Swami Sivananda Saraswati tanításaiból
A jó egészség elérhető az ászanák rendszeres gyakorlásával, amelyek kontrollálják az érzelmeket, mentális békét teremtenek, és egyenletesen osztják el a pránát az egész testben. Az ászanák segítenek a belső szervek egészséges működésének megőrzésében, sok betegség gyógyításában és a kundaliní sakti felébresztésében. Ezek a legfőbb előnyei a gyakorlatok jógikus rendszerének, amelyekkel semmilyen más rendszer nem rendelkezik. Napi legalább 15 perc ászana csodálatos egészséget biztosít, de a rendszeres gyakorlás a legfontosabb. A gyenge egészség csak képzelt dolog. Ilyen nem létezik a fizikai és mentális védőburkok tartományán túl.
Helyes és helytelen életmód
Sok ember észleli magán a betegség félreismerhetetlen jeleit, mint például a romló egészséget, az életerő és a vitalitás csökkenését, és sokan valóban érzik a korai öregedés markolását. Nem volna helyes a felelősséget igazságtalanul csupán öröklött tényezőkre hárítani anélkül, hogy egy pillanatra megértenénk, esetleg évekig csúfot űztünk az élet törvényeiből. Ez a helytelen élet, a rossz táplálkozás, a hibás légzés és a nem megfelelő gondolkodás következménye. Az „öreg kor” mint betegség kifejlődésének pontosan az az útja, ha az agy és az izmok közötti viszonyt figyelmen kívül hagyva élünk.
Ha az egész szituációt megfordítjuk, és helyes életmódot, egészséges táplálkozást és szabályos légzést vezetünk be, akkor mi lesz vajon ennek a hatása? A Kelet látói megadták a választ: a fizikai és mentális degeneráció helyet fog adni a fizikai és mentális megújulásnak. Az indiai jógik meggyőző erővel bizonyították, hogy egy rendszeres életmódot követve igenis lehetséges az emberi test újjáépítése.
A testen túl
A régi szentek és bölcsek szerint e figyelemre méltó tett – vagyis az emberi elme helyreállítása, az elvesztett fiatalság, erő és szépség visszanyerése – véghezvitelének kulcsa a jóga ászanákban található. A jóga szó az egyéni léleknek a legfelsőbb lélekkel való egyesülését jelenti, az ászana pedig egy könnyű és kényelmes póz vagy testtartás. Ezért a jóga ászana kifejezés azt jelenti, hogy a jóga gyakorlója által végzett bizonyos testtartásokon keresztül az egyéni lélek eggyé tud válni a legfelsőbb lélekkel. Az elme és a test közötti kapcsolat olyan tökéletes és olyan finom, hogy nem csoda, ha a fizikai gyakorlatok bizonyos fajtái bizonyos mentális átalakulásokat idéznek elő.
Esetleg jártál már olyan emberek között, akik jóga ászanákat mutattak be, melyek közül néhány első látásra nehéznek és fárasztónak tűnhet. Ilyen emberek nem ritkák Indiában, és néhány tanítványom, aki a jógának erre az ágára specializálódott, a különböző gyakorlatokat elragadó kecsességgel és tökéletességgel tudja végrehajtani. Tévedés azt hinni, hogy az India ősi bölcsei által felfedezett jóga ászanák csupán fizikai gyakorlatok. Van valami spirituális, valami isteni ennek a rendszernek a mélyén, mivel ez ébreszti fel az alvó kundalini saktit, sokat segít abban, hogy a jóga tanulók a meditációt tökéletesen megalapozzák, és végezetül megízlelteti velük a kozmikus tudatosság nektárját.
Az eszményi
Fontos tudnod, milyennek kell lennie a testkultúra ideális rendszerének, hogy képes legyél megítélni a jóga ászanák értékét az eszményi tükrében. Az ideális rendszer ahhoz, hogy a legnagyobb hasznot biztosítsa, a legkevesebb energia ráfordítását igényli. Képes növelni az életenergiát, egészséges idegrendszert kialakítani, gondoskodni az egészséges kiválasztó szervekről, törődni a keringési rendszerrel, és fejleszteni az izomzatot.
