A jóga szádhana szükségessége

Swami Satyananda Saraswati

Elhangzott az V. Nemzetközi Jóga Kongresszuson, Raigarhban, 1968 novemberében. Eredeti közlés: YOGA, Vol. 7, No. 9. 1969

Ahogyan a gyógyszer nélkülözhetetlen a betegek számára, úgy a jóga szádhana is az azok számára, akik úgy érzik, hogy valami hiányzik az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségben rejlő hibája. A jóga szádhana valójában azon technikáknak az összefoglaló neve, amelyeket tudatosan alkalmazunk azért, hogy a személyiség tökéletlen jegyeitől megszabaduljunk. Az ember nyugtalan, mert érzi az erények hiányát az életében, mégis inkább erkölcstelen természetét és szokásait illetően tudatos, amely meggátolja abban, hogy felismerje saját tündöklő és erős énjét Isten képmásában.

“A jóga szádhana szükségessége” bővebben

A szenvedés, mint szádhana

Swami Satyananda Saraswati

Dánia, 1982.04.26.

A fizikai fájdalom erősíti az idegrendszert, a mentális gyötrelem pedig erősíti az elmét. A fizikai nehézségek erőssé teszik a testet. Ez egy alapelv, de a legtöbb ember számára nehézséget okoz ennek elfogadása, mert senki sem akar fájdalomtól, mentális gyötrelemtől, fizikai megpróbáltatásoktól és kényelmetlenségektől szenvedni. Bármikor, amikor vidámságok közt telik az élet, az elme tamaszikus állapotba hanyatlik, mert nincs konfliktus benne. A konfliktusok többé-kevésbé megoldásra kerülnek, vagy legalábbis enyhülnek, mert minden kellemes. Amikor élvezetet és vigaszt nyerünk barátságainkból, és kényelmes szituációkban alapozzuk meg magunkat, az véget vet fizikai, mentális és érzelmi fejlődésünknek. A fejlődés kulcsa a konfliktus.

“A szenvedés, mint szádhana” bővebben

A három gúna

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Az elmének, természetéből adódóan három gúnája, vagyis minősége van: a szattva, vagyis a fény, öröm és jóság; a radzsasz, azaz a szenvedély és mozgás; és a tamasz, vagyis a tehetetlenség és sötétség. Az elmének három vrittije, más néven változata van, melyek megfelelnek a három gúnának. A shanta vritti, vagyis a béke, egyensúly és kiegyensúlyozottság, melyek a szattva gúnából származnak. A ghora vritti, azaz a radzso gúnából származó düh; és a múdha vritti, azaz a nemtörődömség, lustaság és álmosság, melyek a tamo gúnából erednek.

“A három gúna” bővebben

Tiéd a választás

Swami Satyananda Saraswati

Sokan vannak, akik teljesen szabadon tudnak az élet dolgaiban független és végső döntéseket hozni. Ugyanakkor mély érdeklődést tanúsítanak a spirituális élet iránt, és ismerik a tjága, a lemondás dicsőségét. Mindazonáltal létezik valami, ami megakadályozza őket abban, hogy lemondjanak arról, amit ideiglenesnek tartanak, és elfogadják azt, amit állandónak hisznek.

Nagyon jól tudják, hogy az élet ambíciói, amelyeket nem sikerült elérniük a világi életben, megvalósulnak a lemondás ösvényén járva, de ennek ellenére nem mondanak le róluk.

“Tiéd a választás” bővebben

Vezess minket a fényhez

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A tanítás útja néha meredek, néha élvezetes lehet. Ugyanígy a tanulás útja is néha unalmas, máskor meg gyönyörűséges. Reméljük, hogy Szvámi Sivánanda következő szavai lelkesítenek majd, hogy kövessük azokat, és másoknak is irányt mutassunk.

A jóga egyedülálló, páratlan örökségünk. Fokozatosan és kitartóan haladjunk ezen az úton. Semmit nem lehet elérni egyetlen éjszaka alatt. A jóga nem akar elfordítani minket az élettől; a jóga az élet átszellemítését kívánja meg.

“Vezess minket a fényhez” bővebben

Mandala – az isteni szimbóluma

Swami Satyasangananda Saraswati

A tantra elméletébe és filozófiájába mélyen beleszőtt a mantra, jantra és a mandala. A tantra egyszerre filozófia és gyakorlati tudomány, amelynek nagyszerű elméletei a mantra, jantra és mandala használatával válnak hatásossá. Most a mandalát vizsgáljuk meg, amelyből a tantrikus ikonográfia, a templomok, a képzőművészet, az építészet és a zene gazdag művészete kifejlődött.

“Mandala – az isteni szimbóluma” bővebben

Az egység és harmónia megtapasztalása

Swami Niranjanananda Saraswati

Ha jó napot akarunk ma, el kell felejtenünk a tegnap rossz emlékeit. A kérdés az, tudjuk-e ezt az elvet teljesen alkalmazni életünk során. Az emléket vrittiként értelmezzük, az elme lenyomataként. Kapcsolataink az emlékeinken alapulnak, amelyek tegnap, egy héttel, egy hónappal, egy évvel vagy sok esetben egy élettel korábban történtek. A szabadság megtapasztalásának érdekében az emléket a legnehezebb megsemmisíteni. Végső formájában az emlék egy teher, ami köt minket egyfajta gondolkodáshoz és viselkedéshez, természethez és személyiséghez. Minden cselekedetünk kapcsolatban van a személyes emlékeinkkel. Az emlék a karma legfőbb formája.

“Az egység és harmónia megtapasztalása” bővebben

Akik inspirálnak minket

Swami Sivananda Saraswati

A történelemben vannak példák arra, hogy valaki tökéletes emberi lénnyé vált, és akként létezett. Vannak esetek, hogy emberek, akik az érzéki világban éltek, mégis isteni életet folytattak. Az ilyen emberek világosan jelezték, melyek az isteni világ dimenziói, megjelenési formái és alapjai; miként kell meghatározni az erényt, a jóságot, a dharmát; milyen az ember viszonya az idősekhez, a fiatalokhoz, a partnerekhez, a barátokhoz, a versenytársakhoz, stb. Struktúrákat, rendszereket és technikákat határoztak meg, melyek elvezethetik az embert az isteni élet megtapasztalásához. Hangsúlyozták a purusarthákat, azaz az életben bizonyos minőségek elérésére tett egyéni erőfeszítéseket, hogy megváltoztassuk saját természetünk korlátozó aspektusait.

“Akik inspirálnak minket” bővebben

Megelégedettség az életben

Swami Satyananda Saraswati

Szatszang, Rikhiapíth, 1997. szeptember 13.

Thaiföldön van egy hagyomány, mely szerint egy darabig mindenkinek szerzetesi életet kell élnie. Mi ennek az oka?

Thaiföldön minden buddhistának egy ideig szerzetesi életformát kell felvennie. Levágatja a haját, géru ruhát visel, alamizsnáért könyörög, a földön alszik, és monostorban él. Ez érvényes minden buddhistára, hercegre és koldusra egyaránt.

“Megelégedettség az életben” bővebben