Swami Sivananda Saraswati tanításaiból
A szintézis jóga az emberek túlnyomó többsége számára alkalmas. Ez egy különleges jóga. Az ember az akarat, az érzelem és gondolat furcsa, komplex keveréke. Olyan, mint egy háromkerekű harci szekér. Birtokolni akarja vágyainak tárgyait. Érzelmei vannak, tehát érez. Értelme van, tehát gondolkodik. Néhány emberben az érzelmi elem lehet domináns, míg másokban a racionális elem a meghatározó. Ahogy az akarat, az érzelem és a gondolat sincs egymástól elkülönülve és elválasztva, úgy a munka, a vallásos áhítat és a tudás sem zárják ki egymást. A szellemi törekvőnek ezért a szívet, az értelmet és a kezet is fejlesztenie kell. Csak így lehet a tökéletességet elérni.
A négy fő út a karma jóga, a bhakti jóga, a rádzsa jóga és a gjána jóga. Néhányan úgy tartják, hogy csak a karma jóga az üdvözülés eszköze. Mások a bhaktit gondolják az egyedüli útnak. Megint mások úgy hiszik, hogy a bölcsesség útja az egyetlen. De vannak még olyanok is, akik szerint ezek az utak egyformán hatékonyan vezetnek a tökéletességhez és a szabadsághoz.
Ne felejtsük el, hogy a karma jóga, a bhakti jóga, a rádzsa jóga és a gjána jóga nem zárják ki kölcsönösen egymást. A karma jóga a bhakti jógához vezet, az pedig a rádzsa jógához. A rádzsa jóga gjánát, tudást eredményez. A gjána erősíti a bhaktit. A karma jóga, az önzetlen szolgálat útja, tisztítja a szívet, a bhakti jóga megszünteti az elme hánykolódását, a rádzsa jóga megszilárdítja az elmét. Mindegyik jóga az egyik előző kiteljesítése.
A jóga egy integrált oktatási rendszer, nemcsak a testre és az elmére vagy az intellektusra terjed ki, hanem a belső szellemre is. A jóga az emberi személyiség teljes „nagyjavításának”módszere. A kezdők azon elképzelése, hogy a jóga pusztán fizikai gyakorlatokból, azaz csupán ászanából és pránájámából áll, rettentő tévedés. Az igazi jóga több mint ászana, pránájáma, mudrák, bhandák és kriják. Ezeket tekintsük úgy, mint a jóga gyakorlásának segédeszközeit.
Sok tanítvány aszimmetrikusan fejlődik. Fejlődésük nem teljes körű, mert figyelmen kívül hagyják személyiségük egyik vagy másik aspektusát. Nem támogatom ezt a féloldalas fejlődést, ehelyett ösztönzöm tanítványaimat a fontos jógaágak kombinálására, melyben a hangsúlyt a dinamikus, önzetlen szolgálatra és az erények ápolására helyezem. Az egyoldalú fejlődés nem ajánlatos. A jógának a teljes embert kell tanítania és fejlesztenie – a szívet, az értelmet és kezet. Csak így valósulhat meg teljes körű fejlődés.
Az elmében három tökéletlenség van jelen: málá, vagy tisztátalanság, viksépa vagy szétszórtság, háborgás, és ávarana, a tudatlanság fátyla. Az elme tisztátalanságait a karma jóga, az önzetlen szolgálat gyakorlásával kell kitörölni. Az elme háborgását az imádsággal (upászana), a dzsapával és az odaadással kell megszüntetni. A tudatlanság fátylát a gjána jóga gyakorlásával kell letépni.
Ha tisztán akarod látni az arcodat a tükörben, el kell távolítanod róla a koszt, szilárdan kell tartanod a fejed, és le kell venned róla a leplet is. Csak akkor láthatod tisztán az arcodat egy tó fenekén, ha a szél által felkavart víz elnyugszik, és a víz tetején lévő moszatot leszedted. Ugyanígy van ez az önvalóra-ébredéssel is.