A jóga ászanák teljesítik ezeket a feltételeket. A jóga ászanák rövid, de teljes sorozatának előírása több, mint hatékony egy átlagos egészségű ember számára, nemcsak a nagyfokú egészség megőrzése, hanem a jógában elérhető igazi siker érdekében is.
A jóga ászanák folytán a vér bőségesen megtelik oxigénnel, a test pedig energiával, az agyi központok és a gerincoszlop erősödnek, a memória javul, az intellektus élesedik, és az intuíció fejlődik. Ezen felül az ászanák a csakrák enyhe ébresztését is előidézik.
A gyakorlat
A jógikus testkultúra csupán eszköz a végcél eléréséhez, és nem a végcél maga. Ezért nem kell aránytalan fontosságot tulajdonítani ennek a jógaágnak, és emiatt elhanyagolni másokat. Sok ezren élvezték már sokféle módon a jóga ászanák rendszeres gyakorlásából származó előnyöket. Az összes ászanát reggel kell végezni változtatás nélkül, és nem este. Este az emberek fáradtak a napi munkától, és emiatt nem képesek a különböző gyakorlatokat azzal a jókedvvel és frissességgel végezni, mint amit reggel éreznek. Az ászana gyakorlatokat reggel kell végrehajtani üres gyomorral, de nem probléma, ha a gyakorlatok megkezdése előtt egy kis csésze tejet, egy könnyű teát vagy kávét fogyasztunk.
A depresszió vagy a fáradtság legcsekélyebb érzete sem ébredhet az ászanák elvégzése előtt vagy alatt. Ezt fontos megjegyeznünk, ha a maximális mértékben akarjuk élvezni a gyakorlatok előnyeit. Nem kell végigmenned a teljes sorozaton minden nap, de minden körülmények között légy pontos és szisztematikus abban a kicsiben, amit végzel. Légy mestere mindazon gyakorlatoknak, amelyeket tanulsz.
Könnyű és kényelmes
Egy másik fontos megjegyzendő szempont, hogy a gyakorlatokra fordított energia semmi esetre sem erőltetheti meg a szervezeted. Akik izomgyakorlatokat akarnak végezni, azt esténként is megtehetik.
Az ászana a jóga harmadik tagja (anga). Ha szilárdan megalapozódtál az ászanákban, egyáltalán nem fogod érezni a tested. Mikor nem érzed a testet, az ellentétpárok, például a meleg és a hideg, az öröm és a fájdalom, nem fognak rád hatni. Ha mentes vagy ezektől a hatásoktól, képes leszel a következő, magasabb lépés megtételére, ami a pránájáma, és ezt csendes, nyugodt elmével tudod végezni. Válassz ki egy neked könnyű és kényelmes pózt, melyben meg tudsz maradni egy ideig.
