Swami Niranjanananda Sarasvati
A mindennapi életünk során a prána nyugtalan állapotban van. Túl sok érzékszervi és érzéki zavaró tényező befolyásolja a prána harmóniáját személyiségünkben. Ha a pránák nyugtalanok, akkor természetes, hogy a gondolatok és érzelmek is nyugtalanok, a test finom rendszerei, az agy és az idegrendszer is nyugtalanok lesznek. Eljön az idő, amikor meg kell értenünk a pránák működését annak érdekében, hogy belső lényük felé fordulhassunk.
A jógaoktatók, de még a jógik is legtöbbször hajlamosak egyenes vonalú, logikus elképzeléssekkel dolgozni az elmével kapcsolatban. Azonban ez nem elég. Amellett, hogy azt mondjuk: “figyeld meg a vritti-ket”, “figyeld meg a cselekedeteid és reakcióid”, fokozatosan ki kell fejlesztenünk a bennünk zajló energia–kölcsönhatások megértését. Az energia-kölcsönhatások ismerete a prána megértésével kezdődik.
A pránamája kósa megértése
Fizikai és mentális állapotunk egy jó jelzője pránikus állapotunknak. A prána nidra technika célja, hogy harmóniát és egyensúlyt teremtsen a pránamája kósa szerkezetében. A pránamája kósa az annamája és a manomája kósák között helyezkedik el, azaz a test és az elme között. A mindennapi gyakorlataink során a testtől az elméhez ugrunk, figyelmen kívül hagyva a pránamája kósa működését, szerepeit és megnyilvánulásait. Úgy gondoljuk, hogy a pránajáma, pránavidja és kundalini kriják gyakorlataival aktiválhatjuk a pránákat. Néhányan, akik elég érzékenyek, hogy ráhangolódjanak az energia kölcsönhatásokra, képesek erre, mások azonban nem. Ők csak karcolják a jéghegy, a prána-hegy felületét, és megmaradnak ott.
Néha érzünk bizsergő, csiklandozó érzést a gerincben fel-le futkározva, vagy a karokban és lábakban vadul lüktetve. Azt gondolhatjuk, hogy a pránák felébredtek, azonban ez nem így van. Amit érzékelünk, az az irányítatlan energia. Meg kell tanulnunk az energia megnyilvánulásának irányítását a fizikai testben, az energia rendszerben, a mentális rendszerben és a pszichés rendszerben. A pránikus kölcsönhatások mélyebb megértéséhez az elme érzékenységét kell fejlesztenünk. Ez az a pont, ahol a prána nidra megjelenik.
Prána nidra: pránikus alvás
A prána nidra egy pratyahára gyakorlat. Azt gondolhatjuk, hogy a neve miatt hasonlít a jóga nidrára, azonban a jóga nidra alvásmentes alvás, a prána nidra pedig pránikus alvás. Mi a pránikus alvás? Először is az alvás a teljes relaxáció állapota. Másodszor, az alvást vrittiként is meghatározhatjuk, egy természetes folyamatként, amely lekapcsolja az elmét a külvilágról, így elkerülve az agy túlterhelését. Ha három vagy négy napig nem alszunk, és továbbra is megpróbálunk a mindennapi rutinunknak megfelelően élni, problémákkal fogunk szembesülni. Túl nagy nyomás lesz az emberi agyon, amit kezelnie kell a folyamatos ébrenléti állapotban. A test és az elme hatékonysága és energiája is le fog csökkenni. Az alvás a lekapcsolódás egy természetes folyamata. Egy szelephez hasonlít, ami lehetővé teszi számunkra, hogy személyiségünket megszabadítsuk a túlzott pránikus, mentális és érzelmi nyugtalanságtól, hogy valamilyen formában egyensúlyba kerüljünk és relaxáljunk.
A prána nidra célja ezen két feladat megvalósítása: a nyugtalan pránák harmonizálása és relaxációja, és a pránák testtől és elmétől való leválasztása azért, hogy szabadon áramolhassanak a saját dimenziójukban vagy kósájukban. Hogyan érhetjük el ezt? Prána nidrában a lélegzet közvetítő közeggé válik, hogy kapcsolatba kerüljünk a pránikus áramlással. Az energiaáramlások minden egyes testrészben, minden sejtben, atomban, izomban és szervben az energia egy megnyilvánulási formája. A gyakorlat során megfigyeljük a lélegzési folyamatot a test különböző részeiben, például belégzés az egyik lábon keresztül, majd kilégzés a másikon, belégzés az egyik kézen keresztül, kilégzés a másikon. Ezzel a módszerrel fokozatosan érzékennyé tesszük az elménket, hogy fogékonnyá váljon az energia áramlására.
Az elme és a prána egybeolvadása
Amint az energia áramlására érzékennyé válunk, megtörténik az elme és az energia egybeolvadása. Abban a pillanatban, amikor ez megtörténik, a légzés tudatosság elveszik, és az energia tudatosság megjelenik. A prána áramlásként, elektromos energiaként történő érzékelése fejleszti ki az energia tudatosságot. A prána nidrában nem próbáljuk felébreszteni a pránát. Más módszerek, mint például a prána vidja használhatók a prána felébresztésére és irányítására.
Prána nidrában miután áramlásként vagy rezgésként érzékelve kifejlesztettük az energia tudatosságot, átvisszük azt az öt al-prána területére: prána, apána, szamána, udána és vjána. Ezen pránák minden szinten megfigyelés alá kerülnek, és ha bármilyen egyensúly hiány tapasztalható azon a pszichikus szinten, az egyensúlyi állapot visszaállításra kerül. Ilyen módon felkészítjük saját magunkat a dhárana magasabb szintjeinek elérésére, ahol az elme rögzítése és összpontosítása megtörténhet a pránikus aktivitás zavaró hatása nélkül. Ez a prána nidra alapvető gondolata.
