Címke: jóga - Satyananda Yoga

Tudomány

Swami Sivananda

A tudományos találmányok tényleg boldoggá tudnak tenni bennünket? Mit tett értünk a tudomány? A tudomány eltüntette az időt és a teret. A Föld mára igen-igen kicsi lett. De a tudomány valóban hozzájárult az ember boldogságához? A válasz egy határozott nem. A tudomány megsokszorozta az emberi igényeket és a fényűzést. A ma luxusa a holnap szükségletévé válik. A tudomány sok csodálatos dolgot talált fel, de igen komplexszé tette az életet, és nagyon élessé a létért való küzdelmet. Fokozta az elme nyugtalanságát, és nem járult hozzá a békéhez. A tudósok óriási haladást értek el a huszadik században, de nem javították az emberiség erkölcsi helyzetét. Nem oldották meg a munkanélküliség, a szegénység, a háború, az éhezés, valamint a közösségek, népek és kormányok közötti véleményeltérések problémáját.

“Tudomány” bővebben

Bár a jóga szélesebb körben elfogadott a világon, mint a tantra, tudnunk kell, hogy a jóga hajtása, része a tantrának. Ezért van az, hogy azt látjuk a tantra sok alkotóeleme, mint a mantra és a jantrán való koncentráció beépült a jógikus hagyományba. A jóga definíciója: megtapasztalni az egységet a test, az elme és a szellem között. Ez a három tapasztalás szerves része az emberi fejlődésnek.

“A jóga és a tantra” bővebben

A jóga élménye

Sw. Niranjan

Mi a jóga?

A helyes válasz az, hogy mi még mindig csak próbáljuk felfedezni, hogy mi is a jóga. Ismerjük a hatha jóga, rádzsa jóga, krijá jóga, kundaliní jóga gyakorlatait és így tovább, de még nem fedeztük fel, hogy mi is a jóga. A szakirodalom azt mondja, hogy a cél, a jóga beteljesülése a szamádhiban van. Mi a szamádhi? Meg lehet ezt az állapotot az intellektussal, logikával, racionalitással határozni? Vagy ez a létezés egy állapota? Jelenleg az azzá (megvilágosodottá) válás útján vagyunk, de csak ha elértük a létezés állapotát és azzá válunk, akkor leszünk képesek megérteni mit jelent a jóga.

“A jóga élménye” bővebben

A relaxáció művészete

Sw. Sivananda

Manapság rendkívül komplexé vált az élet. A létért való küzdelem igen éles és heves. A napi munka és az egészségtelen életmód következtében nagy mennyiségű állandó mentális és fizikai feszültség terheli az emberiséget. A tettek mozgásokat hoznak létre, ezek pedig szokásokat alakítanak ki. Az emberek sok művi szokásra tettek szert. A helytelen testtartások feszültséget váltanak ki sok izomban és idegben. Az emberek elfelejtették a relaxációt, mint legfontosabb alapelvet. Ha rendszeresen relaxálunk, nem pocsékolunk el energiát. Aktívak és energikusak leszünk. A relaxáció alatt az izmok és az idegek pihennek. A prána, energia elraktározódik és megőrződik.

“A relaxáció művészete” bővebben

A Satyananda tradíció hozzájárulása a jógához

Swami Niranjananda Saraswati

Sri Swami Satyananda és a Satyananda tradíció nagyban hozzájárult a jógához és a szannjászához. A jóga gyakorlatok rendszerezéséhez szükséges volt létrehozni egy egymásra épülő előrehaladást a jóga ösvényén, és ez az, amit Swami Satyananda elvégzett. Swami Satyananda-é az érdem a technikák ötvözéséért és a pavanmuktászana sorozatok bemutatásáért, az első rész reuma elleni, a második az emésztőrendszeri betegségek elleni gyakorlatok, a harmadik pedig a sakti bandhák. A tantrikus njásza részeit szintén ő hozta be a jóga rendszerébe, jóga nidrá formájában. A mai jóga iskolák többsége a Mungerből elterjedt sorrendben tanítja a pránájáma gyakorlatokat. A mudra gyakorlatok mellett szóló érvek, és a bandhák fiziológiai (testi működés) és pszichológiai hatásai a jóga gyakorlatok egy másik, eltérő nézőpontjai, amelyek rendszerezésre kerültek, hogy megérthetők, gyakorolhatók és megtapasztalhatók legyenek.

