A jóga, mint egyetemi tudomány

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a mallorcai egyetemen (Universitat de los Illes Balears)

Hari Om!

Először is szeretném átadni a spirituális India üdvözletét. India a világnak az az országa, amely megőrizte a jóga tudományát. A jóga tudománya ugyanis egyetemes, nem csak Indiához kötődik. Kutatók a jóga nyomaira bukkantak a világ számos pontján Indiától kezdve, Dél-Amerikán, Skandinávián át Európa számos más országában. Ez azt bizonyítja, hogy a jóga egykor univerzális tudomány volt. Ez a tudás nem veszett el, hiszen India megőrizte épségben, sértetlenül. És most a világ elé tárja e tudományt. A mai előadáson a jóga fizikai, mentális és spirituális aspektusairól beszélek.

A jógában a fizikai tartásokat ászanáknak nevezik. Az ászanák nem pusztán gyakorlatok, fizikai tartások, hanem a testnek olyan állapotait is jelentik, amelyben a test tökéletes egyensúlyban, és összhangban van önmagával. Mondok egy példát: Ha arra kérnélek benneteket, hogy álljatok egy lábon, csukott szemmel öt percig, nem lennétek képesek megtenni. Felejtsük is el az egy lábat, akár két lábon is képtelenek volnátok mozdulatlanul, tökéletes egyensúlyban állni öt percig. Azért mert a test állapota olyan, hogy nélkülözi a harmóniát, helyette a zaklatottság és a nyugtalanság lép előtérbe. Vannak, akik az ideigeiket okolják ezért, mások a gyenge izmaikat, sok kifogás létezik.

Ám a lényeg az, hogy testünk nem kiegyensúlyozott test, nincs összhangban önmagával. A tartások célja az, hogy elérjük ezt az összhangot. Mert a testünkben található az a sok csatorna, amelyben nemcsak vér, hanem az életerő is áramlik. Ennek az életenergiának vagy pránának az áramlását kell egyensúlyba hoznunk a tartásokkal. Ezért a jóga klasszikus irataiban az ászanákat tartós és kényelmes testi állapotokként definiálják, amelyekben a test mentes mindenfajta blokktól. És végül is ez a fizikai egyensúly hat az emberi agyra. Két agyféltekénk van, a jobb és a bal. A jóga azt mondja, hogy az agy számos központja inaktív. Ez a pránák szintjén létrejövő fizikai harmónia és egyensúly segít aktiválni, feléleszteni az agy alvó területeit. És ha az agy akár a legkisebb mértékben is aktiválódik, hatására változás történik az elmében és a tudatban is.

Nagy különbség van a felfogásbeli, megértési és cselekvési képességünkben a három négyezer évvel ezelőttihez képest. Hogyan történik ez a változás az életünkben? Miért nem primitív szerszámokat használunk még mindig, hanem kifinomult eszközök állnak rendelkezésünkre a munkához? Hogyan történt meg ez az ugrás, amely a primitív állapotból a jelenlegi állapotba vezetett? Vannak, akik ezt evolúciónak nevezik, például Darwin, és ezzel nincs is baj.

De elegendő-e az evolúció szó arra, hogy megfelelően kifejezze a változás folyamatát? Ugyanis végbement egy változás a személyiségünkben, és ez a változás jelenleg is folyamatosan tart. Változott az eseményekkel kapcsolatos megértésünk is, és az, ahogyan kezeljük ezeket. És bármit is tanulunk vagy tudunk, az segít egy-egy területet felébreszteni, ezáltal tudatosabbá, az előző állapotunkhoz képest mássá válunk.

Ez agyi tevékenység, vagy mentális folyamat, vagy tudati folyamat? Nehéz pontosan megmondani mi ez, de ha a teljes képet vesszük és az emberi természetet és személyiséget tekintjük, akkor nagyon egyszerű végkövetkeztetésre jutunk. Ez pedig nem más, mint, hogy az emberi elme és a tudat folyamatos átalakuláson megy keresztül, melyet nem nevezhetünk evolúciónak. Ezért a jóga az emberi személyiséget nem a viselkedési minták és a kifejezési módok független egységeinek tekinti, hanem egy összetartozó dolognak. Ennél fogva, ha tartásokat gyakorolsz, az hat az elmére. Ha meditálsz, az hat a testre. Ugyanígy a jóga valamennyi gyakorlata kiegészíti a többi gyakorlatot és fejleszti az emberi természetet, viselkedést és személyiséget.

A jógában a fizikai gyakorlatok, a tartások célja, hogy kiegészítsék életünk mentális összetevőit. Életünk mentális összetevőire hatunk a koncentrációval, a relaxációval és a meditációval, amelyek segítenek megtalálni életünk gyökereit, amely nem más, mint a spirituális természet. Mintegy 2500 évvel ezelőtt született a jóga egyik klasszikus műve a Jóga Szútrák. A jóga szútrák jelentése: a jóga vezérfonalai. Ezek közül a legelső állítás az, hogy a jóga a belső fegyelem egy formája. Ez egy nagyon fontos pont. Ugyanis a fegyelmet egy kényszerített, ránk erőltetett dolognak tartjuk, ám a jógában a fegyelem önvalónk megismerésével, tudatosításával kezdődik. Ez önmagunk megismerése és tudatosítása.

