Szatszang a cölibátusról, megértésről és karmáról

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan és ausztrál ásramok, 1989

Mi a cölibátus célja?

A szanszkritban vagy az indiai hagyományban nincs olyan, hogy cölibátus. Van egy fogalom, a brahmacsárja, amely kapcsolódik a cölibátus ideájához, de a brahmacsárja szószerinti jelentése „az, aki követi Brahmát”. Brahma ácsárja – aki követi az isteni törvényt.

“Szatszang a cölibátusról, megértésről és karmáról” bővebben

Jóga és jógaoktatás gyerekeknek

Swami Satyananda Saraswati

Convention of the European Union of National Federations of Yoga (Nemzeti Jóga Szövetségek Európai Uniójának Kongresszusa), Zinal, Svájc, 1977

Beszélnél nekünk a gyerekek jógaoktatásáról?

Indiában a gyerekeket hagyományosan nyolc, kilenc vagy tízéves korban vezetik be a jógába. A hinduknak van egy szertartásuk az ilyen idős gyermekek számára, amely során a gyermeknek megtanítják a szúrja namaszkárát, a nádí sódhana pránájámát és a mantra gyakorlatát. Ez a hagyomány így vagy úgy ma is folytatódik Indiában, de szükséges volt bevezetni a jógát a formális oktatás részeként is. Én is azon elsők között voltam, akik bevezették a jóga tananyagát a gyerekek számára az iskolákban. Később végeztem egyfajta felmérést a gyerekek problémáiról.

“Jóga és jógaoktatás gyerekeknek” bővebben

A gyermek agyműködésének fejlesztése jógával

Swami Satyananda Saraswati

Condorcet College, Párizs, 1980. május 15.

Az elmúlt húsz év során megpróbáltam elhozni a jógát az otthonokba és az iskolákba. Amikor gyermek voltam, sok félreértés volt a jógát illetően. Úgy gondolták, hogy a jóga csak azoknak az embereknek való, aki befejezték az életet. Ha valaki fiatalon gyakorolt jógát, az emberek megjegyezték, „Jóga, ilyen korán?” Még ma is sokan gondolják azt, hogy a jógaszőnyeg csak a nyugdíjasok számára való időtöltés. De én mindig azon a véleményen voltam, hogy a jóga sokkal inkább az emberi elme és az emberi test fejlődésével kapcsolatos. Természetesen gyermekként nem volt lehetséges számomra a jógát oly mértékben megérteni, mint most.

“A gyermek agyműködésének fejlesztése jógával” bővebben

Szatszang a karma jógáról és az önzetlenségről

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darhsan és az ausztrál ásramok, 1989

Tudom, hogy fontos mások szükségleteit sajátunk elé helyezni, de ezt hogyan tudjuk elérni egy olyan világban, ahol kihasználják az emberek önzetlen cselekedeteit?

Úgy gondolom, hogy csak az idiótákat használják ki. Ha valaki őszinte, hű önmagához és az ügyhöz, egyszerűen csak az, aki, és nem várja el az adást és a kapást sem, akkor nincs mód arra, hogy bárki is vagy bármilyen erő ezen a világon ki tudja használni. Feltettem ugyanezt a kérdést Swami Satyanandának hét évvel ezelőtt, és azt a választ kaptam tőle, hogy ha önmagad maradsz, akkor semmi sincs, ami kihasználhatna téged. A nehézség abban a pillanatban jelenik meg, amikor elménk és érzelmeink kielégítése céljából különféle szerepeknek próbálunk megfelelni az életünkben.

“Szatszang a karma jógáról és az önzetlenségről” bővebben

A szolgálat magasabb rendű, mint a meditáció

Swami Sivananda Saraswati

Tanítás a széváról és a karma jógáról

A kumbhaka segítségével két órára megállítani a légzést; forgatni a málát 24 órán keresztül; étel nélkül, egy földalatti pincében szamádhiban ülni 40 napon át, miközben átvágott nyelvfékkel kecsari mudrát végzünk; fél lábon állni a nyári nap perzselő forróságában; tratakát végezni a déli napon; az Óm, Óm, Óm-ot kántálni a csöndes és elhagyott őserdőben; egy óceánnyi könnyet hullatni a szankirtan alatt – mindezeknek semmi haszna mindaddig, míg az ember nem kapcsolja össze az Iránta érzett forró szeretetet a minden lény iránti szeretettel, és az Ő szolgálatának szenvedélyes szellemiségét minden lény szolgálatával.

