Swami Niranjanananda Saraswatival
Van-e különbség a széva és a karma jóga között?
A széva és a karma jóga két különböző dolog. A karma jóga annak a megtanulása, hogy hogyan harmonizáljuk a mindennapi tevékenységeket, a viselkedést és a hozzáállást, és hogy megtaláljuk a belső békét, miközben végezzük a kötelezettségeket és a tevékenységeket. A széva mások szolgálatát jelenti együttérzéssel és a lehető legtöbbet nyújtva. A szévát és a karma jógát egyaránt tanítják az ásramban.
Mi a karma jóga? A karma cselekvést jelent, és mindenki ki van téve a karmának, nem lehet cselekvés nélkül élni. Ez egy olyan folyamat, amely nagyon finom szinten valamint fizikai szinten és folyamatosan megy végbe az érzékek, az elme, az érzelmek, valamint a lélek révén. A jóga harmónia és integráció, tehát amikor a jóga harmonizálja és integrálja a megnyilvánulás és cselekvés minden dimenzióját, akkor az karma jógává válik.
Mit jelent az, hogy harmonizálni és integrálni a cselekvést? Mi mindannyian különféle okokból hajtunk végre cselekedeteket, és minden cselekedetet egy hozzáállás irányít. Két embernek különböző lehet a hozzáállása ugyanahhoz a munkához. Az egyiknek lehet a munka teher, a másiknak pedig öröm. Bár mindkét ember cselekvést hajt végre, a hozzáállás megváltoztatja a cselekvés tulajdonságát és minőségét. Melyikük képes megérteni a karmát? Aki örömnek tekinti a munkát, jobb helyzetben van, hogy értékelje az egyéni karmát, és gondoskodjon arról, hogy teljes szívvel, megértéssel és érzéssel legyen elvégezve a munka. Míg az, aki a munkát problémaként látja, nem lesz képes száz százalékot adni magából az adott cselekvésbe. Amikor képes vagy minden munkára egyformán tekinteni, ugyanazzal az érzéssel, amikor teljesen nyugodt vagy a munkában, legyen az irodai munka vagy wc-takarítás, és az elme békés, akkor az karma jóga. Elérted a harmóniát a cselekvésedben. Ez a harmónia az elme és a test között. A test és az érzékek hajtják végre a cselekedeteket, és az elme bátorítja ezt a cselekvést.
A karma jóga a hozzáállás szintjén működik, megpróbálja az önző cselekvés felfogást önzetlenné változtatni. Megpróbálja a tevékenység befolyását és hatásait megváltoztatni én-központúról egyetemessé. Ezt a hozzáállást nem csak logikai szinten, de cselekvésben is alkalmazni kell. A karma jóga a cselekvéssel való kapcsolódást jelenti, és nem szabad túlmenni az aktivitáson, mert akkor belép az egó. Az egó azt mondja: „Ó, miért kellene ezt csinálnom? Mások is meg tudják csinálni!” A karma jógában az önzetlen hozzáállás van túlsúlyban. A karmák természettől fogva önzőek. Amikor a jóga szót hozzáadjuk a karmához, az az önző minőséget önzetlenre változtatja. Emiatt mondják azt, hogy az önzetlen karma a karma jóga.
A széva más. Az angolban nincs szó, amely igazából meghatározná a szévát. A szolgálat nem széva. A széva mások szolgálata és segítése együttérzéssel, nem személyes kielégülésért, hanem mások felemeléséért. A széva nem saját céljaid beteljesítését jelenti, hanem a szolgálat felajánlását hómaként, az élet jagjájának (ünnepének) felajánlásaként. A széva a benned lévő legjobbat foglalja magában. Amikor ezt egy másik lénynek ajánlják, és magába foglalja a legjobb gondolataidat és érzéseidet, a szeretetedet és vonzódásodat, a szimpátiádat és együttérzésedet, akkor az a cselekvés egy rejtett áldássá válik, hogy felemeljen egy másik lényt. Ez a széva.
Az ásramban a szévát és a karma jógát is tanítják. Sokan, akik a jógát jönnek tanulni, teljesen járatlanok a karma jóga koncepciójában, erőfeszítésnek és szenvedésnek élik meg. Ha azt mondjuk nekik, hogy „Ez a feladatod.”, akkor azt válaszolják: „Én nem ezért jöttem ide, én bizonyítványért jöttem. Azért jöttem, hogy tanuljak.” Visszautasítják a karma jógát, mert nehéz fizikai munkának tekintik. De ha egyszer megértik a karma jóga folyamatát, és azt, hogy az hogyan segít megváltoztatni saját észlelésüket és hozzáállásukat, és hogy hogyan fejleszti saját kreativitásukat, akkor idővel elkezdik szeretni. Mire elhagyják az ásramot, teljes szívvel és nyakig vannak a karma jógában.
A karma jógának ezt a tapasztalását egy másik dimenzióba helyezték Rikhiában, ahol a karma jóga szévává válik. Azok, akik megértik ezt a folyamatot, még inkább inspiráltakká és motiváltakká válnak. Aztán a széva életmóddá válik. A másokért való élés életmóddá válik, már nem saját magadért élsz.
