Swami Satyananda Saraswati
Semmi baj nincs a világi élettel, vagy az élet örömeivel, de valamilyen korlátozásra szükség van. Ha autót vezetünk, jogunkban áll gyorsan menni, ám ugyanakkor ellenőriznünk kell, hogy a fékek is működnek-e. Ha nem tökéletesek, nem kellene vezetnünk. Rossz fékekkel, vagy fék nélkül biztosan balesetet szenvedünk.
A jógát az egyensúly filozófiájaként ismerjük. A jóga nem ellenzi az élvezeteket, és nem is a megtartóztatást hirdeti. A hangszerünket önmagunknak kell felhangolnunk. Ha a húrok túl feszesek, elszakadhatnak, ha túl lazák, szörnyű hangot adnak. Következésképpen az életünket úgy szabályozzuk, hogy az ne legyen se túl magasan, se túl alacsonyan. Amikor az érzékek túl feszesek, feszültség keletkezik, magas lesz a vérnyomásunk, vagy infarktust kapunk. Ilyenkor még Istenbe vetett hitünk sem segít. Egyensúlynak kell lennie, ez nagyon fontos. A jóga egyensúlyt jelent az élet két szélsőséges ereje között. Ne legyünk aszkéták sem, de ne is függjünk például a pornográfiától. Ezek szélsőségek, ez azonban nem a jóga.
A jógában tökéletes egyensúlyt kell tartanunk az élettel kapcsolatban. Egész nap dolgozunk az irodában, a munkahelyen, éjszaka pedig be vagyunk zárva egy gyufaskatulyányi lakásba. Nem gyakorlunk, nem szakítunk időt légzőgyakorlatokra, nem teremtjük meg a lehetőségét, hogy befelé forduljunk, egyhegyűvé váljon az elménk. Egész nap feszültek vagyunk, és ez a feszültség éjszaka sem csökken. Még a lakásunk falai is feszültséggel telnek meg. Ahol egyszerűség van, ott találjuk a megnyugvást, ahol bonyolultak a dolgok, ott feszültség van. Ha tehát jógázni kezdünk, megtanuljuk, hogyan legyünk egyszerűek, ne csak az öltözködésünkben, az alvásban, az étkezési szokásainkban, hanem életünk valamennyi területén.
A legtöbb ember helytelenül lélegzik. Van a lélegzetnek egy természetes ritmusa, és ha ezt a ritmust valami megzavarja, akkor lelki, érzelmi, szociális problémák, valamint a legfontosabb, szexuális problémák lépnek fel. Mindez azért, mert nem természetes körülmények között élünk. Orvosok, tudósok rájöttek, ha valaki aggódik, izgatott, akkor a szívritmus eltér a normálistól. Ha valaki állandó izgalomban él, az adrenalin mirigyek működésében zavar támad. Ha valaki állandó stresszben és feszültségben él, a hasnyálmirigy sem működik megfelelően. Ha valaki nem végez elegendő gyakorlatot, az emésztőrendszer gyengül. A jóga tudományát azért találták ki, hogy ezeket a rendellenességeket kiküszöbölje. Az ászanák, a légzőgyakorlatok, a relaxációs és koncentrációs gyakorlatok a jóga legfontosabb formái, amelyek mindenki számára szükségesek, legyenek hétköznapi életet élők, vagy magasabb szellemi célok megvalósításáért fáradozók.
Az ember olyan, mint a jéghegy, melynek egy része a tengerben, a másik a víz fölött van. A személyiség is ilyen. Egy része a világban van, a másik fölötte. Ha úgy gondoljuk, hogy az életet kizárólag a világi kötelezettségek teljesítése jelenti, tévedünk. Akkor is tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy az anyaggal való kapcsolatunk végleges. Az anyag létezésünk egyik fázisa, de nem a potenciális fázisa. Az anyagi világ felett is létezünk, csak eddig még nem törődtünk szellemi és spirituális szükségleteinkkel. Emiatt vagyunk boldogtalanok, és így van ez a legtöbb emberrel.
Persze mindenkinek van vallása, de még ez sem változtat a dolgon. A vallás nem szabadítja fel az embert, hacsak nem gyakorolja valaki rendszeresen. A vallás csak egy szelete az életnek, nem maga a teljesség. Sokak számára a vallás csak egy intellektuális ügy, egy rítus vagy egy hit. Egy szociálpolitikai nézet, ami nem szabadítja fel az elmét. Ezért világszerte a legtöbb ember, noha követi valamelyik vallást, boldogtalan. Mentális, érzelmi és szexuális problémái vannak. Ezért is nagyon fontos, hogy időt találjunk a jóga gyakorlására.
