Látogatás Rikhiába

Swami Chidananda Saraswati

Swami Chidananda a Rishikési Divine Life Society elnöke és Swami Satyananda gurutestvére.

Október 25-én vonatra szálltam Deoghar (Bihar állam) felé, hogy meglátogassam az egyik gurutestvéremet, akit jó pár éve nem láttam már. Ő Swami Satyananda, aki akkor már 11 éve élt Rikhiában, mint avadhúta szannjászin és a Pancsagni tapasz szigorú önmegtartóztatásait gyakorolta. Ezt a nehéz tapaszját 6 egymást követő évben gyakorolta. Minden évben Makar Szankrantitól (január közepe) Karka Szankrantiig (július közepe) hat hónapon keresztül, megszakítás nélkül ült a nap alatt, miközben 4 másik tűzzel volt körülvéve minden irányból, elől, hátul, jobbról és balról. Ez a reggeli napfelkeltétől az esti naplementéig tartott.

“Látogatás Rikhiába” bővebben

Az ásram lényege

Swami Sivananda Saraswati

Soha nem gondoltam arra, hogy ásramot alapítsak. Mikor a tanítványok és követők nagy számban özönlöttek hozzám szellemi útmutatásért, akkor azzal a céllal, hogy segítsek nekik, és őket is hasznossá tegyem a világ számára, kiderítettem képességeiket és rejtett tehetségüket, megteremtettem a fejlődésükhöz szükséges és a közjót is szolgáló tevékenységek különböző területeit, bátorítottam őket tanulmányaikban és szádhanájukban, és gondoskodtam ellátásuk és szállásuk szükséges komfortjáról és kényelméről. Így jött létre a Sivánanda Ásram. Idővel aztán egy hatalmas ásramot találtam magam körül, egy kellemes környezetben lévő ideális intézményt – egy nagy spirituális telepet – a Sivánanda Nagart.

“Az ásram lényege” bővebben

A guru és az ásram élet szerepe

Swami Niranjanananda Saraswati

Szatszang a Ganga Darshanban

Mi a guru és az ásram élet szerepe?

Ahhoz, hogy az ember jógivá váljon, el kell érni egy önzetlen állapotot, és abba kell hagyni bhóginak, avagy önző embernek lenni. Ez az ásram tanítása. Bármely ásram célja és fókusza, a védikus időktől máig, és a jövőben is – ha e szellemiséghez hű –, hogy biztosítsa azt a képzést, amely az önzőtől az önzetlen megnyilvánulások felé mozdít el. Személyes kifejeződésünkben és viselkedésünkben a képességeinknek sokkal inkább a negatív, mint a pozitív oldalát használjuk. A negatív oldal képviseli az önmagunkkal való mély azonosulást, ahol az „én” válik az univerzum középpontjává. A pozitív oldal képviseli az önzetlen, nem önző megértését önmagunknak. Ez az alapvető különbség egy jógi és egy bhógi között, és ez az ásram élet fő tanítása.

“A guru és az ásram élet szerepe” bővebben

Szatszang Swami Niranjanananda Saraswati-val

Ganga Darshan 1989

(Részlet)

Miért fáznak meg emberek és mások miért betegszenek meg, ha az ásramba jönnek? Hogyan tudjuk legyőzni ezt?

Ne próbáld legyőzni ezt. Ez a fajta fizikai tisztulás meglehetősen természetes egy ásramban, a klímától, az ételtől és a víztől teljesen függetlenül. Sok indiai is, aki Mungerben él, úgy találja, hogy folyni kezd az orra, vagy valami motoszkál a testében, amikor a Ganga Darshanba jön. Valaki feltette ezt a kérdést Swamiji-nek (Swami Satyananda), és ő ugyanezt mondta, hogy olyan társadalomban élünk, ahol mindig van egyfajta feszültség. Lehet, hogy nagyon nehezen megfogható feszültség, de ott van, és amikor egy másik környezetben találjuk magunkat, mint amihez hozzászoktunk, akkor valahogyan, egyfajta változás történik a személyiségünkben. A tisztulási folyamat elkezdődik, még ha csak átmenetileg is. Lehet, hogy csak tíz percre történik, egy napra, három napra vagy tíz napra. Ez mind rendben van. Az embernek át kell mennie ezen a folyamaton, mert ez nem fizikai betegség. Ez az elme alkalmazkodása egyik környezettől a másikhoz. Ez az alkalmazkodás reakciót vált ki a testben és természetesen tudjuk, hogy miféle reakciók vannak jelen az elmében. Tehát ez jó, és mi támogatjuk ezt.

Yoga magazin, 1992. március

 

Karma jóga az ásramban

Swami Satyadharma Saraswati

Az ásram élet az az alapeszme, hogy egyenlőként él, tanul és dolgozik együtt mindenki. Senki sem jobb, gazdagabb vagy okosabb. Ebben a szellemben él együtt mindenki és járul hozzá ehhez a légkörhöz a legjobb képességei szerint.

A karma jóga az a munka, amit végzünk. Úgy tűnhet, mintha kényszerből, a létesítményért dolgoznánk és hogy ez a részlegért vagy azok vezetőiért történik, de valójában bármilyen munkát is végzünk, önmagunkért tesszük. Gondolhatunk erre egyfajta terápiaként, mivel ez segít minket, hogy – a cselekvésen keresztül – tudatába kerüljünk önmagunknak.

