Címke: karma jóga

A jóga az elme harmóniája

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Cselekedj, óh, Dhananjaya, szilárdan a jógában, feladva a ragaszkodást, mindig kiegyensúlyozottan a siker és kudarc közepette! A tudat kiegyensúlyozottságát hívják jógának.

(Bhagavad Gíta 2:48)

Az embereket általában a siker fellelkesíti, a kudarc pedig lehangolja. A lelkesültség és a lehangoltság a tudat jellegzetes tulajdonságai. Ha valaki igazi karma jógivá szeretne válni, akkor mindenkor, bármely feltétel mellett és minden körülmények között meg kell őriznie elméje kiegyensúlyozottságát. Ez kétségtelenül nehéz, de folyamatos gyakorlással meg kell tudnunk fékezni az elménket, hogy az békés maradjon, és igazi tartós boldogságot élvezhessünk. Az ember, akinek folyamatosan őrzi elméje kiegyensúlyozottságát, a gjáni, és a karma jóga felkészíti az elmét a gjána elérésére. Ez a karma jóga szépsége, titka és lényege.

“A jóga az elme harmóniája” bővebben

A céllal történő cselekedet

Szatszang kérdések és válaszok a XX. század nagyszerű gondolkodóival: Swami Sivananda, Swami Satyananda, Swami Niranjananda
Mi a grihasta ásrama szerepe?

Swami Sivananda: A családos emberek kiemelkedő helyet érdemelnek, mivel ők az igazi jógik. Óriási felelősségük és sok kötelezettségük van, a szannyászinok távol tartják magukat az élet viharos tengerétől. A grihasta ásrama a családalapítás ideje egy ember életében, és egy olvasztótégely, amely kiégeti az előző életek szennyeződéseit és megedzi az acélt, hogy a személyiség teljes pompájában virágozhasson. A családos ember élete egy hosszú, folyamatos szádhana. Szilárdan kell állnia és teljesítenie kell kötelességeit, dharmáját akkor is, amikor az élet viharai megpróbálják ledönteni a lábáról.

“A céllal történő cselekedet” bővebben

A növekedés, a fejlődés és a siker alapja

Swami Niranjanananda Saraswati

Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.

Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.

“A növekedés, a fejlődés és a siker alapja” bővebben

Hogyan haladjunk a jógában?

Swami Satyananda Saraswati

Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?

“Hogyan haladjunk a jógában?” bővebben

Az egység és harmónia megtapasztalása

Swami Niranjanananda Saraswati

Ha jó napot akarunk ma, el kell felejtenünk a tegnap rossz emlékeit. A kérdés az, tudjuk-e ezt az elvet teljesen alkalmazni életünk során. Az emléket vrittiként értelmezzük, az elme lenyomataként. Kapcsolataink az emlékeinken alapulnak, amelyek tegnap, egy héttel, egy hónappal, egy évvel vagy sok esetben egy élettel korábban történtek. A szabadság megtapasztalásának érdekében az emléket a legnehezebb megsemmisíteni. Végső formájában az emlék egy teher, ami köt minket egyfajta gondolkodáshoz és viselkedéshez, természethez és személyiséghez. Minden cselekedetünk kapcsolatban van a személyes emlékeinkkel. Az emlék a karma legfőbb formája.

“Az egység és harmónia megtapasztalása” bővebben

Szatszang – 1989

Swami Nirandjanananda Saraswati

Tudom, hogy fontos mások szükségleteit a sajátjainknál előbbre helyezni, de hogyan lehet ezt megvalósítani egy olyan világban, ahol kihasználják az embert ha ilyen önzetlenül cselekszik?

Azt gondolom, hogy csupán az ostoba embereket használják ki. Ha valaki őszinte és hű önmagához és az indítékát illetően, egyszerűen az marad, aki; nem várja el önmagától, hogy adjon, másoktól sem várja el, hogy kapjon. Akkor nincs rá mód, hogy ezen a világon bárki, vagy bármilyen hatalom kihasználja az embert. Szvámidzsínek (Paramahamsa Satyananda) feltettem ugyanezt a kérdést hét évvel ezelőtt, és a válasz, amit adott nekem, az az volt, hogyha önmagad maradsz, akkor senki és semmi sem használhat ki téged. A nehézség akkor jön, amikor megpróbálunk az életünkben különböző szerepeket felvenni, annak érdekében, hogy kielégítsük elménket és érzelmeinket.

“Szatszang – 1989” bővebben

Karma jóga és a stressz

Swami Satyananda Saraswati

„A karma jóga az ember különböző szamszkáráinak (mentális benyomások és problémák) megnyilvánulási lehetősége.”

A karma jóga a cselekvés vagy a munka jógája. Ez egy olyan jógikus út, amely nyitva áll mindenki számára, mivel mindannyiunknak kell dolgoznunk, illetve különböző tevékenységeket végeznünk, legyen az akár fizikai vagy mentális. A karma jóga segít békét és lelki egyensúlyt hozni az ember stresszel teli életébe.

“Karma jóga és a stressz” bővebben

Az ásram lényege

Swami Sivananda Saraswati

Soha nem gondoltam arra, hogy ásramot alapítsak. Mikor a tanítványok és követők nagy számban özönlöttek hozzám szellemi útmutatásért, akkor azzal a céllal, hogy segítsek nekik, és őket is hasznossá tegyem a világ számára, kiderítettem képességeiket és rejtett tehetségüket, megteremtettem a fejlődésükhöz szükséges és a közjót is szolgáló tevékenységek különböző területeit, bátorítottam őket tanulmányaikban és szádhanájukban, és gondoskodtam ellátásuk és szállásuk szükséges komfortjáról és kényelméről. Így jött létre a Sivánanda Ásram. Idővel aztán egy hatalmas ásramot találtam magam körül, egy kellemes környezetben lévő ideális intézményt – egy nagy spirituális telepet – a Sivánanda Nagart.

“Az ásram lényege” bővebben

Karma jóga az ásramban

Swami Satyadharma Saraswati

Az ásram élet az az alapeszme, hogy egyenlőként él, tanul és dolgozik együtt mindenki. Senki sem jobb, gazdagabb vagy okosabb. Ebben a szellemben él együtt mindenki és járul hozzá ehhez a légkörhöz a legjobb képességei szerint.

A karma jóga az a munka, amit végzünk. Úgy tűnhet, mintha kényszerből, a létesítményért dolgoznánk és hogy ez a részlegért vagy azok vezetőiért történik, de valójában bármilyen munkát is végzünk, önmagunkért tesszük. Gondolhatunk erre egyfajta terápiaként, mivel ez segít minket, hogy – a cselekvésen keresztül – tudatába kerüljünk önmagunknak.

“Karma jóga az ásramban” bővebben

A szintézis jógája

Swami Sivananda tanításainak leglényegesebb pontjai, melyek hitvallásává, küldetésének szimbólumává és az emberiségnek szóló üzenetté váltak, néhány egyszerű szóban összefoglalhatók: „Szolgálj, szeress, adj, meditálj, ismerd fel (az Önvalót), légy jó, tégy jót, légy kedves, légy könyörületes. Kutasd, hogy ’Ki vagyok én’, és megismered az Önvalót.” E pontok alkotják az ember spirituális fejlődését adó teljes rendszer alapját, mely egyesíti magában a modern ember mindennapi életéhez szükséges összes jógát.

“A szintézis jógája” bővebben