Koncentráció

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Tatpratishedharthamekatattvabhyasah.

“Azok (az akadályok és azok kísérőjelenségei) eltávolításához az egy elvre történő koncentráció gyakorlat(-át kell végezni). “

Jóga szutrák (1:32)

A világi élvezetek erősítik a még nagyobb gyönyör élvezésére irányuló vágyat. Ezért a világi emberek elméje nagyon nyugtalan. Kielégületlenek és elméjük békétlen. Az elmét soha nem lehet kielégíteni, bármekkora mennyiségű élvezetet is halmozunk fel számára. Minél inkább élvezi a gyönyört, annál többet akar belőlük.
Az emberek rendkívül zavarodottak és zaklatottak a saját elméjük miatt. Fáradtak a saját elméjüktől. E zavarodottság és zaklatottság megszüntetése végett a risik úgy gondolták, hogy a legjobb megfosztani az elmét minden érzéki örömtől. Mikor az elme összpontosított vagy szunnyad, nem tudja arra kényszeríteni az embert, hogy további élvezetek után kutasson. Minden kellemetlenség és zavarodottság örökre eltűnik, és az ember elnyeri az igazi békét.

Az elme természete

Az elme vonzódik a különböző dolgokhoz. Az elme mentális energiája vagy ereje sokfelé szóródik szét. Az elme sugarai olyanok, mint a fénysugarak, melyek szétszóródnak a világias tudatú emberek esetén. Mikor az elme sugarai szétszóródnak a különböző tárgyakon, fájdalmat érzel. Mikor ezek a sugarak a gyakorlás során összegyűlnek és koncentrálódnak, az elme összpontosul, és ánandá-t, belső boldogságot érzel.

Mikor hat év után viszont látod egy kedves barátodat, az az ánanda, amit érzel, nem ettől az embertől származik, hanem, belülről fakad. Az elme koncentrálttá válik egy kis időre, és boldogságot nyersz bentről, a saját énedtől. Mikor Kasmírban vagy és élvezed a Muttang, a Gulmarg, a Sonamarg, a Chashmashahi és az Anantanag festői képeit, az elméd hirtelen teljesen megzavarodik a sokktól, ha táviratot kapsz, mely a szerencsétlen hírt közli egyetlen fiad korai haláláról. A táj többé nem érdekes számodra. Elvesztette varázsát. Nem figyelsz már rá. Depressziós leszel. A koncentráció és a figyelem az, ami örömet okoz a városnézésben.

Koncentráció céljából türelmesen össze kell gyűjtened elméd szétszóródott sugarait vairágjá-val (nem-ragaszkodás), abhjászá-val (tartós gyakorlás), tjágá-val (lemondás) és tapasz-szal (aszkézis), és masírozz bátran és fáradhatatlan energiával Isten, Brahman felé. Folyamatos szádhanával kell felügyelni az elmét, nehogy kifelé forduljon. Arra kell késztetni, hogy eredeti otthona, a Brahman felé haladjon. Mikor a mentális sugarak koncentrálódnak, megkezdődik a megvilágosodás.

Az elmét a higanyhoz lehet hasonlítani, mert a sugarai szétszóródnak a különböző tárgyakon. Majomhoz is hasonlítják, mert egyik dologról a másikra ugrál. A légmozgáshoz is hasonlítható, mert bizonytalan és változékony. Dühöngő és bőgő elefánthoz is hasonlítható szenvedélyes féktelensége miatt. Az elmét a Nagy Madár névvel is illetik, mert egyik tárgyról a másikra ugrál, ahogy egy madár is egyik ágról a másikra, egyik fáról a másikra ugrik. A rádzsa jóga megtanítja nekünk, hogyan összpontosítsuk az elmét, és utána miként kutassuk át tüzetesen saját elménk legbensőbb zugait.

Az elme természete

A kshipta, mudha, vikshipta, ekagra és niruddha képezik az öt jógikus bhumikát. A chitta (elme) öt különböző formában jeleníti meg magát. A kshipta állapotban az elme sugarai szétszóródnak a különböző dolgokon. Nyugtalan és egyik dologról a másikra ugrál. A mudha állapotban az elme tompa és feledékeny. A vikshipta az elme összeszedését jelenti. Alkalmanként stabil, de máskor szétszórt. A koncentráció gyakorlatával az elme igyekszik összeszedni magát. Az ekagra állapotban az elme egyhegyű. Csak egyetlen gondolat van jelen az elmében. Az elme tökéletes uralom alatt áll a niruddha állapotban. Az elme módosulásainak megszüntetése érdekében a dhárana, azaz a koncentráció gyakorlatát végezzük.

Az elme irányításával képes leszel azt teljesen uralmad alá vonni, hogy úgy dolgozzon, ahogy szeretnéd, és erejének koncentrációjára kényszeríted, óhajod szerint. Aki megtanulta kezelni az elméjét, az a Természet egészét tartja ellenőrzése alatt.

Az emberi elme erejének nincs határa. Minél inkább összpontosított, annál nagyobb erőt képes kifejteni egy pontra. Egy tudós összpontosítja az elméjét és sok dolgot feltalál. A koncentráció segítségével felnyitja a durva elme rétegeit és mélyen behatol az elme magasabb régióiba, ahol mély tudásra tesz szert. Elméjének valamennyi energiáját egyetlen fókuszba gyűjti és az éppen elemzett anyagra irányítja; így fedezi fel annak titkait.

Néhány gyakorlati tanács

Néhány orvostanhallgató röviddel a kezdés után elhagyja az orvosi egyetemet, mert undorítónak találja, hogy gennyes fekélyeket mosson vagy holttesteket boncoljon. Hatalmas baklövést követnek el. A patológia, a belgyógyászat, az alkalmazott sebészet, a kórbonctan, a bakteriológia után nagyon érdekes lesz a tanulmány az utolsó évben.

Sok szellemi törekvő bizonyos idő után abbahagyja az elme összpontosításának gyakorlását, mivel nehéznek találják. Ugyanolyan súlyos hibát követnek el, mint az orvostanhallgatók. A gyakorlás kezdete, mikor a test-tudatosság meghaladásával küzdesz, igen fáradságos. Ez egy fizikai szintű birkózás. Az érzelmek és vágyak, a gondolatok és az ábrándok gyakoriak. A gyakorlás harmadik évében az elme nyugodt, tiszta és erős lesz, és hatalmas örömben lesz részed. A világ összes gyönyöre semmi ahhoz képest, amilyen üdvözült boldogságot (ánanda) nyersz majd a meditációból.

Semmiképpen ne hagyd abba a gyakorlást! Fáradozz tovább és tarts ki. Légy türelmes, vidám és állhatatos. A végén sikeres leszel. Ne add fel a reményt. Őszinte belső vizsgálattal találd meg azokat a különböző akadályokat, melyekben megbotlasz a koncentráció során, és türelemmel és erőfeszítéssel szépen egyesével távolítsd el őket. Ne engedd, hogy újabb szankalpák és vászanák (vágyak) bukkanjanak fel. Még rügy állapotban csípd le őket a vivéka (józan belátás) és a vicsára (elmélkedés) segítségével.
Tudd, hogy fejlődsz a jógában, és a szattva növekszik, mikor mindig vidám vagy, és mikor az elme nyugodt és koncentrált.

Forrás: Yoga Magazin 2016. április