“A szolgálat magasabb rendű, mint a meditáció” bővebben

Szatszang a szeretről, a bandhákról

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshanban és az ausztrál ásramokban, 1989

Mi a feltétel nélküli szeretet?

Bármi is legyen a szeretet meghatározása, mi itt most a ’feltétel nélküli’ kifejezést vizsgáljuk, amit legjobban a Bhagavad Gíta határoz meg. A kondicionálást (a tanulás egyik formája, feltételes reflex képzése – szerk.) a születésünk óta megéljük, és ezekkel a tanult gondolkodás-, viselkedés-, cselekvés-, érzés-, megfigyelés-, analizálás- és kritizálás-mintával fogunk élni. Ez a személyiség egy állapota, az elvárás, a vágy, vagy a kívánság, hogy ilyenek vagy olyanok legyünk. Ki akarjuk vetíteni ezt, el akarjuk érni azt és ez a feltételekhez kötött, kondicionált állapot jelképezi az ’én-séget’, engem, az identitást. Ha nincs identitás, akkor nincs semmiféle kondicionáltság.

“Szatszang a szeretről, a bandhákról” bővebben

Jóga és oktatás

Swami Niranjanananda Saraswati

World Yoga Convention – Ausztrália, 1996. október

Mi az oktatás?

Sokat gondolkodtunk azon, hogy mit tud a jóga ajánlani az oktatásnak, mivel amikor általánosan beszélünk a jógáról, hogy segítse az oktatás folyamatát egy összetevőről beszélünk: akár a memóriával vagy az információ megtartó képességgel, vagy a különböző emberi lények intelligenciájának növelésével kapcsolatosan, vagy annak megtanulásával kapcsolatban, hogyan lehet kezelni az osztálytermi helyzetekben felmerülő stresszt. Azonban az oktatás jógikus fogalma ettől némileg eltér és nagy területet fed le.

“Jóga és oktatás” bővebben

Kollektív tudat

Swami Niranjanananda Saraswati

Kollektív tudat

Van itt egy a kérdés: Amikor megszűnik az ego, az emberiség egy közös tudatban fog-e egyesülni? Sok teória létezik. Az egyik azt mondja, hogy egy bizonyos idő után, amikor az evolúció a végéhez ér, a közös emberi tudat egy kozmikus tudattá fog válni. Sok próféta és sziddha vetette már fel ezt az ötletet, korunkban Sri Aurobindo.

“Kollektív tudat” bővebben

Az oktatás célja

Swami Sivananda Saraswati

A műveltség a gyökér. A kultúra a virág. A bölcsesség a gyümölcs.

Minden diáknak nyugodtan és körültekintően el kell gondolkodnia, és először is meg kell értenie az oktatás valódi jelentését és célját. Ennek megértése nélkül az oklevél vagy diploma megszerzésének vak hajszolása terméketlen utánzássá válik, mely elkerülhetetlenül csalódással fog végződni.

“Az oktatás célja” bővebben

Szatszang az ashram életről, a nyugtalan elméről, a szanszkrit nevekről

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshanban és az ausztrál ásramban, 1989.

Muszáj geru színű ruhát hordani, amíg az ásramban vagyunk?

Nem, nem muszáj, ez rajtad múlik. Természetesen, amikor felveszel egy formaruhát, akkor automatikusan fegyelem és felelősségérzet is megjelenik. Lehet, hogy rendőr vagy, de hétköznapi ruhákban nem viselkedsz úgy. De amikor felveszed az uniformisodat, akkor a hozzáállás hirtelen megváltozik. Jön az idea, hogy „a törvényt képviselem”. Ugyanígy lehet, hogy egy szvámi vagy, tekintet nélkül arra, hogy viseled a ruhát vagy sem. De egy ásramban 50 vagy 100 ember van, és mind geru színt visel. Tehát, ha te is viseled, akkor magadba szívod a vitalitásukat, az eltökéltségüket és a fegyelmezettség érzetét, mert a részükké válsz. A külső személyiség beolvad, egy azonosulás történik, amikor bármiféle uniformist magadra veszel. De természetesen ez nem kötelező, szabadon választhatsz.

“Szatszang az ashram életről, a nyugtalan elméről, a szanszkrit nevekről” bővebben