Karma jóga az ásramban

Swami Satyadharma Saraswati

Az ásram élet az az alapeszme, hogy egyenlőként él, tanul és dolgozik együtt mindenki. Senki sem jobb, gazdagabb vagy okosabb. Ebben a szellemben él együtt mindenki és járul hozzá ehhez a légkörhöz a legjobb képességei szerint.

A karma jóga az a munka, amit végzünk. Úgy tűnhet, mintha kényszerből, a létesítményért dolgoznánk és hogy ez a részlegért vagy azok vezetőiért történik, de valójában bármilyen munkát is végzünk, önmagunkért tesszük. Gondolhatunk erre egyfajta terápiaként, mivel ez segít minket, hogy – a cselekvésen keresztül – tudatába kerüljünk önmagunknak.

“Karma jóga az ásramban” bővebben

A szintézis jógája

Swami Sivananda tanításainak leglényegesebb pontjai, melyek hitvallásává, küldetésének szimbólumává és az emberiségnek szóló üzenetté váltak, néhány egyszerű szóban összefoglalhatók: „Szolgálj, szeress, adj, meditálj, ismerd fel (az Önvalót), légy jó, tégy jót, légy kedves, légy könyörületes. Kutasd, hogy ’Ki vagyok én’, és megismered az Önvalót.” E pontok alkotják az ember spirituális fejlődését adó teljes rendszer alapját, mely egyesíti magában a modern ember mindennapi életéhez szükséges összes jógát.

“A szintézis jógája” bővebben

Karma jóga

Swami Niranjanananda Saraswati

Miben rejlik a karma jóga fontossága a Bhagavad Gíta szerint?

Úr Krisna kedvenc témája a karma jóga volt, mert hitt abban, hogy mindenkit befolyásol a karma. A Bhagavad Gítában megállapítja, hogy aki érti a karma és karma jóga útját, az megérti a jóga és az élet titkát.

A karma jóga kedvelt témája nem csak Úr Krisnának, hanem valamennyi jóginak a világ minden táján. Mindenki karmát gyakorol az érzékeken, elmén, érzelmeken és fizikai érintkezésen keresztül. Az élet karma nélkül nem létezne. Azt is mondhatjuk, hogy a karma az életben olyan, mint az érem két oldala. Ha az egyik oldal az életet, a másik oldal az életben rejlő cselekvéseket képviseli.

“Karma jóga” bővebben

Karma jóga a mindennapokban

Swami Niranjanananda Saraswati

A jógáról általában azt gondolják, hogy egy gyakorlatsorozat, amelyet a mindennapi társadalmi élettől elvonulva, gyakorlótermi környezetben, vagy elvonuláson kell végezni „spirituális lények” társaságában. Azt tanultuk, hogy ha ezt vagy azt a jóga technikát gyakoroljuk, akkor ezt vagy azt az eredményt fogjuk elérni. Amit valójában teszünk az, hogy a jógából egy mechanikus folyamatot csinálunk, amely öntudatossághoz vezet.

El kell hagynunk ezt a fajta gondolkodásmódot, és a jógát természetes megnyilvánulásunk részévé kell tennünk. . A jóga csak így válhat egy folyamattá, amely önmegvalósításhoz vezet.

“Karma jóga a mindennapokban” bővebben

Karma és végzet

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a Sorbonne Egyetemen
Párizs, 1994. október 14.

Nehéz beszélni a karma és a végzet tárgyköréről, és nehéz megérteni, mert a karma és végzet tapasztalása egy élethossznyi folyamat, amely túl van az emberi felfogóképességen. A múltban sok próbálkozás történt, hogy leírják a karma és végzet folyamatát, a folyamatot, amely irányítja az emberi életet, természetet és személyiséget. Azonban ahelyett, hogy filozófiai szempontból közelítenénk meg, próbáljuk meglátni azt, hogyan integrálja saját személyiségünk a karmát és végzetet, lássuk ezek létjogosultságát a hétköznapi emberi életben.

“Karma és végzet” bővebben

Szatszang a karmáról

Swami Satyananda Saraswati

Mi a karma?

Szó szerint a karma cselekvést jelent, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és meg kell ölnöm sok embert, ez az én tettem, de nem a karmám. Másfelől, ha gyűlöletből ölöm meg az embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és személyiségemet. Így a cselekvésen kívül a karma az élet eseményeinek benyomását is jelenti az egyén elméjére.
“Szatszang a karmáról” bővebben

A spirituális élet kezdete

Swami Satyananda Saraswati

A spirituális élet magától elkezdődik, mikor megtapasztalod az átma bhávát. A védánta beszél az átma bháváról, vagyis önmagunk megtapasztalásáról mindenben. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal az attitűddel viszonyulsz mások érdekeihez, mint a sajátodhoz.

“A spirituális élet kezdete” bővebben

Széva az ásramban

Swami Niranjanananda Saraswati beszéde

Ausztrália, Mangrove Mountain, 2006. április

A széva az ásram kultúra fontos része. Angolra „szolgálat”-ként fordítják, a széva jelentése azonban az világba történő emberi bevonódás végső szakaszát jelenti, a tudatosság egy magasabb állapotában. A „seva” szó irodalmi jelentése „vele lenni”, saha eva. Együtt lenni, mivel? Együtt lenni azzal, ami emberi, könyörületes és szeretetteli. Más szavakkal, a széva jelenti a kapcsolódást az istenhez, a transzcendentális természethez, és jelenti ennek a természetnek a kifejezését gondolatokban, szavakban és cselekedetekben. Természetesen ahhoz, hogy ezt megtedd, el kell engedned számos olyan azonosulást és eszmét, amelyekhez hűen ragaszkodsz. Az ásram az a hely, ahol az elengedésnek vagy átengedésnek ez az eszméje megvalósul. Hogy önmagunkat átadjuk az isteni akaratnak és eszközévé váljunk az isteni békességnek, ez a széva eredménye.

“Széva az ásramban” bővebben

A szintézis jóga

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A szintézis jóga az emberek túlnyomó többsége számára alkalmas. Ez egy különleges jóga. Az ember az akarat, az érzelem és gondolat furcsa, komplex keveréke. Olyan, mint egy háromkerekű harci szekér. Birtokolni akarja vágyainak tárgyait. Érzelmei vannak, tehát érez. Értelme van, tehát gondolkodik. Néhány emberben az érzelmi elem lehet domináns, míg másokban a racionális elem a meghatározó. Ahogy az akarat, az érzelem és a gondolat sincs egymástól elkülönülve és elválasztva, úgy a munka, a vallásos áhítat és a tudás sem zárják ki egymást. A szellemi törekvőnek ezért a szívet, az értelmet és a kezet is fejlesztenie kell. Csak így lehet a tökéletességet elérni.

“A szintézis jóga” bővebben

A szannjásza öt alapelve

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1994.

A szannjászának két kifejeződése van: az egyik a vairágja, azaz a nem-kötődés, a másik a vivéka, vagyis a megkülönböztetés, a megkülönbözető megismerés. A szannjásza célja egy olyan [tudat] szint elérése, ahol a vivékát és a vairágját meg tudjuk tapasztalni. Ehhez a szannjásza öt alapelvét követve tudunk eljutni. Ez az úgynevezett „5 sz”: a szvadhjája, azaz önmagunk megismerése, a széva, más néven a szolgálat, a szatszang, vagyis az igazság társaságában való időzés, a szamarpan, azaz az önátadás és a szantósa, vagyis a megelégedettség.

“A szannjásza öt alapelve” bővebben