A tökéletes jóllét életfilozófiája

Swami Niranjanananda Saraswati

Balatonföldvár, Magyarország, 2008. május 22.

Bármi legyen is a jóllétről alkotott elképzelésünk vagy fogalmunk, érintse akár a testi, társadalmi, személyes vagy globális szintet, az élet három komponensét kell figyelembe vennünk. Ugyanazon elme minősége, amely összeköt bennünket a világgal, amellyel élvezzük a világot, és amellyel kreatívan részt veszünk abban, az ellenkező irányba is elvihet bennünket. Csalódottak, lehangoltak, kedvetlenek, önérdekűek és önzőek is lehetünk. Ezért a mentális komponens nagyon fontos a jóllét átélésében.

A meditáció és más jóga gyakorlatok nem fontosak az elme kezelése szempontjából. Van egy alapvető értelmezése, vagy filozófiája az elmének, először ezt kell megértenünk. Kell, hogy legyen értelmezésünk, tudatosságunk és filozófiánk az életben. A jóllét fogalma ennél a pontnál kezdődik, mert az életfilozófia meghatározza az elme jövőbeli viselkedésmódját. Az az életfilozófia, amelyhez ragaszkodunk, meghatározza az életben elért fejlődésünket. Az életfilozófia nem hitrendszer, nem is vallásos szemlélet, hanem annál konkrétabb és gyakorlatiasabb dolog, amely által megtapasztalhatjuk a belső nyugalmat, örömöt és békét.

A jólléthez vezető út első lépése az, hogy legyen egy jó életfilozófiánk. A jóllét második eleme életvitelünk megváltoztatása és finomhangolása. Nem tapasztalhatjuk meg a jóllétet mindaddig, amíg nem változtatunk az életvitelünkön, és nem törekszünk arra, hogy változtassunk a környezetünkön, beidegződéseinken, viselkedésünkön és szokásainkon.

A harmadik elem a napi rutin, amelyen változtatnunk kell ahhoz, hogy ne halmozzunk fel stresszt és feszültséget, zavart és konfliktust. Hogy ehelyett képesek legyünk könnyed, rendszerezett és nyugodt módon fejlődni a mindennapjaink során.

Így tehát az életvezetés, napi rutinunk irányítása és az elménk kezelése életfilozófiánk segítségével alkotja a jóllét elérésének folyamatát.

Életfilozófia

Az életfilozófiád feltételekhez kötött, azonban az életfilozófia gyakorlati aspektusa sokkal fontosabb, mint az elmélet. A filozófia nem Istenről, a teremtésről, az univerzumról, a létezésről és a lélekről alkotott fogalmak összessége, hanem az élet fejlődési folyamatának a megértése.

Mindannyian keresztülmegyünk az evolúció folyamatán. Születésünktől halálunkig fejlődünk. A test átalakul. Végtére is, amikor megszületünk, csak harminc centiméter hosszúak vagyunk, de attól kezdve testünk minden sejtje, szerve és még a csontok is növekednek, fejlődnek és változnak. Hajunk feketéből fehérré lesz. Látásunk megváltozik, és szemüveget hordunk. Fogaink megváltoznak, és fogsort viselünk. Folyamatosan testi változások és átalakulások folyamatán megyünk keresztül. Hasonlóan, szellemileg és lelkileg is fejlődünk, alakulunk és érünk.

Azonban van az életünknek egy olyan komponense, amelyet nem igazán veszünk figyelembe. Ez a spirituális élet. Összetévesztjük a spirituális életet a vallásos élettel, ami teljesen más. A spirituális élet az egyik szem, a vallásos élet pedig a másik szem. Ez a két szem nem látja egymást, de együtt láthatják a világot. A spiritualitás azt jelenti, hogy kapcsolatba kerülünk azzal, ami kedvező, helyénvaló és jó az életben, azáltal, hogy kapcsolatba kerülünk a belső erőforrásainkkal. A spirituális fegyelem az emberi személyiség fejlesztésének egyik módja.

Jámák és nijámák

Az astánga jóga rendszerének első két ága a jámák, tehát az önmegtartóztatás vagy a viselkedés szabályai, és a nijámák, vagyis az önfegyelem szabályai. Ezt követi az ászana, a pránájáma, a pratjáhára, a dháraná, a dhjána és a szamádhi. A jámák és nijámák azt a spirituális életfilozófiát képviselik, amivel azonosulsz. Ez az azonosulás az elme pozitív jellegével és kondicionálásával megy végbe.

Az öt jámát gyakorlati alkalmazásként kell értelmezni az életben. Az első jáma a szatja, igazság, őszinteség, aztán jön az ahimszá, erőszakmentesség, asztéja, becsületesség, aparigraha, kapzsiságtól való tartózkodás, és brahmacsárja, a felsőbb valóságban való kiteljesedés.

Ez az öt jáma alkotja a jógikus életfilozófiát, és igazítja ki az emberi személyiség viselkedését és természetét. Az igazság nem egy szó, hanem egy élethelyzet és tudatállapot. Az őszinteség megvalósítása a hamissággal szemben. Életünk tele van hazugsággal, folyton manipulációkba bonyolódunk. Még az úgynevezett spirituális és megvilágosodott emberek is hatalomra és befolyásolásra vágynak, mert sosem mélyedtek el a jáma és nijáma összetevőiben.

