Swami Niranjanananda Saraswati
Ganga Darshanban és az ausztrál ásramokban, 1989
Mi a feltétel nélküli szeretet?
Bármi is legyen a szeretet meghatározása, mi itt most a ’feltétel nélküli’ kifejezést vizsgáljuk, amit legjobban a Bhagavad Gíta határoz meg. A kondicionálást (a tanulás egyik formája, feltételes reflex képzése – szerk.) a születésünk óta megéljük, és ezekkel a tanult gondolkodás-, viselkedés-, cselekvés-, érzés-, megfigyelés-, analizálás- és kritizálás-mintával fogunk élni. Ez a személyiség egy állapota, az elvárás, a vágy, vagy a kívánság, hogy ilyenek vagy olyanok legyünk. Ki akarjuk vetíteni ezt, el akarjuk érni azt és ez a feltételekhez kötött, kondicionált állapot jelképezi az ’én-séget’, engem, az identitást. Ha nincs identitás, akkor nincs semmiféle kondicionáltság.
Tehát ez az elképzelés a Gítában. Akár karma jógáról, akár bhakti jógáról beszél, legyen az a depresszió jógája, a szamádhi jógája vagy karma szannyásza jóga, bármiről is beszél, a Gíta végső ajánlása az: „Légy mentes az élet kondícióitól”. Ne legyen semmi elvárásod azzal kapcsolatban, hogy ki vagy, és ha tudsz mindössze az lenni, aki vagy, és ha képes vagy megalapozni magad a lélek identitásában, és eloszlatni az ’én’ identitást, akkor minden tapasztalás és minden cselekedet automatikusan feltétel nélkülivé válik.
Ezért a Gítának ugyanezen írásában az áll a cselekvésre vonatozóan: „Hajtsd végre a cselekedetet, de ne kötődj a cselekedet eredményéhez”. Ne legyen elvárásod, de próbálj meg mindent a lehető legnagyobb tökéletességgel végezni, akármilyen egyszerű munka is legyen az. A meditációval kapcsolatban is ezt mondja a Gíta: „Add fel a vágyat, add fel a célt, add fel az akaratot, hogy meditálj”. Nem szabad, hogy ’én meditálok’ legyen a hozzáállás. Nincs benne ilyen megközelítés. Egyszerűen csak a meditatív szakasz tudatossága létezik, amelyben kívülről és belülről együtt vagyunk a magasabb tudatossággal.
A bhaktival kapcsolatban azt is mondják, ha úgy érzed, hogy vonzódsz valakihez, amikor úgy érzed, hogy kötődsz valakihez, amikor szeretnél valakit szeretni, akkor annak tiszta dolognak kell lennie. A dualitás eszméje az, amelyet fel kell adni, és az egység eszméje az, amelyet el kell érni. Ha ’te’ szeretsz ’engem’, vagy ’én’ szeretlek ’téged’, abban ott van az ’én’ és a ’te’ fogalma, de ha én látom magamat benned, és ha érezlek téged magamban, akkor kit szeretek? Magamat szeretem? Megveregetem a hátamat? Egy nagyon szilárd, nagyon szoros pszichikus kapcsolatot hozok létre veled, amely képessé tesz engem arra, hogy megtapasztaljam magamat benned, és téged magamban. Ez a ’feltétel nélküli szeretet’ elmélete.
Természetesen, beleértheted a szeretetet, beleértheted a cselekvést, beleérthetsz ebbe bármit és mindent. Ezért ez az egyik legfontosabb gyakorlat a jógában azok számára, akik őszintén foglalkoznak a jógával. Ahelyett, hogy állandóan a felhők között járnál, legközelebb amikor találkozol valakivel, ahhoz hogy megértsd azt az embert, ahhoz, hogy összhangot hozz létre vele, csak képzeld magad annak az embernek a helyébe. Válj öt percre azzá az emberré, azonosulj teljesen azzal az emberrel tíz percig, és tudni fogod, hogy ki a másik ember, milyen a személyisége, hogyan gondolkodik, hogyan viselkedik, hogyan cselekszik. Ennek az egyesülésnek spontán módon, szempillantás alatt kell létrejönnie, egyetlen másodpercre. Így könnyen meg tudjuk érteni a különféle személyiségtípusokat. A guruknak úgy néz ki, hogy megvan ez a fajta tulajdonságuk. Mert amikor valaki a jelenlétükben lép be a helyiségbe, pontosan ez az, amit egy guru megtesz. Egy pillanatra áthelyezi tudatosságát a másik emberbe, és máris ismeri őt. Aztán már könnyedén kapcsolódik, és azt érzed „Ó, ez az ember olyan sokat tud rólam”. Ez egy feltételek nélküli életmód.