Az Úr Krisna azt mondja a Bhagavad Gítá-ban (6:11-14): „Tiszta helyen válasszon ki szilárd ülőhelyet magának, sem alacsonyt, se túl magast, födje le azt terítővel, őzbőrrel és kusafűvel, mindezt szépen sorban-rendben; helyén mozdulatlanul ülve irányítsa az elméjét egyetlenegy célra, pontra, csendesítse le az elme s az érzékek ténykedését, s ily összeszedettséggel tisztulva megy belsejébe, merüljön el a jógába. Egyenesen, egyensúlyban tartsa fejét, nyakát, testét, nem moccanva irányozza tekintetét az orrhegyre, szilárdan és kitartással, nem pillantva jobbra-balra. Bensejében elnyugodva, félelemtől szabadultan, tisztaságnak fogadalmát szilárdan megtartva mindig, az elméjét megfékezve, gondolatát Rám szögezve, Bennem látva legfőbb célját, tartson ki törekvésben. Szellemét így szüntelenül, mindig uralmában tartva a jógi, ki elméjének működését leküzdötte, eléri a Bennem rejlő örök dicső békességet, azt a békét, mely legvégül a nagy Kialvásba torkoll.” (Baktay Ervin fordítása)
Hatha és rádzsa jógik
A jóga célja az akaraterő fejlesztése. Az erős és dinamikus akaratú ember mindig egyenesen ül, és kifeszített mellkassal jár, míg a gyenge akaratú ember gyakran változtatja a testhelyzetét akár ül, akár áll; cikkcakkban megy, határozatlan minden lépése. Az ászanák gyakorlása rendkívül fontos, és jóllehet a gyakorlás kezdetben fájdalmasnak vagy kellemetlennek tűnhet, de mikor kialakul az a képességünk, hogy számottevő ideig tudunk ülni egy ászanában, az ember egy bizonyos borzongást vagy örömet fog ülés közben érezni, és nem akarja megváltoztatni ezt a helyzetet semmi pénzért.
A Bölcs Patanjali Jóga Szútrái (2:46) szerint az ászana az a testhelyzet, ami szilárd és kényelmes – sthira sukham aasanam. Ő nem helyez különösebb hangsúlyt egyik ászanára vagy pránájámára sem. Az csak később történt, hogy a hatha jógik továbbfejlesztették a jóga ezen két ágát, és ez kétség kívül óriási segítséget jelentett a jógát tanulóknak. Míg a hatha jógik a test ellenőrzésére és fejlesztésére törekszenek, addig a rádzsa jógik az elme ellenőrzését és fejlesztését tűzik ki célul. Minthogy a test és az elme kölcsönösen függenek egymástól, ezért a test művelése nélkülözhetetlen feltétele a mentális fejlődésnek.
Test és elme
Rendkívül szoros kapcsolat van az elme és a test között. Bármit is tartogatsz az elmédben, az megjelenik a fizikai testben. Minden neheztelés vagy keserűség egy másik ember iránt azonnal hatással van a testre, és valamilyen fajta betegséget alakít ki benne. Heves szenvedély, gyűlölet vagy a forró vérmérséklet szeszélyei ténylegesen elpusztítják a test sejtjeit, és betegségeket okoznak a szívben, a májban, a vesében, a lépben és a gyomorban. Az aggodalom új, halálos betegségek kiváltója, mint például a magas vérnyomás, szívelégtelenség vagy idegösszeroppanás.
Minden betegség gyökere az elmében van. A fizikai testet kínzó fájdalmakat másodlagos betegségeknek, míg a vászanák-at (vágyakat), melyek az elmére hatnak, mentális vagy elsődleges betegségeknek nevezzük. Ha a rossz gondolatokat elpusztítjuk, minden testi betegség eltűnik.
Kezeld elsőként az elmét, mert a mentális egészség fontosabb, mint a fizikai egészség. Távolítsd el a gyűlöletet az egyetemes szeretet, a barátság, az együttérzés és a könyörületesség segítségével. Szüntesd meg a kapzsiságot önzetlen szolgálattal, nagylelkű cselekedetekkel és jótékonysággal; tüntesd el a büszkeséget alázatossággal.
Egy egészséges ember mosolyog, nevet, jókedvű és boldog. A nevetés és a jókedv javítja a vérkeringést. Ezek pezsdítő szerek a vérnek. Légy bátor, kedves, szívélyes és türelmes. Imádkozz, énekelj és meditálj az Úron. Végezz dzsapát, pránájámát és ászanákat. Mindig csodálatosan egészséges leszel fizikailag és mentálisan; tudatod pedig hűvös és nyugodt marad.
Mikor uralod az elmét, tökéletes kontrollt nyersz a test felett is. A test csupán árnyéka az elmének. Forma, melyet az elme készít saját maga kifejezésére. A test szolgáddá lesz, mikor legyőzted az elmét.
Yoga Magazine, 2011.08.