Beavatás

Swami Niranjanananda Saraswati

A beavatás olyan, mint a valóság másik ajtóinak megnyitása, mint egy másik szoba a házban. Egy házban élünk, amelynek sok szobája van, de közülük sok még zárva van. A csakrák a zárak. Ami a vallásos terminológiában a fátyol fellibbentéseként, a jógikus szóhasználatban pedig a csakrák felébresztéseként van meghatározva, az arra utal, hogy még számos kinyitatlan szoba létezik. A különböző ajtók megnyitásához különböző beavatások vannak.

Az egyik ajtó megnyílik, amikor mantra beavatást kapsz, egy másik, amikor szannjásza beavatást, és megint egy másik ajtó nyílik a saktipáttal. A mantra diksa, a mantra beavatás az elsõ és a legegyszerűbb beavatás. Bármelyik mantra erőteljesen vezérli az ágjá csakrát. Az ágjá csakra az érzékenység csakrája, a csakra, amelyet aktiválni kell, mielőtt felébresztjük a múládhára csakrát. Ez a kundaliní jóga elmélete. Vagyis az első beavatás, a mantra megnyitja az ajtót. Minden más hatáson kívül ez az egyik funkciója. A Tantrában a belső transzformáció eléréséhez a hangsúly a mantrán van, míg a Védák a természet és az elemek kegyének elnyeréséért hangsúlyozza a mantrák használatát. Vagyis a védikus és a tantrikus mantrák különböznek egymástól.

A jógában a tantrikus mantrákkal foglalkozunk a belső tisztulás és belső változás érdekében. Amikor mesterévé válsz, akkor következhetnek más dolgok. A spirituális név egy cél, amely felé haladunk, és amelyet el szeretnénk érni életünkben. Ez olyan, mint a szamár orra elé lógatott répa. Amíg a szamár látja a répát, halad felé. Olyanná kell válnod, mint a répát követő szamár. Az egyetlen különbség az, hogy a répa nem lesz illúzió. Ha néhány lépést teszel felé, a répát már a szádban érezheted. A név fókuszt és célt jelent. A névnek kapcsolata van természeted és lelked egy aspektusával, amelyet néhány ember intuitív módon megérez. A név fejezi ki a szükségletet, az emberi lélek törekvését ebben az életben, hogy azzá váljon, elérje azt. Mivel szanszkrit nyelvű, a név bizonyos vibrációs hatást is kivált, mert a szanszkrit hangok kombinációja, amelyek a személyiség vibráló, rezgő aspektusában frekvenciaváltozást idéznek elő. Amikor szanszkritül kimondjuk a nevet, olyan hangok kombinációját használva, melyeknek megvan az ereje a harmonizáláshoz, az megváltoztatja a rezgő hullámok mintáját, és onnantól fogva a léleknek azt a minőségét éljük. Már nem csak egy elérendő cél lesz, hanem magunk azzá válunk. Természetesen ezt szádhanaként kell végeznünk, nem adományként kapjuk. Ha egy tál ételt helyeznek eléd, megeheted, és élvezheted. Ha úgy döntesz, hogy nem érdekel, és csak címkeként viseled a nevet, vagy a mantrát azért haszná­lod, hogy mélyebbre juss a meditációban, azzal sincs baj, de a lehetőségek ennél sokkal hatalmasabbak.

A szannjásza diksa egy másik ajtót, egy másik csakrát nyit meg. A karma szannjásza diksa és a meggyőződés, hogy karma szannjászinként élünk, és az nem csak beavatást jelent, hanem, hogy készségesen annak megfelelően is élünk, egy másik ajtót nyit meg. Harmóniát teremt a kifejeződéseid és élményeid különféle dimenziói között. Érzékennyé téve a tudatot, képessé válsz felfogni, és érzékelni olyan eseményeket, történéseket, amelyeket azelőtt figyelmen kívül hagytál volna. A beavatás biztosan nem lehet menekülés a valóság elõl, inkább olyan területek tudatosítását jelenti, amelyeknek azelőtt nem voltál tudatában, és amelyek pszichológiai, érzelmi, intellektuális, lelki, és spirituális akadályokat keltettek a személyiségedben.

A harmadik fajta beavatás, ami a szannjásza után következik a saktipát. Itt is létezik egy védikus és egy tantrikus megközelítés. Különböző saktipátok vannak: drig diksa; beavatás látás által, szparsa diksa; beavatás érintés által, kurma diksa; beavatás gondolat által, szvapna diksa; beavatás álmon keresztül. Csak a guru döntheti el, melyikre alkalmas a tanítvány. Ha megvan a törekvés és vágy a spirituális felemelkedésre, akkor a gurunak kell döntenie.

Ganga Darsan, 2000. október 10.