Karma jóga a mindennapokban

Swami Niranjanananda Saraswati

A jógáról általában azt gondolják, hogy egy gyakorlatsorozat, amelyet a mindennapi társadalmi élettől elvonulva, gyakorlótermi környezetben, vagy elvonuláson kell végezni „spirituális lények” társaságában. Azt tanultuk, hogy ha ezt vagy azt a jóga technikát gyakoroljuk, akkor ezt vagy azt az eredményt fogjuk elérni. Amit valójában teszünk az, hogy a jógából egy mechanikus folyamatot csinálunk, amely öntudatossághoz vezet.

El kell hagynunk ezt a fajta gondolkodásmódot, és a jógát természetes megnyilvánulásunk részévé kell tennünk. . A jóga csak így válhat egy folyamattá, amely önmegvalósításhoz vezet.

Ha úgy gyakoroljuk a jógát, mint egy technikát, amitől jól érezhetjük magunkat, akkor biztos, hogy jól fogjuk tőle érezni magunkat egy darabig. Ha azért jógázunk, hogy ellazuljunk, ezt az állapotot is elérhetjük. Ha azért jógázunk, hogy felvegyük a kapcsolatot belső világunkkal, ez is lehetségessé válik. De bármit is értünk el a jógával, az csak pillanatnyi, mulandó állapot csupán, hiszen újra és újra szembesülnünk kell az élet valóságával, feszültségekkel, és frusztrációkkal, így mindaz, amit elértünk a jóga által a háttérbe, kispadra szorul. Ezért fontos hogy megértsük, hogy a jóga valódi megtapasztalása csak a karma jóga bevonásával valósulhat meg. Akár a hatha, akár a rádzsa, akár a kundalini, akár a krijá jóga ágát gyakoroljuk, párosítanunk kell a karma jógával, hogy megszerezzük a folyamat mély tapasztalatait.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a karma jóga nem fontos az életükben, az csak kemény munka. Mások úgy hiszik, hogy karma jóga csak egy a guru vagy isten, vagy az emberiség szolgálata. Megint mások úgy vélik, hogy a karma jóga önzetlen szolgálat, önzetlen cselekedetet. Ezek közül egyik sem fedi igazán, vagy mutatja meg a karma jóga igazi természetét, hiszen a karma jóga egyszerűen szerves része személyiségünknek és életünknek.

A karmát cselekvésnek fordították, vagy ok- okozatnak definiálták. Ezek közül a meghatározások közül egyik sem igaz. Meg kell értened, hogy az egész élet karma, és ha elkerülnéd a karmát, akkor nem léteznél.

A természetben rejlő karma

A természet az elemek által fejezi ki karmáját. A tűz melegsége a tűz karmája, a tér tágulása a tér karmája. A szél mozgása a szél karmája. A víz folyékony természete a víz karmája, míg a föld szilárdsága a föld karmája. A vágyak, elvárások és gondolatok pedig az elme karmája. Az érzékszervek kifejeződései, működése a test karmája. Tulajdonképpen mi magunk is karma vagyunk. Az egész világ egyöntetű karma, a teremtés egésze egy egybefüggő, mindent átszövő karma.

Értsük meg, hogy karma nem csak ok-okozat, nem csak cselekvés. A karma egy finom hullámszerű mozgás, mely hatással van a teremtés minden dimenziójára. A karma mozgás, amely a testben az érzetek által történik meg, és az elmében a mentális kivetítések és tapasztalások által. Ha ászanát gyakorolsz, a test karmáját változtatod meg. Ha pránajámát végzel, az életerőd és elméd karmáját változtatod meg. Ha meditációt gyakorolsz, megváltoztatod a finom elme és a lélek karmáját. Ez a módja annak, hogy a ránk vagy pozitív, vagy negatív módon ható karmákat kezeljük. A karma az élet folyásának, mozgásának tudatossága. Ez nem nehéz munka, nem szolgálat, nem ok-okozat, hanem annak megértése, hogy hogyan hatunk saját magunkra és a környezetünkre.

A Bhagavad Gíta harmadik fejezetében Krisna azt mondja, hogy a karma jógát az emberek sohasem értették meg. Ezt ötezer évvel ezelőtt mondta, és ma is igaznak bizonyul, mert a karma jóga olyan téma, amely magában foglalja az emberi természet megértését, amely együtt jár a teljes személyiség tudatosságának fejlesztésével. Ez életünk működésének megfigyelési folyamata a durva, anyagitól a finom, spirituális szintig.