Swami Satyananda a ’Korai tanítások’ című könyvében beszél a vadzsróliról és bizonyos krijákról, amelyeknél a fizikai ideg-összeköttetés teljesen megszűnik, és a szexuális mirigyek inaktívakká válnak. Fel tudnál világosítani minket ezzel kapcsolatban, valamint a múlabandhával kapcsolatban?
A mudrák és a bandhák ugyanazon az elven működnek, mint az akupunktúra. Bizonyos mudrák és fizikai zárak végrehajtásakor képesek vagyunk kapcsolatba lépni a felénk tartó pránikus energiának az áramlásával, és képesek vagyunk csatornázni azt, ahogyan belép a testbe és kilép a testből.
Az olyan gyakorlatok, mint a vadzsróli mudra, asvini mudra és múlabandha arra valók, hogy megállítsák az energia lefelé történő áramlását. Öt prána van, amely megjelenik a testben. Az egyik ezek közül az apána energia, amely a gát és a köldök közötti területen helyezkedik el. Ez egy lefelé mozgó erő, a múladhára és szvádistána csakrákat irányítja. Ez a tudattalan cselekedetek, mélyen gyökerező szamszkárák, gátlások, vágyak, a biztonságérzet és a szexuális késztetés irányítását jelenti. Ezeket mind az apána erő irányítja.
A krijá jógában és a kundalíni jógában mit próbálunk meg először? Megpróbáljuk az apána áramlását megfordítani, megpróbáljuk felfelé irányítani az apána mozgását. Amikor az apána elkezd felfelé áramlani, akkor a múladhára és szvádistána természetes, megnyilvánuló tendenciáiról azt tartják, hogy irányítás alá kerülnek. Átlépjük a határaikat, megtisztulnak, és a tudatosság megfigyelése alá kerülnek. Amíg ez nem történik meg, addig a szamszkáráink, vágyaink, karmáink , valamint vonzódásaink és ellenszenveink, nincsenek tudatos megfigyelés alatt.
A jógában úgy tartják, hogy a gát területén nagyon sok idegvégződés van. Van itt egy fő nádi, amely vadzsra nádiként ismert, és amely az ülőidegnek felel meg. Egy másik, a brahma nádi, amely a szusumna közepében helyezkedik el. Ezt a két ideget stimulálja vagy hatással van ezekre, amikor a múlabandhát, és különösen amikor asvini és vadzsróli mudrát gyakoroljuk.
Ismerjük a három fő nádit, az idát, a pingalát és a szusumnát, a jógában ez a három fontos, de a szusumna közepében, a szusumna csatornájában vagy idegében van egy másik energiaáramlás is, ezt brahma nádiként ismerik. Brahma jelképezi a teremtést, a teremtő aspektust, a szexuális késztetést, a vágyat. Tehát a vadzsróli és asvini gyakorlásával az apána energia áramlása megfordul a brahma nádin belül. Minden pszichológiai ösztön és vágy, a fizikai vágyak, a mentális vágyak és az érzelmi vágyak meghaladásra kerülnek, amikor az apána felfelé fordul.
Fizikálisan a vadzsra nádi az ülőideghez kötődik, mert körülbelül ugyanott helyezkedik el. Felfelé jön a lábakon, és a gát közepénél kapcsolódik, pontosan a múladhára csakra területénél. A vadzsra nádira a vadzsrászana gyakorlata van hatással, és ezt az ászanát tekintik a cölibátus számára hatékony póznak. Amikor a vadzsra nádi nyomás alá kerül, akkor mindenféle fizikális, szexuális inger vagy késztetés megsemmisül.
