Béke

Swami Satyananda Saraswati

Erőszak és háború fenyegetettsége között élünk. Mit tehet egy átlagos jógi, hogy a béke felé haladjunk?

A jógik állandóan használják a sánti szót. A sánti béke. Mindig háromszor kántálják: ‘Óm Sánti Sánti Sántihi’. Ez sántit jelent három szinten – béke saját magadban, béke magad körül és béke az egész világban. Hogyan érhető el ez a béke? Időről időre az emberek különböző módszerekkel próbálkoztak, hogy elérjék a békét.

“Béke” bővebben

A céllal történő cselekedet

Szatszang kérdések és válaszok a XX. század nagyszerű gondolkodóival: Swami Sivananda, Swami Satyananda, Swami Niranjananda
Mi a grihasta ásrama szerepe?

Swami Sivananda: A családos emberek kiemelkedő helyet érdemelnek, mivel ők az igazi jógik. Óriási felelősségük és sok kötelezettségük van, a szannyászinok távol tartják magukat az élet viharos tengerétől. A grihasta ásrama a családalapítás ideje egy ember életében, és egy olvasztótégely, amely kiégeti az előző életek szennyeződéseit és megedzi az acélt, hogy a személyiség teljes pompájában virágozhasson. A családos ember élete egy hosszú, folyamatos szádhana. Szilárdan kell állnia és teljesítenie kell kötelességeit, dharmáját akkor is, amikor az élet viharai megpróbálják ledönteni a lábáról.

“A céllal történő cselekedet” bővebben

Isten akarata

Swami Niranjanananda Saraswati

Mangrove Mountain, Ausztrália,1994.5.20.

Mi Isten akarata és mi Isten? Isten egy erő, egy energia, amely se nem férfias és se nem nőies. Isten se nem férfi, se nem nő, se nem fehér, se nem fekete. “Ő” egy tiszta energia, és ez az energia olyan összetevőkkel rendelkezik, mint a teremtés, szervezés, rombolás és átalakítás. Ez a tényleges jelentése annak a szónak, hogy Isten. Az angol nyelvben a teremtőerő (Generation), a szervezőerő (Organisation), a fenntartás és megtartás, valamint a rombolás (Destruction) és átalakítás szavak kezdőbetűi összeolvasva kiadják Isten (GOD) nevét.

“Isten akarata” bővebben

Spiritualitás és vallás

Swami Niranjanananda Saraswati

Gondolatok a 2015-ös pancsagni szádhana (öt tűz szertartás) megkezdésekor. 2015. január 12., Ganga Darshan és Paduka Darshan

Különbség van vallás és spiritualitás között. A spirituális aspektus esetén az igazságot magadban kell keresned, az igazságot magadban kell felfedezned, és saját fényességedet kell, hogy felismerd. Ez a spirituális észlelés. A vallásos észlelésnél egyszerűen csak része vagy a történéseknek anélkül, hogy tudatában lennél önmagadnak, anélkül, hogy tudatában lennél annak, mit tehetnél azért, hogy jobbá válj, követsz egy hiedelmet, egy dogmát, egy rituálét. Ez a nagy különbség a vallásos attitűd és viselkedés, és a spirituális attitűd és viselkedés között.

“Spiritualitás és vallás” bővebben

A kozmikus vízió

Swami Satyananda Saraswari

A Bihar Yoga tradíció eredeti publikációinak gyűjteményéből: “Golden Collection 4”

Semmilyen mennyiségű elméleti fejtegetés a világról, Istenről és a vágyak által megingatott emberi elme természetéről nem tudja megértetni a végső igazság felismerését, azt, hogy semmi sem létezik ebben az univerzumban, ami valós, kizárólag a lélek az örökkévaló realitás. Egy emelkedett, misztikus személy valódi megtapasztalása szükséges ahhoz, hogy ezt a meggyőződést képes legyen valaki megértetni az emberiséggel. Amikor eluralkodik a kétség, amikor nem hiszünk egy olyan végső valóság létezésében, amely láthatatlan és láthatatlanul létezik, amikor az elme a vágyak viharos tengerén hánykolódik, amikor az intellektus megbénul és belebonyolódik a létezés szövevényes hálóiba, amikor a szívet kiszárítja a boldogság délibábja utáni vágyakozás, amikor röviden szólva az emberi személyiséget teljesen megbomlasztják mindezek, akkor a lélek megtapasztalását csakis egy nagyszerű gurun keresztül lehet elérni, aki hús és vér formájában jelenik meg, aki a Legfelsőbb kifejeződése és ragyogása.

