozását a véges, megismerhető, anyagi világba, elindítva a teremtés véget nem érő láncolatát. Te és én, a teljes növényi, ásványi és állati birodalom, a nap, a hold, a csillagok és bolygók, az óceánok, a hegyek, a sivatagok és az egek, a teremtés minden része a legkisebb amőbától a leghatalmasabb galaxisig azzal a nagyszerű és bámulatos erővel tündököl. Ennek az anyagi teremtésnek a forrása az a homogén tudat. Azonban, noha ez ennek a teremtésnek a katalizátora, mégis teljes marad, tökéletesen osztatlan, töretlen és egész.

“Meghívás” bővebben

Két jóga az életért

Swami Niranjanananda Saraswati

World Yoga Convention, Munger, India, 2013. október

Tizenegyszer kántáltad a Hari Óm Tat Szat mantrát, hogy kedvező és jó kezdete legyen a World Yoga Convention második napján a második foglalkozásnak. Ezzel üdvözlünk a mai program második részén, ahol kiváló tudósaink bemutatják a jógát illető tudományos és modern kutatást és nézeteket.

A jóga témája, hogy hogyan fejlesszük az életet. A jóga az egyén fejlődésének a tárgya, és a jógának két aspektusa van. A jóga első aspektusa az, ahogyan a bölcs Patanjali tanította. A jóga második aspektusa, ahogy paramgurunk, Swami Sivananda tanította. Bölcs Patanjali jógájának az első szakasza egy személyes szádhana az élet minőségének a fejlesztésére és átalakítására, míg a második, Swami Sivananda jógája, annak a kifejezése, amit elértél az átalakulás által; kinyilvánítva a szépséget, örömöt, békét és terjesztve a fényt.

“Két jóga az életért” bővebben