Tudatossá válva

A karma jógának öt alkotóeleme van. Az első elem az éberség, tudatosság. A tudatosság a testtel kezdődik, amikor az ászanákat gyakoroljuk. A tudatosság az ászanák gyakorlásának és a fizikai mozdulatnak a részéve válik. Ha meg kell mozdítanod az ujjad, akkor tudatában vagy az ujj mozdulásának, az izmok húzódásának és az ízületek mozgásának is. A létrejövő tudatosság, éberség szétbontja az ujjat csontokra, izmokra és idegekre. Az izmok és csontok másképp mozognak, az idegek és szalagok másképp engednek és a tudatosság egyre inkább élesebbé, finomabbá válik. Amit azelőtt érzékeltél, az egyfajta tapasztalat, később ugyanezt különböző alkotóelemekben, formákban láthatod. Az ászanák célja, hogy tudatába kerülj a testednek és annak, ahogyan az kifejezi magát normális helyzetekben. Tudatosság az ászanában kényelemhez és stabilitáshoz vezet.

A Jóga szútrákban Patanjali úgy definiálja az ászanákat, mint kényelmes és stabil testhelyzetek. Itt ültök húsz perce. Kényelmesnek és stabilnak találjátok? Talán néhányatok igen, mások kevésbé, és azok is, akik most még jól érzik magukat ebben a testhelyzetben, tíz perc múlva már nem fogják. Manapság nem kapcsolódunk a testhez. Ülünk, de nem vagyunk tudatában az ülésnek. Sétálunk, de nem vagyunk tudatában a sétálásnak. Mozgatjuk a testünket, de nem vagyunk tudatában a test mozgásának. Az ászana célja, hogy kényelemhez és stabilitáshoz juttasson. A komfort és stabilitás érzése csak akkor jön létre, ha tudatossá válsz.

A reakciók megfigyelése

A karma jóga második alkotóeleme mentális, reakcióink és belső viselkedésünk megfigyelése. Valaki azt mondja neked: „Te olyan szép, és jó, és csodálatos ember vagy.” Valaki más: „Reménytelen vagy!”. Ezek a mondatok érzékenyen érintenek és reakciót eredményeznek. Ez a reakció uralja az ítéleteidet, véleményeidet és ideáidat. Vagy lelkes leszel, vagy levert. A hangulat változik. Egyetlen mondatnak van hatalma ahhoz, hogy megváltoztassa lelkiállapotunkat. A karma jóga első eleme a tudatosság, a második reakcióid megfigyelése.

Patanjali ezt mondja a harmadik szútrában: „ A kereső megállapodik saját természetében.” Ki is a kereső, a figyelő? Mi a szerepe a figyelőnek vagy a kutatónak? Az első lépcsőn a keresőnek meg kell tapasztalnia, hogy a személy (a kereső) hogyan válaszol és reagál emberekre, helyzetekre és körülményekre. Ez az egyik célja a meditációnak is. A meditáción keresztül tapasztald és figyeld meg változásokat a hangulatokban, a tudatosságban és az elmében. Amikor tudatában vagyunk a mentális megnyilvánulások megjelenésének, akkor vagyunk képesek irányítani és vezetni saját mentális kifejeződésünket. Így a meditáció is a mentális, pszichológiai, finom, érzelmi mozgások vagy a karma felismerésének folyamatává válik.

Immunitás erősítés

A harmadik rész arról szól, hogyan építs fel erős „immunrendszert” azokkal a hatásokkal szemben, amelyek befolyásolnak téged. Hogyan lehet immunitást, védőrendszert kialakítani a szituációkkal és behatásokkal szemben? Elrugaszkodva az én központú érzékeléstől, amelyben más emberek vagy tárgyak nem léteznek és csak te vagy az életed középpontja és fókusza. Amikor képes vagy túllépni az én központú tudatosságon, akkor kezded el kifejleszteni az immunitást a helyzetekkel, eseményekkel és ideákkal szemben.

Az érzelmi megnyilvánulásaink kezelése

A karma jóga negyedik része, hogy felismerjük érzelmi blokkjainkat. Az érzelmek csúszós terület. Az értelem egyenes út, lineáris út. A logika alapján eljuthatsz A-ból B-be, és C-be, és D-be egy folyamatos úton, végig. Míg a logika és az értelem egy egyenes, horizontális út, addig az érzelmek hegyes-völgyes útján minimum 45 fokos emelkedővel kell számolni, amit nehéz megmászni, és könnyű rajta visszacsúszni. Pozitív és kiegyensúlyozott érzelmi személyiséget kialakítani nehéz, és nagyon könnyű belecsúszni negatív érzelmekbe. Azt senkinek nem kellett megtanítania, hogy hogyan gyűlöljünk, hogyan legyünk mérgesek, vagy féltékenyek, vagy agresszívek. Ez természetesen kialakult. De amikor azt próbáljuk megtanulni, hogyan lehet szeretni, hogyan válhatunk együttérzővé és pozitív szemléletmódúvá, az már nem jön olyan természetesen. Ezért az érzelmek egy emelkedő ösvény, többnyire visszafelé csúszunk és a felfelé haladás egy nagy küzdés és hosszú út.

A negyedik alkotóelem az, hogy tudatába kerülsz annak, hogyan vagy képes az érzelmi megnyilvánulásaidat kezelni. Meg tudod őrizni a derűdet siker és bukás esetén is? Ha igen, akkor egy nagyon kiegyensúlyozott személyiséged lesz. Mindemellett szükséged lesz bizalomra és hitre önmagadban és ugyanakkor hinned kell vagy hited és bizalmad kell, hogy legyen valamilyen magasabb kozmikus erőben, amely irányítja az életed.