Az emberek azt hiszik, hogy a meditáció az első és legfontosabb gyakorlat, de józan ésszel nézve, ha a meditáció lenne az első és legfontosabb, akkor az astánga jóga sorozatának első foka lenne és nem a hetedik. Ha Patanjali, a bölcs a meditációt az első fázisban akarta volna gyakoroltatni, akkor oda tette volna, és a jámákat pedig a végére. Napjainkban a jóga úgynevezett hirdetői manipulálják a jóga rendszerét, és nem látják át annak a sorrendnek a fontosságát, amit a hagyomány ír elő az életminőség javítása érdekében.

Felelősség

Vannak olyan gyakorló jógázók, akik harminc vagy negyven éve gyakorolják ugyan a meditációt, mégsem tudják kezelni az elmét, vagy szembesülni annak szétszórt természetével. Nem tudják kezelni problémáikat, féltékenységüket és irigységüket. Képtelenek megérteni, hogy az alapstruktúrán kell először változtatni. A házat először fel kell építeni, csak utána lehet ott lakni. A jámák és nijámák a ház, az oszlopok, a falak, a szintek és a tető felépítése.

Ha nem akarod felvállalni a felelősséget saját egészséged, boldogságod és fejlődésed érdekében, akkor mi értelme van megpróbálnod keresztülmenni egy olyan folyamaton, amelyet közben folyton megkérdőjelezel? A jóga azt jelenti, hogy felelősséget vállalsz magadért. A jógát nem a testtartások, a meditáció, a kundaliní vagy a hatha jóga kriják jelentik. Ezek egy ’jógának’ nevezett csoporthoz tartozó különböző rendszerek és gyakorlatok. A te meggyőződésed és motivációd az, hogy változz és az univerzum szépségét behozd az életedbe, amely a jóga a célja is egyben.

Ha egy igaz és őszinte útkereső vagy, akkor utadat az első lépéssel kell kezdened, amely egy helyes életfilozófia kialakítása a növekedésed és fejlődésed érdekében. Ez az életfilozófia a szatjám, vagyis az igazsággal való összekapcsolódással kezdődik.

Szatszang

Elsőként meg kell vizsgálni a kapcsolatainkat és kötődéseinket. Kapcsolódásaink vajon pozitívak, igazak és felemelőek-e vagy rombolóak, károsak és lehangolóak? Ezt a kérdést alaposan meg kell értened. Ne hozd összefüggésbe a kapcsolódás fogalmát a házastársi életeddel, partnereiddel vagy bármilyen más személlyel. Jógikus szemlélettel nézve olyan személyekkel kell kapcsolatot kialakítanod, akik inspirálni és bátorítani tudnak abban, hogy méltósággal nézz szembe az élettel, illetve, akik segíteni és bátorítani tudnak abban, hogy egy olyan rendszert kövess, amellyel felfedezheted az élet nyújtotta szépségeket. Egy pozitív kapcsolódás elősegíti a pozitív elmeállapotot. Ha jó emberek vesznek körül, jól érzed magad, míg negatív beállítottságú emberek körében, gondolataid, megnyilvánulásaid és hozzáállásod is negatívvá válik.

Egy rothadt alma képes az egész kosárra befolyást gyakorolni, és megrohaszthatja az összes almát, ellenben száz jó alma sem tud javítani egy rossz alma minőségén. Ilyen a negatív beállítottság és beidegződés hatalma. Egy rothadt alma is képes a kosárban lévő összes jó almát tönkretenni, míg a kosárban lévő száz jó alma sem tudja az egy rothadt almát megváltoztatni.

Ez egy példa a kapcsolódásra. Képes vagy-e eltávolítani egy romlott kapcsolódást vagy befolyást az életedből, úgy ahogy kiveszed a rothadt almát a kosárból? Ha igen, a jóllét útján jársz. Ha nem vagy rá képes, ne is gondolj a jóllétre, mert nincs középút és nincs kiigazítás. Valami vagy rothadt, vagy friss és tiszta. Ezért a spirituális fegyelem megkívánja, hogy folyamatosan tudatában legyél azoknak a befolyásoknak, személyeknek és feltételeknek, melyek megkötnek, és azoknak a helyeknek és helyzeteknek, amelyekben kibontakozhatsz és fejlődhetsz.

Ez a Szanszkritban szatszangaként ismert. A Szanga kapcsolódást, összejövetelt jelent. A Szat pedig az igazság felismerését jelenti. Szatszangi az, aki felismeri igaz természetét és azokkal érintkezik, akik őszinték; ő az, aki megvalósítja az őszinte kapcsolódás folyamatát. A szatszanga nem előadást és megvitatást jelent. A szatszanga az igaz természettel való kapcsolódást jelenti, és ezt be kell emelned az életedbe. Döntsd el, kik lesznek a barátaid és társaid. A legtöbb döntésed nem megfontolt, hanem a tetszéseden, nem-tetszéseden, törekvéseiden és szükségleteiden alapszik.