“A Satyananda tradíció hozzájárulása a jógához” bővebben

Kulturális párhuzamok, ahol Nyugat és Kelet találkozik

Swami Satyadharma

Bárki, aki eljött volna a Sat Chandi Maha Yagja ünnepére, amelyet tavaly novemberben tartottunk Rikhiában, meglepődött volna, ha látta volna a nagyszámú őszinte és odaadó nyugati résztvevőt. Tanítványok, szádhakák és a jóga barátai a világ minden részéről jöttek, hogy felajánlják tiszteletüket Paramahamsaji Satyanandának, és hódolattal adózzanak az Univerzális Anyának a nyolc nap alatt. A résztvevők közül nagy számban jöttek el Angliából, Írországból, Franciaországból, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Jugoszláviából, Bulgáriából és Ausztráliából. Az európai résztvevők száma ugyanannyi volt vagy meg is haladta az India minden részéből érkező hívőkét. Az emberek sokszor kíváncsiak, hogy létezik az, hogy a nyugati elme olyan befogadó képes a jógára és nem csak a jógára, de az egész indiai kultúrára.

“Kulturális párhuzamok, ahol Nyugat és Kelet találkozik” bővebben

Kundaliní Kutatási Projekt

George Tompkins

(Nemzetközi Kundaliní Kutató Társaság – indiai fejezet)

Azért vagyok itt, hogy beszéljek egy óriási kutatási projektről, amely a kundaliní jelenség. Az 1984-ben elhunyt Pandit Gópi Krisna barátjaként kerültem ebbe a munkába. 1971-ben találkoztam vele, és az évek alatt jó barátokká váltunk. Mindent, amiről ma beszélni szeretnék, az ő munkája inspirált. Nem volt guru, nem voltak tanítványai vagy tanulói, csak néhány „munkatársa”. Manapság az emberiség jó néhány keresztút előtt áll. Ezek közül csak néhányat veszek figyelembe, amelyek ehhez a kutatáshoz tartoznak. Az ember egy átmeneti lény, a tudatosság egyik szintjéről a másikra fejlődik. A fejlődésünkben egy keresztúthoz értünk, és úgy hisszük ezt a tényt be lehet mutatni, és tudományosan is meg lehet erősíteni. Az időnek egy olyan pontján vagyunk, amikor a tudatosság önmagára fókuszálja a figyelmet, hogy kibontsa önön misztériumát.

“Kundaliní Kutatási Projekt” bővebben

Egy paramahamsza kinyilatkoztatásai

Swami Satyananda

Miért van szenvedés a földön, ha Isten mindenkit szeret? A szenvedés álruhába öltöztetett áldás. Mindannyian félünk a szenvedéstől, és nem akarunk szenvedni. A szenvedés jelentése azonban a rossz karma felismerése és kiirtása. Örömmel kellene fogadni azt, miként az operációnak örülünk vakbélgyulladás esetén. Vannak emberek, akik nem szeretnek szenvedni, ezért is érzik többször ezt az érzést. Vannak, akik élvezik a szenvedést, mely által növekszik a türelem és az akarat. Fel tudjátok fogni mennyit kellett Krisztusnak vagy Mahatma Gandhinak szenvednie? Amikor épp szenvedsz, mindig arra kell gondolnod, hogy Isten megpróbál felébreszteni bódulatodból. “Egy paramahamsza kinyilatkoztatásai” bővebben

Az egészség az élet elixírje

Swami Sivananda

Az egészség öröm.
Az egészség gazdagság.
Az egészség az élet elixírje.
Az egészség az ember vele született joga.
Az egészség az egész ember – a test, a tudat
és a lélek – harmóniája.
Az egészség a Természetanya ajándéka.
Élj egyszerű, természetes életet a Természet
törvényeivel összhangban.
Legyetek mind áldottak tökéletes egészséggel,
békével és hosszú élettel!
Swami Sivananda “Az egészség az élet elixírje” bővebben

Paradigmaváltás

Dr. Rishi Vivekananda

A múlt évben előadó körúton voltam Marokkóban, amely egy muszlim ország, és mivel semmit sem tudtam az iszlámról, elhatároztam, hogy utána nézek egy kicsit. Egy iszlámról szóló cikkben az író rámutatott arra, hogy a muszlim vallás gyakorlása az illető egész személyiségét megkívánja. Ahelyett, hogy orvosként, ügyvédként, anyaként, stb. azonosítaná magát, az illető először és elsőként is muszlim. Életének minden területe vallásával van kapcsolatban, amelyben Isten ott van, ahogyan természetesen mindenki Isten teremtésének megnyilvánulása. Ez a bhakti jóga és a Bhagavad Gíta tanítására emlékeztetett, amely azt mondja, próbáljuk meglátni Istent mindenben és mindenkiben. Az író úgy magyarázta, hogy a muszlim vallás gyakorlása, az iszlám egy „teljes Élet Minta”. A szó, hogy életminta igazán elgondolkodtatott és tanulmányoztam egy kicsit. Egy rövid definíció szerint a paradigma (minta): „egy teljes fogalmi rendszer/ felfogásmód, amelyben az illető elmélyül”.

“Paradigmaváltás” bővebben