Ez a különbség a karma jóga és a széva között. Az ásramban kezdetben azért, hogy elmélyítsd a karma jóga tapasztalását, hozzá kell adnod a széva jóga összetevőt. Először karma jógát gyakorolsz, aztán váltasz szévára. Ugyanazt a munkát folytatod, legyen az levelek írása vagy konyhai munka, de a hozzáállás, az idea megváltozik karma jógából szévává. Aztán meglátod a gyönyörű festményt, amelyet a karma jóga és a széva jóga együtt hoz létre az egyén életében.
2002. december 18.
Hogyan tudunk különbséget tenni cselekvés és nem-cselekvés között, és hogyan lehet ezt megérteni az intellektussal, logikával?
A cselekvésben résztvevő vagy, a nem-cselekvésben pedig tudod, hogy nem te vagy a cselekvő. A filozófia szerint a nem-cselekvés nem a vakságot jelenti, a cselekvés tagadását vagy hogy elfordulnál attól. A nem-cselekvés azt jelenti, hogy saját tetteid tanújává válsz, és felismered, hogy nem te vagy a cselekvő, sem az élvező. A hangsúly nem a nem-cselekvésen van, hanem hogy tanújává válj a tevékenységnek azzal a felismeréssel, hogy „Nem én vagyok a cselekvő”.
Ha nem én vagyok a cselekvő, akkor ki az? Isten? Az önvaló? Vajon a szamszkárák és a karmák befolyásolják a cselekvés gondolatát? Az egó a cselekvő? A válasz nagyon egyszerű, és meg van adva az Upanisádokban, a Bhagavad Gítában és más szent iratokban. A mája befolyása alatt állunk. Mi a mája? A mája az egó-elvvel való azonosulás. Ez a mája legegyszerűbb meghatározása. Az egó az, amely létrehozza a valóságainkat. Ez az, ahol egy elképzelés, egy gondolat gyakorlatias formát vesz fel, mert az egó ekkor határozza meg, hogy hogyan fogsz cselekedni. Düh esetén az egó határozza meg, hogy a cselekedeteid feszültek és agresszívak lesznek. Gyűlölködés, féltékenység, mohóság, irigység, vonzódás, szimpátia és minden más esetén az egó az, amely meghatározza, hogy hogyan fogsz viselkedni. Ezek mind együtt a mája.
Ezen befolyás alatt kétségtelen, hogy a cselekvés aspektusainak különféleképpen való értelmezésének fázisait fogjuk megtapasztalni a karmára vonatkozóan, a saját mentális, érzéki és kulturális kondicionáltságunkra vonatkozóan. Ezt nagyon nehéz megérteni, mert minden embert a pszichológia irányít. Van, aki folyamatosan megnyilvánul és cselekszik, ez a krijá aspektus. A kriját pontatlanul cselekedetként fordítják, de a krijá egy folyamatos hajtóerő. Ahogyan beleveted magad a folyóba és az áramlat segít az úszásban, ehhez hasonlóan, amikor beleveted magad egy cselekvésbe, akkor a cselekvés áramlata, a krijá lesz az, amely aztán továbbhajt. Vesd bele magad a düh és gyűlölködés medencéjébe, és lássuk miféle krijá hajtja ilyenkor a gondolataidat, a motivációdat és a tetteidet.
Tehát drastává, tanúvá válni, és aztán végül a karmát irányítani, ez vezet a nem-cselekvés állapotához a cselekvésben. Ez ma Isten állapota, ezen a napon, mostanság. Isten teljesen inaktív, és minden tett megtörténik. Nézd meg a saját lelkedet. A lelked belül van, teljesen inaktív, és mégis minden cselekvés megtörténik az elme és az érzékek közvetítésével. Ahogyan a lélek is inaktív, úgy Isten is inaktív. Hogy lehetővé tedd Isten működését, ahhoz ki kell kapcsolnod az érzékeket, a külsőket és a belsőket is. Két szem a kettősséget látja, egy szem az egységet. Amikor egy szem az egységet látja és felnyílik, akkor minden, ami a dualitás oka volt, kiég.
Amikor az egység szeme be van hunyva, és a dualitás szemei vannak nyitva, akkor az ember ki van téve a májának, ki van téve a karmának. Az emberi erőfeszítés az, hogy továbblépjünk ezek befolyásától – amelyek lehúznak – a magasabb és nagyszerűbb minőségek megtapasztalása felé úgy, hogy megtanuljuk kezelni az egót, amely a mája első megnyilvánulásává válik, egyéni tapasztalásként.
2003. március 10.
Hogyan tudjuk alkalmazni a pratipáksa bhávát?