Figyeljük csak meg társadalmi érintkezéseinket, részvételünket, és azt, hogy mennyire elkülönülünk egymástól. Nem tudod kik a szomszédjaid, alig látod őket. Egy elszigetelt világban élsz, és szociális gondolkodásmódod további elszigetelődéshez vezet. Új trend ez, amely terjed, és egyre erősebbé válik. Úgy tűnik az anyagi boldogság keresése elszigeteli egymástól az embereket, míg a spirituális tapasztalatok keresése összehozza őket. Az anyagi és a spirituális dolgoknak egyensúlyban kell lenniük. Egyesítsd hát őket, és kezdd a jógát a kapcsolataid meghatározásával.

Pozitivitás

A jóllét életfilozófiája elsajátításának második módja az optimista és pozitív hozzáállás fenntartása. Ha a hozzáállásod negatív, nincs belső, szellemi tisztaság. Elméd elsötétül és a világot szürkén és komoran látod. Ezért figyeld meg a hozzáállásodat és változtass rajta, maradj pozitív minden helyzetben, tudván, hogy „ez is elmúlik majd”.

A világ nem csak szenvedésből áll. A szenvedéssel azonosulsz, mert sokkal nagyobbnak tűnik, míg a boldogságot egy csipetnyi sónak észleled a zöldségeken. Ezért sose törekedj ötven százalék szomorúságra és ötven százalék boldogságra, mert az így nagyon kiegyensúlyozatlan lenne. Kilencven százalék szomorúság és tíz százalék boldogság, ez nagyon jó kombináció! Így tekints a megnyilvánulásaidra, hozzáállásodra és gondolkodásmódodra is az életben. Kezdd tíz százalék optimizmussal, pozitivitással, és majd elkezded megszeretni ezt az attitűdöt. Aztán idővel növeld az arányt, míg teljesen stabil nem leszel a pozitív, optimista hozzáállást illetőleg.

A helyes kapcsolódások kialakítása és a megfelelő hozzáállás elsajátítása egy életfilozófia, hiszen a gyakorlatban megvalósíthatod és megtapasztalhatod saját magadon. Hogyan beszélhet valaki szeretetről, együttérzésről, Istenről, a transzcendentálisról és az emberfelettiről anélkül, hogy először megtisztítaná az elméjét, viselkedését és jellemét?

Alázat

A jólléti életfilozófia első eleme a kapcsolódás, a második a pozitív és optimista hozzáállás, a harmadik pedig az alázat kifejlesztése. Az alázat az arrogancia és az egoizmus hiánya. Az alázat kiegyensúlyozott önértékelést, pozitív önképet jelent, melyet az élet finomabb érzelmeivel és érzéseivel fejleszthetsz és helyesbíthetsz. Az alázat elsajátítása az elme szattvikus tulajdonsága, míg az arrogancia az elme tamaszikus tulajdonsága. Az alázatosság jelzi, hogy az illető tudja kezelni az egoizmusát. Az egoizmus kezelése nélkül nehéz alázatosnak lenni.

Az alázatot kifejlesztheted, ha tisztában vagy azzal, hogy csak közreműködsz az életedben, de nem vagy annak irányítója. Ha azt gondolod, hogy te vagy az életed mestere, megjelenik az arrogancia, de ha arra gondolsz, hogy az élet jobbá tételében működsz közre, akkor jobban megbecsülöd azt, amit csinálsz és azt, ahogyan csinálod. Az alázat megmutatkozik a tetteidben és az életedben. Ez nem azt jelenti, hogy gyengévé válsz vagy azt, hogy ha valaki pofon vág, a másik orcádat is felé fordítod. Az alázat azt jelenti, hogy az egoizmus megnyilvánulásai nem hatnak rád. Semmiféle gyűlölet vagy féltékenység nem érint meg. Semmilyen arrogancia nem tudja megváltoztatni az észlelésedet, egyszerű és tiszta maradsz. Az egyszerűség és tisztaság adja az alázatot.

Következmény

A kapcsolódás, a pozitív beállítottság és alázat fontos jellemzők, minden ember személyes filozófiájává kellene, váljanak. Ha személyes filozófiáddá válnak, a jóllét útjára léptél. Az elégedettség, béke és öröm ennek az életfilozófiának természetes következménye. Ha vizet iszol, szomjúságod csillapodik. Nem kell mondogatnod, hogy „a szomjúságom csillapodik, a szomjúságom csillapodik”.

A hatha jóga gyakorlásával csak a fizikai jóllét, a rádzsa jóga gyakorlásával pedig kizárólag a szellemi jóllét következik be. Az érzelmi jóllét nem sajátítható el sem a bhakti jóga által, sem a gjána jóga nyomán kialakuló intellektuális elégedettség segítségével. Mindezek csak akkor történnek meg, ha képesek vagyunk a helyes kapcsolódás, a pozitivitás és alázat filozófiáját megélni.

Yoga Magazine, 2011.08.