A cselekvés, az érzelem és az értelem a három ló, melyek a test szekere elé vannak kötve. Tökéletes összhangban és egyetértésben kell dolgozniuk. Csak ebben az esetben fog a szekér simán futni. Teljes körű, integrált fejlődésnek kell megvalósulnia. Shankara fejével, Buddha szívével és Janaka kezével kell rendelkezned. A bhakti lágyítja a szívet, és megszünteti a féltékenységet, a gyűlöletet, a dühöt, a büszkeséget és az arroganciát, és kitágítja a szívet. Fejleszti az olyan erényeket, mint a tolerancia, a türelem és az alázat, melyek szükségesek, hogy felderengjen a tudás.
Az egyetlen Önvaló felismerése minden lényben, maga a gjána (bölcsesség); az Önvaló szeretete a bhakti; az Önvaló szolgálata a karma (cselekedet). Amikor a gjána jógi elnyeri a bölcsességet, megkapja a bhakti és az önzetlen cselekvés képességét is. A karma jóga a gyakorló saját spirituális természetének önkéntelen kifejeződésévé válik, ahogy az egy Önvalót látja mindenben. Amikor a hívő eléri a rajongó odaadás tökéletességét, bölcsesség és tevékeny erő birtokába kerül. A karma jógi akkor nyeri el a bölcsességet és a rajongó odaadást, amikor tettei teljesen önzetlenek. A három út valójában egy, melyben a három eltérő alkat az elválaszthatatlan elemek egyikét vagy másikát hangsúlyozza. A jóga szolgáltatja a módszert, amellyel az Önvalót látni, szeretni és szolgálni lehet.
Ezért mindenkinek választania kell egy fajta jógát; számára ez lesz az „alap jóga”, amelyet kombinál a többi jógával. Kombinálhatod a niskáma karma jógát, a hatha jógát, a rádzsa jógát, a bhakti jógát, a szankirtan jógát és a többit a bázisként szolgáló gjána jógával. Ez az én szintézis jógám, amely garantálja a gyors szellemi előrehaladást.
Egy kis hatha jóga gyakorlás jó egészséget biztosít. A rádzsa jóga megszilárdítja az elmédet. Az upászana és a karma jóga megtisztítja a szívedet, és előkészít a Védánta gyakorlatára. A szankirtan ellazítja az elmédet és inspirál. A meditáció elvezet a felszabaduláshoz. Az ilyen jógi minden tekintetben fejlődik. A szintézis jógának ez az egyedülálló gyakorlata segíteni fog, hogy gyorsan elérd az Önvalóra-ébredést.
Üres szócséplés, okoskodó szőrszálhasogatás, szellemi tornagyakorlatok és szavakkal való bűvészmutatványok nem segítenek elérni az Önvalóra-ébredést. A szintézis jóga segítségével harmonikusan kell fejlesztened a fejed, a szíved és a kezed. Az elme tisztátalanságait meg kell szüntetned fáradhatatlan önzetlen szolgálattal, dzsapával, kirtannal és upászanával.
A Védánta felépítményét csak akkor lehet megépíteni, ha az alapokat szilárdan lefektettük a jáma és nijáma gyakorlásával, és amikor a szívet a fáradhatatlan, önzetlen szolgálattal és upászanával alaposan megtisztítottuk.
A madár nem tud repülni a két szárnya nélkül. De ha meg is van mindkét szárnya, akkor sem tud farok nélkül repülni. A farok egyensúlyozza a madarat, a helyes irányba irányítja, és megóvja a leeséstől. A farok a bhakti, mely kiegyensúlyozza a karmát és a gjánát. A karma, a bhakti és a gjána egyaránt szükséges, hogy tökéletessé válj, fejleszd a fejet, a szívet és kezet, s segít a cél elérésében.
Láttál már képet az Úr Síva családjáról? Az Anya, Párvati áll a középpontban. Egyik oldalán Ganésa, a bölcsesség Ura, míg a másikon Subrahmanya, a cselekvés Ura. Párvati a bhakti. Ez a kép azt tanítja, hogy a tökéletesség elérése csak a szintézis jóga gyakorlásán keresztül lehetséges. Egyedül a szintézis jóga eredményez teljes körű fejlődést, a szív, a fej és a kéz fejlődését, és vezeti az embert a tökéletességhez. A jóga eszménye a minden tekintetben harmonikusan kiegyensúlyozott állapot elérése. Ezt a szintézis jóga gyakorlásával lehet elérni.
Yoga Magazin, 2007. 06.