A pratipáksa bháva a Jóga Szútrákban úgy van meghatározva, mint az ellentétes minőségre való fókuszálás – mindazzal a hozzáállással kapcsolatban, amit az ember a mindennapi helyzetekben kifejleszt és kifejez. Az olyan érzelmek, mint irigység, féltékenység és versengés mind egy bizonyos típusú emberi megnyilvánulás kifejlődéséhez vezetnek, amely változást hoz magával a teljes személyiségben. Például a féltékenység egy gondolatként indul, de elkezdesz érezni egy érzést, amelyet „féltékenység”-nek neveznek. A féltékenység megtapasztalásában és megnyilvánulásában benne van a logikád és intellektusod (manasz és buddhi). Folytatod a lamentálást ugyanazon dolog felett. Az érzékek (indriják) bevonódnak, és finoman ráhangolódva válaszolnak az adott helyzetre. A megnyilvánulásod befolyásolttá válik, az, hogy hogyan cselekszel, viselkedsz, gondolkodsz és nyilvánulsz meg, megváltozik.
Ahogyan az irigység – amely gondolatként fejlődött – az elme természetének uralkodójává válik, megváltozott észlelési állapotot idéz elő. Ez a féltékenység ellenségeskedésbe mehet át. Annyira meg tudja változtatni az egész személyiséget, hogy akár bedühödsz és készen állsz arra, hogy elgáncsolj egy másik embert. Ily módon változás történik az egyén pszichológiájában, az érzelmeiben, logikai megértésében és viselkedésében.
A pratipáksa bhává – az ellentétes minőség fejlesztése – biztosítja számodra, hogy nem befolyásolnak vagy nincsenek hatással rád az erős érzelmek, hangulatok vagy érzések. Ha agresszió merül fel, akkor az elmédben a barátságot fejleszted. Nem kell kapcsolatba lépned a személlyel, akit ellenségednek tekintesz, de az elmédben, az érzéseidben és megértéseidben az a személy megszűnik ellenség lenni, és csak egy egyszerű ember lesz. A pratipaksa bháva eredménye, hogy szabaddá válsz a negatív jellegek befolyásától a pozitív jelleg kifejlesztése által.
Hogyan lehet a pratipaksa bhávát alkalmazni? Gyakorlással. Ha elbuksz, az csupán azon egyszerű okból van, hogy megpróbáltad! Ha sikeres vagy, az a te glóriád – elérted! A pratipaksa bhávát helyes megértéssel, tárgyilagosan, kötődés-mentesen és megkülönböztető képességgel kell alkalmazni. A viveka és vairagja, a megkülönböztető képesség és a nem-kötődés szattvikus természetet fejleszt, amely megnyilvánítja saját magát, nem saját magunk korholásával és bűntudattal, hanem a bátorítás formájában.
2003. március 3.
Mit tegyek a dühvel, amikor megjelenik? Hajlamos vagyok gyakran elnyomni a dühömet és depresszióssá válni, nem tudván, hogy dühös vagyok. Intellektuálisan értem, hogy a szomorúság érzetem a ki nem nyilvánított dühből eredhet, de hogyan tudom kifejezni?
A düh egy erőszakos reakció. Bármilyen kisebb-nagyobb ügy kimenetele lehet. De a düh állapotában, amely elhomályosítja a megértésedet, az érzékelésedet és a logikádat, amely annyira megváltoztatja a tested kémiáját, hogy izzadsz és remegsz, az arcod kipirul, a vérnyomásod felmegy, és kapkodod a levegőt, egy érzelem erőszakos megnyilvánulásának vagy kitéve. Ez az érzelem egy reakció.
Általában a dühről csak akkor gondolkodunk, amikor már megnyilvánult. Alig van valaki, aki aközben gondolkodik, miközben dühös. Ha a düh természetén elmélkedsz és elemzed a reakció okát, akkor ennek az éberségnek a folyamatos megnyilvánulása végül is majd fejleszteni fogja az éberség idejének hosszát, és még akkor is, ha majd dühösnek érzed magad, tudatában leszel a dühnek, és képes leszel változtatni rajta.
A szádhanát illetően, antar mounát kellene gyakorolni. Az antar mouna során válassz ki a szenvedésnek egy okát, és menj el a forrásáig. Azt találod majd, hogy a szenvedés, amit érzel egy reakció, amely különféle érzelmeket hoz fel, néha dühöt, néha frusztrációt, néha csak a reménytelenség érzését. Légy tanúja ennek, figyeld meg.
Az elnyomott düh a düh legrosszabb formája, mert az érzelmi megnyilvánulás korlátozását jelenti. Azoknak, akik nem tudják kinyilvánítani az érzelmeiket, ilyen vagy olyan típusú pszichológiai szorongásaik vannak. Ez a pszichológiai szorongás válik a személyiségükké, a természetükké és a hozzáállásukká. Tehát a megoldás itt is az elnyomott düh megfigyelése meditációban. A mantra segít felhozni az elnyomott dühöt. Ha már egyszer képes vagy a boldogtalanságod okát felhozni az elméd felszínére, és elegendő mentális tisztánlátással rendelkezel ahhoz, hogy dolgozz ezen az okon és kiküszöböld, akkor változást fogsz tapasztalni az agresszió és a düh intenzitásában.
2003. március 3.
Forrás: Yoga Magazin, 2003. november