Antar darshan: belső látás
Az antar darshan egy másik módszer önvalónk tudatosságának erősítésére, tudatába kerülni annak, mi történik bennünk a tudatos állapotnál egy sokkal mélyebb szinten. A “tudatos” szó itt a kifejező jelleget, a megnyilvánuló minőséget jelenti, amely lehet tudatalatti is és tudattalan is. A tudat mélyebb szintjein azt értem, amelynek nem vagyunk tudatában a mindennapi életben, a kiindulópont, amely a tudatos területen vagy dimenzión túl van.
Az antar darshan az antar mouna gyakorlat menetét követi. Az antar mouná-ban megfigyeljük a gondolatokat, amik a hat lépést követve jönnek létre. Egyszerűen az érzékszervi tudatosságból gondolati tudatosságba megyünk, és abba az állapotba, ahol igazából meg tudjuk állítani a gondolatokat. Majd újra a gondolatok létrehozásának állapotába és ismét a gondolatok megállításának állapotába. Ily módon megtanuljuk, hogyan maradjunk függetlenek a gondolatok befolyásától.
Az antar darshan-ban még ennél is mélyebbre megyünk. Az “antar” jelentése: belső, a “darshan” jelentése: “a belső létező megpillantása”. Ez a belső lény, ez a kis srác mindegyikünkben érzelmeken keresztül kapcsolódik a világhoz. Az antar darshan gyakorlatában elvont képeket és gondolatokat hozunk létre, és megfigyeljük a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket. Például meditációs gyakorlatunk közben anélkül, hogy vágynánk rá, egy olyan ember képe jelenik meg, akit szeretünk, tisztelünk és csodálunk. Ez a benyomás, emlék már az elménkben van. Valószínűleg az éppen gyakorolt meditációs technikának köszönhetően, az emlék felszabadul és az elme felszínére kerül.
Miközben megfigyeljük a képet, az érzelem ereje olyan ellenállhatatlan, hogy sírni kezdünk. Úgy érezzük, hogy megnyílik a szívünk, egy nagyon erős érzelmi áramot érzünk, szeretetet, ragaszkodást, és ez az áram foglyul ejt minket. Megtartjuk ezt a benyomást, és nem hagyjuk, hogy természetes módon eltűnjön. Abban a pillanatban, amikor a benyomást visszatartjuk, archetípussá, őstípussá, egy újabb emlékké válik. Így nincs elengedés. Érzékelünk valamit és tudatosan azt mondjuk: “Felismerem ezt, megfigyelem ezt, érzem ezt.”, azonban az erős kapcsolódásunk miatt létrehozunk egy tükörképet ugyanerről az emlékről és el is tároljuk. Ily módon több benyomást hozunk létre és tárolunk az elménkben. Emiatt a legjobb szándékunk ellenére sem vagyunk képesek a meditatív állapot megtapasztalására.
Az érzelmek harmóniájának megtapasztalása
Ugyanez történhet más képekkel, formákkal vagy alakzatokkal, amelyek a felszínre hozzák a negativitást, haragot vagy gyűlöletet, a fájdalom és szenvedés emlékeit. Erőszakkal reagálunk, és egy tükörképet hozunk létre, amely az elme felszínére jön. Minden gondolat, ami jön, egy érzéssel vagy érzések egy csoportjával kapcsolatos. Az antar darshan egyesével beazonosítja ezeket az érzéseket, és visszaköveti az érzéseket egészen a forrásukig. Ha az érzés gyengédség, honnan jön? A szeretetem, tiszteletem egy igaz kifejeződése? A bizonytalanságom kifejeződése, ami gyengédség formájában jön elő? Ha egy pillanatra megszakítom ezt a gyengédség-kapcsolatot, ürességet érzek belül? Ha ürességet érzek, akkor az milyen reakciót vált ki az elmémben? Zavart leszek? Bizonytalan leszek?
Ezen a módon megismerjük személyiségünk azon területeit, amelyek egy képpel, egy gondolattal, egy vággyal, vagy egy kitűzött céllal kapcsolatos érzelmet hoznak a felszínre. Az érzelmi energia helyes irányba való csatornázásának folyamatán megyünk keresztül a kiváltó ok felismerésével. Ezen ok felismerése az érzelmek harmóniájához vezet, az érzelmek leválasztásához a tamaszikus és radzsaszikus cselekedetekről, amelyeket általában végzünk.
A tamasz és a radzsasz meghaladása
A tamaszikus és radzsaszikus cselekedetek olyan állapotok vagy körülmények, amelyek az önvalónk azonosulásával kapcsolatosak. Ezek az élet irányában megnyilvánuló önző jellemzők, amik a körülményeinktől függővé tesznek bennünket, és nem hagyják, hogy pozitív változás menjen végbe. A tamaszikus és radzsaszikus minőségek lehetővé teszik, hogy az élet mindenféle ellentmondás nélkül folytatódjon, egyre több és több vággyal, ambícióval és kielégülés kereséssel. Lehetővé teszik, hogy az élet valami jó megkapásának reményében folytatódjon. De nem engedik, hogy az életet meghaladjuk. Egy csatornában tartanak bennünket anélkül, hogy hagynának kimászni a partra.
Az antar darshanon keresztül így felismerjük az érzelmi állapotainkat, ami végső soron a tamaszikus és radzsaszikus minőségekből eredő érzelmektől való leváláshoz, és a szattvikus áramlás érzelmeinek helyreállításához vezet. Ez az antar darshan célja.
Forrás: Yoga Magazin 1996. szeptember