Ha autót akarunk vezetni, egy folyamaton kell végighaladnunk. Beülünk, beindítjuk a motort, sebességbe tesszük a váltót, kiengedjük a kéziféket, kitesszük az irányjelzőt, majd elindulunk. Tehát ismernünk, értenünk kell, hogyan tesszük ezt. Ha nem tudjuk, hogyan következnek egymásután a lépések, baleset történhet. Próbáljunk csak meg behúzott kézifékkel autózni, nagyon nehéz dolog. Vagy fékezzünk és gyorsítsunk egyszerre. Van egyfajta tudatosságunk arról, hogy milyen sorrendben tegyük ezeket a dolgokat, megértéssel rendelkezünk arról, hogyan kell autót vezetni. Ugyanígy ez a belső fegyelem együtt jár a tudatossággal és annak megértésével, hogy hogyan függenek össze és hogyan hatnak egymásra az emberi természet, az emberi test és az emberi érzelmek. Amint rájövünk erre és képessé válunk arra, hogy ezeket építő módon és kreatívan irányítsuk, ez jelenti majd a belső fegyelmet. Ahol a kerek cöveket a kerek lyukba tesszük, a szögleteset pedig a szögletesbe.

Mert mit teszünk ambícióink következtében? A szögletes karót próbáljuk betenni a kerek lyukba, a kereket pedig a szögletesbe, ami nem stimmel. Ez az eltérés pedig az életünkben tapasztalható problémáink miatt van, amelyek depresszió, frusztráció, feszültségek, sőt még fizikai betegségek, pszichés jellegű problémák formájában is jelentkeznek. Ezek nem engedik az elmét, a tudatot fejlődni.

Egy példa: nem tudjuk, hogy aludjunk békésen. Ha aludni akarunk, gyógyszert kell szednünk, ami azt jelenti, hogy elvesztettük azt a képességünket, hogy hogyan irányítsuk az energiáinkat. Remélem érthető, amit mondok. Mert az egyik legnagyobb ajándék az életben, ha képesek vagyunk aggodalmak nélkül békésen aludni. Képtelenek vagyunk erre, mert nem tudjuk kivonni természetünkből a konfliktusokat és a zűrzavart. Ez hat a kapcsolatainkra, az életünkre, a társadalmi életünkre, minden területen zavar és probléma lesz. Erről beszél tehát a jóga, és ez a jóga legelső megállapítsa, amelyet értenünk kell a kezdetektől.

A második aforizma azt állítja, hogy a belső fegyelem a mentális állapotok kezeléséhez vezet. És amikor képessé válunk jobban kezelni e belső pszichológiai állapotokat, akkor maradhatunk meg valódi természetünkben. Ez a jóga folyamata, amint az a klasszikus szövegekben le van írva. Hogy megvalósítsuk e három dolgot, vagyis a belső fegyelmet, a belső mentális állapotok kezelését és a valódi természetünkbe való megtérést, különböző gyakorlatok állnak rendelkezésünkre a jógában.

Ennek az egyik összetevője a jóga fizikai tartásai. Számos kutatást végeztek e gyakorlatok testre kifejtett jótékony hatásairól. Megállapítást nyert, hogy sok jóga gyakorlat segíthet a fizikai egyensúlyhiány és a betegségek kezelésében. A jóga fizikai ágát számos országban elismerték alternatív terápiaként. Különösen az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek kezelésében. A pszichoszomatikus betegségek az elmében keletkeznek, és a testben jelentkeznek.

A feszültség az oka például a magas vérnyomásnak, az alvászavarnak és számos más betegségnek. Ez lehet az oka a különféle emésztési rendellenességnek, problémának is. Általában a megjelent betegséget próbáljuk kezelni, nem az okot. Ha valakinek magas a vérnyomása, gyógyszerrel levisszük azt, de nem szüntetjük meg a stresszt, a feszültséget az életünkben. Alvászavar esetén is gyógyszert szedünk, de nem csökkentjük a stressz szintjét. A kutatások bebizonyították, hogy amint a jóga gyakorlataival csökkentjük a mentális stressz, a feszültség, a konfliktusok okát, sok betegség magától megszűnhet. Képessé válunk uralni a belső viselkedésünket, ami elvezet a belső fegyelem kialakulásához.

Következzen most a jóga mentális nézőpontja. Nagyon bonyolult kezelni az elmét. Ne is beszéljünk kezelésről, ellazítani is nagyon nehéz. Nehéz a figyelmünket összpontosítani, egy pontra fókuszálni, egyhegyűvé válni. A jóga mentális síkján a koncentrációs gyakorlatok, a vizualizációs gyakorlatok, a relaxáció segítenek a mentális harmónia elérésében.