A nyugati világban az emberek évek óta szeretnének jógázni, ezért mi fel is készültünk, hogy tanítsuk őket. De őszintén szólva a legtöbb jógatanár nem jógát tanít, mert nem ismerik a jóga elméletét. Azt gondolják, hogy a jóga a testgyakorlás egy formája, és nem ismerik fel mélyebb jelentését.
Amikor 1968-ban a nyugati világ országaiba mentem, tudtam, hogy itt az ideje, hogy a jógát nyugatra vigyük. Ezért létrehoztam egy erős bázist a tanárok képzésére. Attól fogva sok-sok ember jött a Bihar School of Yoga-ba, Mungerbe, és ott is maradtak egy-öt évig. Ez idő alatt nemcsak jógagyakorlatokat tanítottam nekik, hanem megtanítottam nekik a jógikus életmódot is. Mostanra sok ásram működik világszerte, melyeket ezek az elkötelezett szvámik vezetnek. És az idő előrehaladtával egyre több ásram lesz. Azért, hogy a jóga üzenete terjedjen, először tiszta képet kell róla alkotnunk. Azután tudni fogjuk, mit kell tennünk.
Az ásramokat közösségi alapon kell megszervezni. Egyszerűnek kell lenniük, képek, fotók és sok bútor nélkül. Este csak lefekszünk a hálózsákba, reggel felkelünk, és egyszerűen félre rakjuk. Jézus Krisztus, Mohamed, Guru Nanak és Buddha is megmondta, minél többet birtoklunk, annál szegényebbek vagyunk. Akinek nincs semmije, az el sem veszíthet semmit és az elvesztéstől való félelem sincs benne.
Meg kell érteni, mit jelent a szegénység és a gazdagság. Ha nincs mit ennünk, nincs hol laknunk, nincs divatos ruhánk, rúzsunk, samponunk, tévénk, ez az anyagi szegénység. Azt mondják, hogy az indiaiak nagyon szegények, mert nincsenek meg azok a dolgaik, amik más országok lakóinak. A szegénységnek ez a definíciója az anyagi javakra vonatkozik, de én úgy vélem, hogy az igazi szegénység az, amikor nincs lelki békénk és önkontrollunk. Ez a szellemi, spirituális szegénység. Tehát a szegénység fogalmát a maga teljességében kell szemlélnünk.
Van tehát jófajta gazdagság, és jófajta szegénység. Az indiaiak szegények az anyagi javakat illetően, de a leggazdagabbak szellemi téren az emberiség egész történetében. Még amikor ellenségeik uralkodtak fölöttük, sanyargatták és kivégezték őket, ők akkor is kapcsolatban maradtak az élet szellemi erőivel. Igaz, hogy sok indiai keresi manapság az anyagi gazdagságot, de ugyanakkor sok európai keresi a szellemi életet. De ez így van rendjén, mert a világban, ahol élünk, egyensúlynak kell lennie az anyagi és a szellemi dolgok között.
A szükségtelen vágyak szükségtelen aggodalmakhoz és értelmetlen ragaszkodáshoz vezetnek. Ezt másképpen boldogtalanságnak nevezik. Ha alaposan megvizsgáljuk vágyainkat, majd kiválasztjuk a valóban megfelelő vágyat, és akkor az aggodalmainktól is megszabadulhatunk. Így az elme gondtalan lesz, amit másképpen boldogságnak nevezünk.
De hogyan fejleszthető ki magunkban ez a filozófia? A jóga gyakorlásán keresztül ez megvalósítható. A spiritualitás fényének világítania kell. Amikor a Nap süt, élet van, amikor lenyugszik, sötétség. Ugyanígy, ha a jóga fénye világít, boldogok leszünk, másképpen sötétség lesz. A sötétségben félelmek, bizonytalanságérzés és félreértések támadhatnak.
Ezért fontos végiggondolni, hogyan mondjuk meg az embereknek, hogy gyakoroljanak többet. A jóga életmód. A jógában nem számít a vallás, a nemzetiség, a társadalmi, vagy politikai meggyőződés. A jóga főleg az ember személyes életével van kapcsolatban, és azzal, hogy ezt az életet hogyan tehetjük jobbá.
Munger, 1980.