Magyarországon Alapítvány
Ganga Darshan és ausztrál ásramok, 1989
Mi a cölibátus célja?
A szanszkritban vagy az indiai hagyományban nincs olyan, hogy cölibátus. Van egy fogalom, a brahmacsárja, amely kapcsolódik a cölibátus ideájához, de a brahmacsárja szószerinti jelentése „az, aki követi Brahmát”. Brahma ácsárja – aki követi az isteni törvényt.
“Szatszang a cölibátusról, megértésről és karmáról” bővebben
Ganga Darhsan és az ausztrál ásramok, 1989
Tudom, hogy fontos mások szükségleteit sajátunk elé helyezni, de ezt hogyan tudjuk elérni egy olyan világban, ahol kihasználják az emberek önzetlen cselekedeteit?
Úgy gondolom, hogy csak az idiótákat használják ki. Ha valaki őszinte, hű önmagához és az ügyhöz, egyszerűen csak az, aki, és nem várja el az adást és a kapást sem, akkor nincs mód arra, hogy bárki is vagy bármilyen erő ezen a világon ki tudja használni. Feltettem ugyanezt a kérdést Swami Satyanandának hét évvel ezelőtt, és azt a választ kaptam tőle, hogy ha önmagad maradsz, akkor semmi sincs, ami kihasználhatna téged. A nehézség abban a pillanatban jelenik meg, amikor elménk és érzelmeink kielégítése céljából különféle szerepeknek próbálunk megfelelni az életünkben.
Tanítás a széváról és a karma jógáról
A kumbhaka segítségével két órára megállítani a légzést; forgatni a málát 24 órán keresztül; étel nélkül, egy földalatti pincében szamádhiban ülni 40 napon át, miközben átvágott nyelvfékkel kecsari mudrát végzünk; fél lábon állni a nyári nap perzselő forróságában; tratakát végezni a déli napon; az Óm, Óm, Óm-ot kántálni a csöndes és elhagyott őserdőben; egy óceánnyi könnyet hullatni a szankirtan alatt – mindezeknek semmi haszna mindaddig, míg az ember nem kapcsolja össze az Iránta érzett forró szeretetet a minden lény iránti szeretettel, és az Ő szolgálatának szenvedélyes szellemiségét minden lény szolgálatával.
A Karma Yoga Book 2-ből: Az élet megtapasztalása
A 20. század két nagy szellemi tanítójának, Sri Swami Sivananda Saraswati és Sri Swami Satyananda Saraswati tanításaiból
Az első alapelv, hogy az embernek ki kell elégítenie a vágyait. A második elv, hogy a vágyakat nem lehet kielégíteni. Ezért a harmadik elv az, hogy az embernek mindkettőt gyakorolnia kell. Amennyiben lehetséges, az embernek egyszerre kell törekednie a vágyak kielégítésére, és a vágytalanság elérésére.
“Cselekedj, óh, Dhananjaya, szilárdan a jógában, feladva a ragaszkodást, és kiegyensúlyozottan a siker és kudarc közepette! A tudat kiegyensúlyozottságát hívják jógának.”
(Bhagavad Gíta 2:48)
Az embereket általában a siker fellelkesíti, a kudarc pedig lehangolja. A lelkesedés és a lehangoltság az elme jellegzetes tulajdonságai. Ha valaki igazi karma jógivá szeretne válni, akkor mindenkor, bármely feltétel mellett és minden körülmények között meg kell őriznie elméje kiegyensúlyozottságát. Ez kétségtelenül nehéz, de folyamatos gyakorlással meg kell tudjuk fékezni az elménket, hogy az békés maradjon, és igazi tartós boldogságot élvezhessünk. Az ember, akinek elméje folyamatosan őrzi kiegyensúlyozottságát, a gjáni, és a karma jóga felkészíti az elmét a gjána elérésére. Ez a karma jóga szépsége, titka és lényege.
Cselekedj, óh, Dhananjaya, szilárdan a jógában, feladva a ragaszkodást, mindig kiegyensúlyozottan a siker és kudarc közepette! A tudat kiegyensúlyozottságát hívják jógának.
(Bhagavad Gíta 2:48)
Az embereket általában a siker fellelkesíti, a kudarc pedig lehangolja. A lelkesültség és a lehangoltság a tudat jellegzetes tulajdonságai. Ha valaki igazi karma jógivá szeretne válni, akkor mindenkor, bármely feltétel mellett és minden körülmények között meg kell őriznie elméje kiegyensúlyozottságát. Ez kétségtelenül nehéz, de folyamatos gyakorlással meg kell tudnunk fékezni az elménket, hogy az békés maradjon, és igazi tartós boldogságot élvezhessünk. Az ember, akinek folyamatosan őrzi elméje kiegyensúlyozottságát, a gjáni, és a karma jóga felkészíti az elmét a gjána elérésére. Ez a karma jóga szépsége, titka és lényege.
Swami Sivananda: A családos emberek kiemelkedő helyet érdemelnek, mivel ők az igazi jógik. Óriási felelősségük és sok kötelezettségük van, a szannyászinok távol tartják magukat az élet viharos tengerétől. A grihasta ásrama a családalapítás ideje egy ember életében, és egy olvasztótégely, amely kiégeti az előző életek szennyeződéseit és megedzi az acélt, hogy a személyiség teljes pompájában virágozhasson. A családos ember élete egy hosszú, folyamatos szádhana. Szilárdan kell állnia és teljesítenie kell kötelességeit, dharmáját akkor is, amikor az élet viharai megpróbálják ledönteni a lábáról.
Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.
Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.
Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?
Ha jó napot akarunk ma, el kell felejtenünk a tegnap rossz emlékeit. A kérdés az, tudjuk-e ezt az elvet teljesen alkalmazni életünk során. Az emléket vrittiként értelmezzük, az elme lenyomataként. Kapcsolataink az emlékeinken alapulnak, amelyek tegnap, egy héttel, egy hónappal, egy évvel vagy sok esetben egy élettel korábban történtek. A szabadság megtapasztalásának érdekében az emléket a legnehezebb megsemmisíteni. Végső formájában az emlék egy teher, ami köt minket egyfajta gondolkodáshoz és viselkedéshez, természethez és személyiséghez. Minden cselekedetünk kapcsolatban van a személyes emlékeinkkel. Az emlék a karma legfőbb formája.