Címke: karma jóga

Szatszang a karma jógáról, a pratipáksa bhává-ról

Swami Niranjanananda Saraswatival

Van-e különbség a széva és a karma jóga között?

A széva és a karma jóga két különböző dolog. A karma jóga annak a megtanulása, hogy hogyan harmonizáljuk a mindennapi tevékenységeket, a viselkedést és a hozzáállást, és hogy megtaláljuk a belső békét, miközben végezzük a kötelezettségeket és a tevékenységeket. A széva mások szolgálatát jelenti együttérzéssel és a lehető legtöbbet nyújtva. A szévát és a karma jógát egyaránt tanítják az ásramban.

“Szatszang a karma jógáról, a pratipáksa bhává-ról” bővebben

Szatszang a cölibátusról, megértésről és karmáról

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan és ausztrál ásramok, 1989

Mi a cölibátus célja?

A szanszkritban vagy az indiai hagyományban nincs olyan, hogy cölibátus. Van egy fogalom, a brahmacsárja, amely kapcsolódik a cölibátus ideájához, de a brahmacsárja szószerinti jelentése „az, aki követi Brahmát”. Brahma ácsárja – aki követi az isteni törvényt.

“Szatszang a cölibátusról, megértésről és karmáról” bővebben

Szatszang a karma jógáról és az önzetlenségről

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darhsan és az ausztrál ásramok, 1989

Tudom, hogy fontos mások szükségleteit sajátunk elé helyezni, de ezt hogyan tudjuk elérni egy olyan világban, ahol kihasználják az emberek önzetlen cselekedeteit?

Úgy gondolom, hogy csak az idiótákat használják ki. Ha valaki őszinte, hű önmagához és az ügyhöz, egyszerűen csak az, aki, és nem várja el az adást és a kapást sem, akkor nincs mód arra, hogy bárki is vagy bármilyen erő ezen a világon ki tudja használni. Feltettem ugyanezt a kérdést Swami Satyanandának hét évvel ezelőtt, és azt a választ kaptam tőle, hogy ha önmagad maradsz, akkor semmi sincs, ami kihasználhatna téged. A nehézség abban a pillanatban jelenik meg, amikor elménk és érzelmeink kielégítése céljából különféle szerepeknek próbálunk megfelelni az életünkben.

“Szatszang a karma jógáról és az önzetlenségről” bővebben

A szolgálat magasabb rendű, mint a meditáció

Swami Sivananda Saraswati

Tanítás a széváról és a karma jógáról

A kumbhaka segítségével két órára megállítani a légzést; forgatni a málát 24 órán keresztül; étel nélkül, egy földalatti pincében szamádhiban ülni 40 napon át, miközben átvágott nyelvfékkel kecsari mudrát végzünk; fél lábon állni a nyári nap perzselő forróságában; tratakát végezni a déli napon; az Óm, Óm, Óm-ot kántálni a csöndes és elhagyott őserdőben; egy óceánnyi könnyet hullatni a szankirtan alatt – mindezeknek semmi haszna mindaddig, míg az ember nem kapcsolja össze az Iránta érzett forró szeretetet a minden lény iránti szeretettel, és az Ő szolgálatának szenvedélyes szellemiségét minden lény szolgálatával.

“A szolgálat magasabb rendű, mint a meditáció” bővebben

Mit kezdjünk a vágyakkal?

Swami Satyananda Saraswati

A Karma Yoga Book 2-ből: Az élet megtapasztalása
A 20. század két nagy szellemi tanítójának, Sri Swami Sivananda Saraswati és Sri Swami Satyananda Saraswati tanításaiból

Az első alapelv, hogy az embernek ki kell elégítenie a vágyait. A második elv, hogy a vágyakat nem lehet kielégíteni. Ezért a harmadik elv az, hogy az embernek mindkettőt gyakorolnia kell. Amennyiben lehetséges, az embernek egyszerre kell törekednie a vágyak kielégítésére, és a vágytalanság elérésére.

“Mit kezdjünk a vágyakkal?” bővebben

A jóga az elme kiegyensúlyozottsága

Swami Sivananda Saraswati

“Cselekedj, óh, Dhananjaya, szilárdan a jógában, feladva a ragaszkodást, és kiegyensúlyozottan a siker és kudarc közepette! A tudat kiegyensúlyozottságát hívják jógának.”

(Bhagavad Gíta 2:48)

Az embereket általában a siker fellelkesíti, a kudarc pedig lehangolja. A lelkesedés és a lehangoltság az elme jellegzetes tulajdonságai. Ha valaki igazi karma jógivá szeretne válni, akkor mindenkor, bármely feltétel mellett és minden körülmények között meg kell őriznie elméje kiegyensúlyozottságát. Ez kétségtelenül nehéz, de folyamatos gyakorlással meg kell tudjuk fékezni az elménket, hogy az békés maradjon, és igazi tartós boldogságot élvezhessünk. Az ember, akinek elméje folyamatosan őrzi kiegyensúlyozottságát, a gjáni, és a karma jóga felkészíti az elmét a gjána elérésére. Ez a karma jóga szépsége, titka és lényege.

“A jóga az elme kiegyensúlyozottsága” bővebben

A jóga az elme harmóniája

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Cselekedj, óh, Dhananjaya, szilárdan a jógában, feladva a ragaszkodást, mindig kiegyensúlyozottan a siker és kudarc közepette! A tudat kiegyensúlyozottságát hívják jógának.

(Bhagavad Gíta 2:48)

Az embereket általában a siker fellelkesíti, a kudarc pedig lehangolja. A lelkesültség és a lehangoltság a tudat jellegzetes tulajdonságai. Ha valaki igazi karma jógivá szeretne válni, akkor mindenkor, bármely feltétel mellett és minden körülmények között meg kell őriznie elméje kiegyensúlyozottságát. Ez kétségtelenül nehéz, de folyamatos gyakorlással meg kell tudnunk fékezni az elménket, hogy az békés maradjon, és igazi tartós boldogságot élvezhessünk. Az ember, akinek folyamatosan őrzi elméje kiegyensúlyozottságát, a gjáni, és a karma jóga felkészíti az elmét a gjána elérésére. Ez a karma jóga szépsége, titka és lényege.

“A jóga az elme harmóniája” bővebben

A céllal történő cselekedet

Szatszang kérdések és válaszok a XX. század nagyszerű gondolkodóival: Swami Sivananda, Swami Satyananda, Swami Niranjananda
Mi a grihasta ásrama szerepe?

Swami Sivananda: A családos emberek kiemelkedő helyet érdemelnek, mivel ők az igazi jógik. Óriási felelősségük és sok kötelezettségük van, a szannyászinok távol tartják magukat az élet viharos tengerétől. A grihasta ásrama a családalapítás ideje egy ember életében, és egy olvasztótégely, amely kiégeti az előző életek szennyeződéseit és megedzi az acélt, hogy a személyiség teljes pompájában virágozhasson. A családos ember élete egy hosszú, folyamatos szádhana. Szilárdan kell állnia és teljesítenie kell kötelességeit, dharmáját akkor is, amikor az élet viharai megpróbálják ledönteni a lábáról.

“A céllal történő cselekedet” bővebben

A növekedés, a fejlődés és a siker alapja

Swami Niranjanananda Saraswati

Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.

Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.

“A növekedés, a fejlődés és a siker alapja” bővebben

Hogyan haladjunk a jógában?

Swami Satyananda Saraswati

Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?

“Hogyan haladjunk a jógában?” bővebben