“Karma jóga az ásramban” bővebben

Az áldás csodája

Swami Niranjanananda Saraswati

A 2003-as Sat Chandi Mahayajna

A jagja egy ünnep. Annak az ünnepe, amikor az ember először döbbent rá tudatosságra. A jagja ennek az első áttörésnek, amely az embert az evolúció első lépcsőfokára tette, az ünnepe. Amikor az ember megtanulta, hogyan használja a tüzet, hogy segítsen magán, hogyan védje meg magát, táplálja és lássa el magát, amikor megtanulta, hogy a gabonát meg lehet főzni és lehet termeszteni, ez a megértése helyezte őt az evolúció első lépcsőfokára. A jagja ezt az első felismerést, ezt a romlatlan, tiszta tapasztalást ünnepli. A jagja célja, hogy ezt a potenciált használja arra, hogy tovább lökje a tudatosságot további felfedezések ismeretlen dimenzióiba.

“Az áldás csodája” bővebben

Az isteni küldetés

Swami Sivananda többféle értelemben volt egyedülálló, ami India szellemi horizontján a legelőkelőbb helyre jogosítja őt. Akár fizikai megjelenésében, akár értelmi képességeiben vagy spirituális kiválóságában párját ritkító volt. De életét leginkább az a mód fémjelezte, ahogy a világ minden sarkában élő számtalan emberre kézzelfogható hatást gyakorolt. Ez a hatás áttört minden, ember által emelt faji, vallási és bőrszín, ország, nem, sőt politikai rendszer vonatkozású akadályt. A huszadik század talán egyetlen szentje sem volt személyes kapcsolatban annyi követővel, mint Swami Sivananda.

“Az isteni küldetés” bővebben

Az inspiráció fenntartása az ásramban és a szannyászin életben

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1994. december 3.

Sok év púrna szannyászinként eltöltött év után belefáradhatunk az intézményi életbe, és bepenészesedhetünk, belerozsdásodhatunk. Amikor a saját gurunkkal való fizikai kommunikáció egyre kevesebb, milyen filozófia, milyen gondolkodásmód és hozzáállás tudja megújítani a belső ösztönzést és inspirációt?

Kétféle módja van a kérdés megválaszolásának: az egyik intézményi, a másik személyes vagy emberi. Az intézményi szerint a szannyászin hagyomány azt mondja, hogy 12 évig kell ásram környezetben élni. Ezután elhagyod az ásramot, és átlépsz a parivrajaka (vándorló koldus) szakaszba annyi ideig, ami ahhoz szükséges, hogy érettséget szerezz az életben, aztán letelepszel, és a társadalomért, a közösségért és saját spirituális életedért dolgozol. Régebben, amikor az embereknek kevesebb vágya és ambíciója volt, akkor el tudtak tölteni 12 évet egy ásramban, elérték azt, ami szükséges a képességeiknek megfelelően, és aztán tovább mentek a guru, a tanító, a mester áldásával, magukkal víve egy célt, egy irányt az életben, miközben fenntartották a kapcsolatot az ásrammal, a guruval és a guru küldetésével. Ez volt a tradicionális megközelítés.

“Az inspiráció fenntartása az ásramban és a szannyászin életben” bővebben

Az ásram környezet

Swami Niranjanananda Saraswati

Szatszang a tanárképző tanfolyamon
Ganga Darshan, 1994.08.02.

Tegnap az ásram, ma pedig a magam nevében köszöntelek benneteket, akármilyen céllal jöttetek is, legyen az karma jóga, az ásram élet vagy a jógatanár –képző tanfolyam. Biztos vagyok abban, hogy célotok és szándékotok megtalálja a helyes irányt, és teljesülni fog.

Mindazonáltal meg kell tanulnotok megérteni, és elfogadni annak a helynek a szabályait, ahova jöttetek, ami egy ásram. Az ásramnak meghatározott szerepe van minden ember életében. Persze, az egész dolog a ti hozzáállásotokon múlik. Lehet, hogy rosszindulatú a hozzáállásotok az ásrammal, az emberekkel, és mindennel szemben. Vagy lehet, hogy igen derűs ez az attitűd mindenkivel és mindennel szemben, míg az ásramban vagytok. Lehet, hogy lelkes ez a hozzáállás, vagy éppenséggel kedvetlen. Ezek egyéni megközelítések, de ezek a személyes érzések nem befolyásolják vagy változtatják meg semmilyen módon az ásram célját és irányultságát.

“Az ásram környezet” bővebben

Ásram élet

Swami Satyananda Saraswati

Jártam távoli, elbűvölő helyeken szerte a világon. Ezek egyike Thaiföld volt, ami nagy hatást gyakorolt rám a hagyományaikban és örökségükben látható védikus kultúra nyomai miatt. A védikus felfogás olyan komplikáltan szövődik bele vallásukba, társadalmi kultúrájukba, mondavilágukba, hogy biztosan nagyon erős volt a kapcsolat közöttük. Rama legendája egy családi legenda. Csak úgy, ahogy mi Indiában tesszük, a thai emberek is Rama történetét hirdetik énekükön, táncukon, művészetükön és szobrászatukon keresztül. Ahogyan számunkra, úgy számukra is Rama egyaránt jelenti a tökéletes embert és az isteni megtestesülést is. Az utcák és az utak a Ramayana hősei után vannak elnevezve és ugyanígy a hotelek és az üzletek is. Ez a Rama és Sita mesék masszív tudatosságát jelzi.

“Ásram élet” bővebben