karma jóga

Szatszang – 1989

Swami Nirandjanananda Saraswati

Tudom, hogy fontos mások szükségleteit a sajátjainknál előbbre helyezni, de hogyan lehet ezt megvalósítani egy olyan világban, ahol kihasználják az embert ha ilyen önzetlenül cselekszik?

Azt gondolom, hogy csupán az ostoba embereket használják ki. Ha valaki őszinte és hű önmagához és az indítékát illetően, egyszerűen az marad, aki; nem várja el önmagától, hogy adjon, másoktól sem várja el, hogy kapjon. Akkor nincs rá mód, hogy ezen a világon bárki, vagy bármilyen hatalom kihasználja az embert. Szvámidzsínek (Paramahamsa Satyananda) feltettem ugyanezt a kérdést hét évvel ezelőtt, és a válasz, amit adott nekem, az az volt, hogyha önmagad maradsz, akkor senki és semmi sem használhat ki téged. A nehézség akkor jön, amikor megpróbálunk az életünkben különböző szerepeket felvenni, annak érdekében, hogy kielégítsük elménket és érzelmeinket.

“Szatszang – 1989” bővebben

Karma jóga és a stressz

Swami Satyananda Saraswati

„A karma jóga az ember különböző szamszkáráinak (mentális benyomások és problémák) megnyilvánulási lehetősége.”

A karma jóga a cselekvés vagy a munka jógája. Ez egy olyan jógikus út, amely nyitva áll mindenki számára, mivel mindannyiunknak kell dolgoznunk, illetve különböző tevékenységeket végeznünk, legyen az akár fizikai vagy mentális. A karma jóga segít békét és lelki egyensúlyt hozni az ember stresszel teli életébe.

“Karma jóga és a stressz” bővebben

Az ásram lényege

Swami Sivananda Saraswati

Soha nem gondoltam arra, hogy ásramot alapítsak. Mikor a tanítványok és követők nagy számban özönlöttek hozzám szellemi útmutatásért, akkor azzal a céllal, hogy segítsek nekik, és őket is hasznossá tegyem a világ számára, kiderítettem képességeiket és rejtett tehetségüket, megteremtettem a fejlődésükhöz szükséges és a közjót is szolgáló tevékenységek különböző területeit, bátorítottam őket tanulmányaikban és szádhanájukban, és gondoskodtam ellátásuk és szállásuk szükséges komfortjáról és kényelméről. Így jött létre a Sivánanda Ásram. Idővel aztán egy hatalmas ásramot találtam magam körül, egy kellemes környezetben lévő ideális intézményt – egy nagy spirituális telepet – a Sivánanda Nagart.

“Az ásram lényege” bővebben

Karma jóga az ásramban

Swami Satyadharma Saraswati

Az ásram élet az az alapeszme, hogy egyenlőként él, tanul és dolgozik együtt mindenki. Senki sem jobb, gazdagabb vagy okosabb. Ebben a szellemben él együtt mindenki és járul hozzá ehhez a légkörhöz a legjobb képességei szerint.

A karma jóga az a munka, amit végzünk. Úgy tűnhet, mintha kényszerből, a létesítményért dolgoznánk és hogy ez a részlegért vagy azok vezetőiért történik, de valójában bármilyen munkát is végzünk, önmagunkért tesszük. Gondolhatunk erre egyfajta terápiaként, mivel ez segít minket, hogy – a cselekvésen keresztül – tudatába kerüljünk önmagunknak.

“Karma jóga az ásramban” bővebben

A szintézis jógája

Swami Sivananda tanításainak leglényegesebb pontjai, melyek hitvallásává, küldetésének szimbólumává és az emberiségnek szóló üzenetté váltak, néhány egyszerű szóban összefoglalhatók: „Szolgálj, szeress, adj, meditálj, ismerd fel (az Önvalót), légy jó, tégy jót, légy kedves, légy könyörületes. Kutasd, hogy ’Ki vagyok én’, és megismered az Önvalót.” E pontok alkotják az ember spirituális fejlődését adó teljes rendszer alapját, mely egyesíti magában a modern ember mindennapi életéhez szükséges összes jógát.

“A szintézis jógája” bővebben

Swami Niranjanananda Saraswati

Miben rejlik a karma jóga fontossága a Bhagavad Gíta szerint?

Úr Krisna kedvenc témája a karma jóga volt, mert hitt abban, hogy mindenkit befolyásol a karma. A Bhagavad Gítában megállapítja, hogy aki érti a karma és karma jóga útját, az megérti a jóga és az élet titkát.

A karma jóga kedvelt témája nem csak Úr Krisnának, hanem valamennyi jóginak a világ minden táján. Mindenki karmát gyakorol az érzékeken, elmén, érzelmeken és fizikai érintkezésen keresztül. Az élet karma nélkül nem létezne. Azt is mondhatjuk, hogy a karma az életben olyan, mint az érem két oldala. Ha az egyik oldal az életet, a másik oldal az életben rejlő cselekvéseket képviseli.

“Karma jóga” bővebben

Karma jóga a mindennapokban

Swami Niranjanananda Saraswati

A jógáról általában azt gondolják, hogy egy gyakorlatsorozat, amelyet a mindennapi társadalmi élettől elvonulva, gyakorlótermi környezetben, vagy elvonuláson kell végezni „spirituális lények” társaságában. Azt tanultuk, hogy ha ezt vagy azt a jóga technikát gyakoroljuk, akkor ezt vagy azt az eredményt fogjuk elérni. Amit valójában teszünk az, hogy a jógából egy mechanikus folyamatot csinálunk, amely öntudatossághoz vezet.

El kell hagynunk ezt a fajta gondolkodásmódot, és a jógát természetes megnyilvánulásunk részévé kell tennünk. . A jóga csak így válhat egy folyamattá, amely önmegvalósításhoz vezet.

“Karma jóga a mindennapokban” bővebben

Karma és végzet

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a Sorbonne Egyetemen
Párizs, 1994. október 14.

Nehéz beszélni a karma és a végzet tárgyköréről, és nehéz megérteni, mert a karma és végzet tapasztalása egy élethossznyi folyamat, amely túl van az emberi felfogóképességen. A múltban sok próbálkozás történt, hogy leírják a karma és végzet folyamatát, a folyamatot, amely irányítja az emberi életet, természetet és személyiséget. Azonban ahelyett, hogy filozófiai szempontból közelítenénk meg, próbáljuk meglátni azt, hogyan integrálja saját személyiségünk a karmát és végzetet, lássuk ezek létjogosultságát a hétköznapi emberi életben.

“Karma és végzet” bővebben

Szatszang a karmáról

Swami Satyananda Saraswati

Mi a karma?

Szó szerint a karma cselekvést jelent, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és meg kell ölnöm sok embert, ez az én tettem, de nem a karmám. Másfelől, ha gyűlöletből ölöm meg az embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és személyiségemet. Így a cselekvésen kívül a karma az élet eseményeinek benyomását is jelenti az egyén elméjére.
“Szatszang a karmáról” bővebben

A spirituális élet kezdete

Swami Satyananda Saraswati

A spirituális élet magától elkezdődik, mikor megtapasztalod az átma bhávát. A védánta beszél az átma bháváról, vagyis önmagunk megtapasztalásáról mindenben. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal az attitűddel viszonyulsz mások érdekeihez, mint a sajátodhoz.

“A spirituális élet kezdete” bővebben