Tehát a múlabandhát azért gyakoroljuk, hogy ösztönözzük és megváltoztassuk a múladhára csakra működését, amely a szexuális késztetést, a karmát és vágyat, a biztonságérzetet jelképezi, mindazt, amit akarunk vagy amire szükségünk van biztonság terén az életben, bármilyen szinten. A pénzszükséglet, az érzelmi és a családi biztonság szükséglete – mindez a késztetés átalakul spirituális energiává.
Ez a spirituális energia természetesen egy mentális aktivitás, és ugyanannyira fizikai is, mert a vágy is az elmének egy működése, mint ahogyan a vágy fizikai is. A szexuális késztetés szintén az elme tevékenysége, amely ugyanannyira fizikális is, míg a szexuális tapasztalás is ugyanannyira az elme tevékenysége, mint amennyire fizikális jelenség. Pontosan ezt mondja a tantra, azaz ahhoz, hogy bármilyen fizikai cselekedetből – nem feltétlenül szexuálisból – spirituális tapasztalás és spirituális tudás származzon, ahhoz mentális megfigyelési folyamatnak kell megtörténnie.
Ez a megfigyelő, a drashta elmélete, a tanú tudatosság elmélete. Ezért a tantrában nagy hangsúly helyeződik arra, hogy az elmének egy része mindig megfigyeli, hogy mit csinál és gondol az elmének a többi része.
Ez a vadzsróli, asvini és múlabandha elmélete.
Mi a helyzet azzal a résszel, amikor Swamiji azt említi, hogy az idegkapcsolatok fizikálisan teljesen megszűnnek?
Ollóval elvágva? Hacsak nem pontos a kérdés, nehéz elmagyarázni.
Úgy tekinthetjük, hogy változás történik a múladhára normális működésében, amely révén az energia, amely addig lefelé mozgott az érzékek és a szexuális tapasztalások vonzásában, megfordul. Ekkor az érzéki tapasztalás természetszerűleg leválik arról a működésről. Tehát az én értelmezésem szerint, ez a jelentése a ’megszűnés’-nek ebben az esetben.
Olyan sok jóga gyakorlat van, hogyan tudja valaki kiválasztani a megfelelő gyakorlatot? A tanulónak a gurutól kell kérnie szádhanát és iránymutatást?
Kétféle módon lehet jógagyakorlatot választani. Ha tudatában vagy a testnek, a test és az elme szükségleteinek, akkor magad is ki tudod választani a gyakorlatokat, amelyek megfelelőek lesznek a saját fizikális és pszichológiai állapotodnak. Mivel a test szükségletei napról napra, hétről hétre változhatnak, lehetséges, hogy a szádhana is napról napra és hétről hétre változik. Azonban a szádhanának ez egy nagyon felszínes nézőpontja.
Ha egy bizonyos mentális vagy spirituális területtel szeretnél foglalkozni, akkor ehhez szükséged van a guru segítségére. Azért, hogy kiválassza a megfelelő ászanákat, hogy azok felébresszenek bizonyos csakrákat. Hogy kiválassza a megfelelő pránájámát az agyra gyakorolt jótékony hatások miatt, amely aztán béta hullámokat fog eredményezni és stimulálni fogja a théta és delta hullámokat. Hogy kiválassza a megfelelő meditációs gyakorlatot, amely talán nem szükségszerűen lesz kedvedre való vagy lenne a te választásod, de amely szükséges a további fejlődésedhez. Tehát hacsak nem vagy tökéletesen tudatában önmagadnak, az elmédnek, pszichológiai és pszichikus szükségleteidnek, a guru segítsége szükséges azoknak a jóga gyakorlatoknak a kiválasztásához, amelyek mentális és spirituális jótékony hatással bírnak a számodra.
Hacsak felszínes gyakorlást szeretnél végezni, ezt mondod: „Van egy fél órám, és valami jógát szeretnék csinálni. Oké, mire lenne szüksége a testemnek? Itt egy kicsit merev, ott egy kicsit fáj, feszes, a nyak kicsit feszült”. És ilyenkor megcsinálod azokat a gyakorlatokat, amelyek merevségre, fájdalomra, fejfájásra és nyakfájásra jók. Ezeket te választod magadnak.
Forrás: Yoga Magazin, 1992. március