A koncentráció fontossága

 Swami Niranjanananda Saraswati

 A koncentráció az elme egyhegyűvé válása, a képesség, hogy figyelmünket ingadozás nélkül egy ponton, egy helyen tartsuk.  A koncentráció tökéletesítése vezet a meditációhoz. Koncentrált állapotban az elme nem érzékeli a külső környezetet, vagy más, a koncentráció tárgyán kívül eső dolgot.

Miért fontos a koncentráció? A legjobb példa erre, ha összehasonlítjuk az elmét egy villanykörtével. A fénysugarak az izzóból minden irányba áradnak. Az energia szétszóródik. Három méter távolságból láthatjuk a fényt, de a meleget már nem érzékelhetjük, noha az égő közepén az izzószálban hatalmas a hő. Ugyanígy az elmének is hatalmas potenciális ereje van, ám az szétszóródik minden irányba. Folyamatosan gondolkodunk, egyik dolog a másik után jár a fejünkben anélkül, hogy egy bizonyos tárgyban elmélyednénk. Emiatt az átlagos elme nem egyesíti az erejét.

Amióta a tudomány feltalálta a lézert, számos modern technológia alkalmazza annak előnyeit. A lézer egy olyan módszer, ami a forrásból kiáradó valamennyi fénysugarat egymás mellé állítja, hogy azok egy irányba haladjanak összhangban egymással. Harmonikusan rezeg egyik fénysugár a másikkal. A forrásnak nem kell erősebbnek lennie, mint egy olyan villanykörtének, amiről az előbb beszéltünk, és mégis, ha három méterre állunk tőle, a lézersugár keresztül égetné testünket. Ez a különbség a közönséges fény és a koncentrált fény között.

Ehhez hasonlóan a koncentrált gondolatnak is óriási ereje van. A magasabb rendű érzékelés erejével bír, azzal a képességgel, hogy meglássuk a jelenségek mögött rejlő igazságot. Nagy dolgokat képes véghez vinni és elképzelhetetlen mennyiségű munkát bír. A koncentrált elme egyben ellazult is. Mindig, amikor a tevékenység elmélyültté válik, az elme a relaxáció állapotába kerül. A koncentráció létfontosságú mindenben, ugyanis megakadályozza, hogy a elménk céltalanul kalandozzon minden irányban.  Koncentráció nélkül semmit nem érhetünk el. Elég csak szétnéznünk önmagunk körül, hogy lássuk, menyire igaz ez az állítás.

A koncentrált elmével végzett munka örömtelivé válik. Aki koncentrál a tevékenységre, amit éppen végez, képes bármiféle munkát hatékonyan elvégezni. Aki képtelen koncentrálni, akinek a gondolatai másutt járnak munka közben, hibákat vét, ráadásul szükségtelenül hosszú ideig tart a tevékenység, már ha egyáltalán a végére ér. Az ilyen ember munka közben azon gondolkodik, milyen lassan múlik az idő. Önmagán, a családján, a problémáin töri a fejét munka közben. A gyenge koncentráció miatt alacsony szintű az elmélyedés, így a munka nincs tökéletesen elvégezve.  Ezért alapvetően fontos a koncentráció a hétköznapi életben és a szellemi úton.

A szétszórt elmének nincs mentális ereje. Szétszórt gondolatainkat, elménket speciális koncentrációs gyakorlatokkal összpontosíthatjuk egy pontra. Így válik az elme olyan erővé, amellyel mások elméjére is hathatunk. Hatással lehetünk egész személyiségünkre, az egészségünkre, egész életünkre. Ha rossz a gyomrunk, mentális gondjaink vannak, nehéz a légzésünk, vagy egyéb szervi rendellenességben szenvedünk, pusztán az akaraterőnk segítségével megszabadulhatunk tőle.

Hogyan fejleszthető az akaraterő?

A titok, hogy koncentráljuk az elmét egyetlen pontra.

Hari Om Tat Sat