Tegyünk itt és most különbséget elme és tudat között. A jóga azt állítja, hogy amit elmének nevezünk az interaktív tudata a világ tárgyainak és érzékeinek. Képzeljük csak el az óceánt. Mi vagyunk a búvárok. Beugrunk a vízbe és először sok a fény. Amikor aztán mélyebbre merülünk, a sötétség nő. A felszínen mozog a víz és a levegő, mindkettő hat a másikra. És amint mélyebbre jutunk ez a mozgás kisebb lesz, de odalent áramlatokat találhatunk. Ezek láthatatlanok, de nagyon erőteljesek.

Nézzük most az elmét. Az elme az óceán felszíne, amely kölcsönhatásban áll a környezettel. A felszínen kavargás, hullámok, sok mozgás található a kölcsönhatás miatt. Az elmére folyamatosan hatnak az érzékszervek, az érzékszervek általi vonzódások és ellenszenvek, a világ tárgyai. Vonzódás esetén dagály van, taszítás esetén apály. A tudatnak ezt a kölcsönhatásokon alapuló állapotát nevezzük a jógában elmének. Amikor mélyebbre megyünk és nincs kölcsönhatás a víz és a külső környezet között, hanem csak egyfajta létezés tapasztalható, azt nevezzük tudatnak. A tudatban számos erőteljes áramlat rejlik. Ezeket az áramlatokat a jógában a tudat kondícióinak nevezik. Amikor a jóga mentális gyakorlatait végezzük, a koncentrációt, relaxációt, vizualizációt, meditácót, valójában felfedezzük a kölcsönhatásokon alapuló elmét és a tudat áramlatait.

E gyakorlatok azt célozzák, hogy létrejöjjön az egyensúly a felszíni tevékenységek és a mélység tevékenységei között. Amikor tudatára ébredünk e teljességnek, akkor kezdjük megtapasztalni a békét az életünkben. Ezért a spirituális hagyomány azt mondja: a békesség nem külső, megvásárolható valami, azt belül kell meglelni. Ez a béke határozza meg az egyén spirituális természetét. Minél békésebb vagy, annál spirituálisabb is, mert kapcsolatban vagy a létezésed forrásával. Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy nem vagyunk aktívak a világban, az életben. Inkább azt, hogy nagyobb felelősséggel veszünk részt a világ dolgaiban, amint megtapasztaltuk a békét.

Vagyis a spirituális természet azt jelenti, hogy közelebb kell kerülnünk a forráshoz, fel kell fedeznünk magunkban a forrást. Ez a spirituális természet visz közelebb az életben a filozófiánkhoz és istenünkhöz. A spirituális természet más, mint a vallásos természet. A vallásos természet a hittel és az odaadással történő azonosulással jár együtt. A spirituális természet a belső békével való azonosulást jelenti. Ez egyben elmozdulást jelent a fizikaitól, az anyagtól, a mentális, a lelki, a spirituális és a transzcendens felé, ami a jóga célja. Ezt kell megértenünk a jógával kapcsolatban. Mindegy, mivel kezdjük, fizikai tartásokkal vagy meditációval, a cél, hogy elmozduljunk a fizikai azonosulástól a spirituális azonosulás felé.

Elmondok egy történetet. Egy fiatal fiú azt a feladatot kapta, hogy gondozzon egy kertet. A fiú naponta kiment és gondozta a növényeket, virágokat, gyümölcsöket. Letörölgette a port a levelekről, leszedte a rovarokat a fák törzséről, kifényesítette a gyümölcsöket, parfümöt szórt a virágokra, de soha nem adott vizet a növényeknek. Tudjátok ki volt ez a fiú? Ki ez a fiú? Ti mindannyian. Mert ezt teszitek! Ha egy pattanás keletkezik a karotokon, egyből bekenitek valamilyen szerrel, ha vágy keletkezik bennetek, küzdötök, hogy kielégítsétek a vágyat, egy másfajta ént vetítetek mások elé, ami nem a valódi énetek, de nem öntözitek gyökereiteket életetek folyamán. Ha a gyökerek nem kapnak vizet, mindegy, mit teszünk a virággal, a fával, a gyümölccsel, a fa kidől. Ám, ha rendszeresen öntözzük és ápoljuk a gyökereket, akkor gond nélkül megmarad akár évszázadokon át, és rendszeresen hoz virágot és gyümölcsöt.

A jóga az életben a gyökerek öntözésének művészete. Általa lesz életünk, létezésünk gyönyörű, kreatív, optimista és átfogó. A remény lángja életben marad, nem oltják ki a gond szelei.

Ez a jóga folyamata.

Adjunk egy esélyt az életnek és a jógának!

Köszönöm a figyelmet!

Hari Om Tat Sat

2004. május 19., Palma de Mallorca