“A kozmikus vízió” bővebben

Félelem és ragaszkodás

Swami Sivananda Saraswati

A félelem (bhája) és a ragaszkodás (rága) az elme módosulásai (vritti). Átmeneti örvények vagy hullámok. Az elme lényegisége semmi más, mint ragaszkodás és félelem. Ezek ketten ikrek, így szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha elpusztítod a félelmet és a ragaszkodást, akkor az elme számára nem marad sem élet, sem létezés. Az Upanishadok kijelentik: „Szenvtelenség, hit, félelem, ragaszkodás, félénkség, szerénység, szégyen, stb. – ezek mind az elme.” A félelem a tudatlanság (ávidja) terméke. Az ember elvakultsága (maha) és a testtel való azonosulása következtében elfelejti lényegi, isteni természetét. Az ember volt kezdetben a mindent átható, halhatatlan, félelem nélküli Lélek vagy Brahman. Ő volt a „Santam (békés), Ajaram (romolhatatlan), Amritam (halhatatlan) Abhayam (félelemnélküli) Brahman”. Egoizmusa miatt azonban lázadó gyerekké vált. Leválasztotta magát Atyjáról. A vagyon felosztására lázított és megkezdte saját önálló életét a földi síkon. Házat bérelt a földi világban. Beköltözött a húsból álló, romlandó test-házba, és pici, félénk ember, egy pici kis dzsíva lett, mindenfajta félelemmel. És így elindította saját bukását a Mindenható Atyával való vitája és egy új, önző, rágával és dvésával (vonzódás és ellenszenv) teli élet megkezdése következtében.

“Félelem és ragaszkodás” bővebben

A növekedés, a fejlődés és a siker alapja

Swami Niranjanananda Saraswati

Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.

Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.

“A növekedés, a fejlődés és a siker alapja” bővebben

A szellemi megújulás szükségessége

Sri Swami Sivananda

Őseink minden bizonnyal jót szórakoznának egy csomó bajon, melyek manapság kínozzák az emberiséget, pl. infláció, feketepiac, szesz- és fegyvercsempészet, ‘et hoc genus omne’ (és minden ilyesmi – latin). Ezek a Frankenstein-szerű szörnyek, melyek régóta pusztulással fenyegetnek minket, saját teremtményeink, minthogy csupán elkerülhetetlen következményei annak, hogy elvesztettük az életre vonatkozó spirituális látásmódunkat és egy kizárólag materialista filozófiát tettünk magunkévá. “A szellemi megújulás szükségessége” bővebben

Vezess minket a fényhez

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A tanítás útja néha meredek, néha élvezetes lehet. Ugyanígy a tanulás útja is néha unalmas, máskor meg gyönyörűséges. Reméljük, hogy Szvámi Sivánanda következő szavai lelkesítenek majd, hogy kövessük azokat, és másoknak is irányt mutassunk.

A jóga egyedülálló, páratlan örökségünk. Fokozatosan és kitartóan haladjunk ezen az úton. Semmit nem lehet elérni egyetlen éjszaka alatt. A jóga nem akar elfordítani minket az élettől; a jóga az élet átszellemítését kívánja meg.

“Vezess minket a fényhez” bővebben

Az egység és harmónia megtapasztalása

Swami Niranjanananda Saraswati

Ha jó napot akarunk ma, el kell felejtenünk a tegnap rossz emlékeit. A kérdés az, tudjuk-e ezt az elvet teljesen alkalmazni életünk során. Az emléket vrittiként értelmezzük, az elme lenyomataként. Kapcsolataink az emlékeinken alapulnak, amelyek tegnap, egy héttel, egy hónappal, egy évvel vagy sok esetben egy élettel korábban történtek. A szabadság megtapasztalásának érdekében az emléket a legnehezebb megsemmisíteni. Végső formájában az emlék egy teher, ami köt minket egyfajta gondolkodáshoz és viselkedéshez, természethez és személyiséghez. Minden cselekedetünk kapcsolatban van a személyes emlékeinkkel. Az emlék a karma legfőbb formája.

“Az egység és harmónia megtapasztalása” bővebben