A legjobb példa a földműves. A földműves elveti a magokat és gondosan nevelgeti növényeit annak reményében, hogy majd egy nap mindezt a növény gyümölccsel és gabonával hálája meg. De csak ennyi, amennyit a gazda meg tud tenni. Ezen túl várnia kell az isteni kegyelemre és hogy az éghajlat megfelelő legyen. Az esőnek a megfelelő időben kell esnie. A napnak a megfelelő időben kell sütnie. Az emberi erőfeszítésnek megvannak a határai. Aztán ott van az isteni kegyelem megjelenése. Ha a körülmények nem kielégítőek, akkor a gazda minden munkája kárba vész, és ha túl nagy esőben nyilvánul meg az égiek kegyelme, eláraszthatja az egész ültetvényt. Tehát egy pontig szükséged van hitre, bizalomra önmagadban, és ezentúl amire még szükséged van, az hit és bizalom a kozmikus erőben. Megfelelő egyensúlynak kell lennie az önmagadba vetett hit és a kozmikus erőkbe vetett hit között. A bizalomnak ez a harmóniája az, amit az érzelmek karma jógájaként ismerünk.

A rögeszmék elengedése

A karma jóga ötödik építő eleme, hogy megtanuljuk elengedni a személyes csalódás érzését, a rögeszméket, amiket mi magunk építünk fel önmagunkban Ezt úgy nevezik, megadás. A megadásra ne úgy gondolj, mint filozófiai vagy vallásos fogalomra, hanem úgy, mint a rögeszméken való túljutásra, azok elengedésére és szabaddá válásra. Abban a pillanatban, amikor képes vagy elengedni a rögeszméidet, kreatívvá válsz. A rögeszméink nem engedik, hogy a kreatív természet előjöjjön. A kreativitás nemcsak a művészi megnyilvánulásokat jelenti. Kreativitás az, amikor az elme és az érzelmek teljes potenciáljukban fénylenek. Ezt a kreativitást akkor értük el, ha képesek vagyunk elengedni rögeszméinket és gátlásainkat. A következő lépés az önzetlen cselekedet lesz, ami spontán és természetes módon jut érvényre. Önzetlenné válni egy folyamat, amely során eltűnnek a vágyak, a függőségek, kivetítések a történésekkel kapcsolatban. Máskülönben mindannyian megpróbáljuk a vizet borrá változtatni az első adandó alkalommal. Nem azért, mert ez hasznunkra válna bármilyen szinten, csak mert növeli az egónkat. Az önző magatartás domináns. Önzetlenné válni az egyik legnehezebb dolgok egyike az életben.

Egyszer Isten elhatározta, hogy megáldja azt a szent embert, aki már oly sokat vezekelt. De a szentnek nem volt szüksége semmire, neki elég volt Istent egyszer látnia, így visszautasított mindent. Erre Isten megajándékozta a béke, a jólét és egészség áldásával a szent árnyékát, így az bárhova jutott is el, mindenhova békét, jólétet és egészséget hozott az emberekre. Ez egy igazi önzetlen cselekedet példázata.

Önzetlen szolgálat, önzetlen cselekedet a karma jóga felső csúcsa. Ha látod az összefüggéseket karma jóga és más jóga ágak között, meg fogod találni, milyen elengedhetetlen szerves része a karma jóga minden más jógairányzatnak. Hatha jóga önmagában, karma jóga nélkül, nem jelent semmit. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem karmáról, hanem karma jógáról beszélünk. Amikor a karmát megtoldjuk a jóga szócskával, ezt a jelentést kapjuk: harmóniában az élet minden rezdülésével, folyásával, tükrözve azt minden mozdulatunkban, minden gondolatunkban, és a szívünkben minden érzésünkkel. Ez a karma jóga fogalma – elmélyíteni magunkban az éberséget, tudatában lenni és megszabadulni a bennünk rejlő birtoklási és függőségi vágytól és negatív szemléletmódtól.

Persze valami kézzelfoghatóval és megragadhatóval kell kezdenünk, és ez a testünk, amit hordozunk megszületésünk pillanatától, halálunk pillanatáig. Így a hatha jóga, vagy a rádzsa jógát karma jógával kombinálva elvezet az elmélyült tudatossághoz, a bhakti jógához kapcsolódva a karma jóga az érzelmi egyensúlyhoz segít hozzá. Az intellektushoz és a gjána jógához kapcsolódóan a karma jógával nagyobb tudáshoz, észleléshez, megfigyeléshez és bölcsességhez vezet. Még krijá vagy kundaliní jógához is hozzá kell adni a karma jógát.

Hogyan jár, hogyan eszik, hogy alszik, egyáltalán hogyan él egy tökéletes lény? Ezen érdemes elgondolkozni. A tapasztalatokat, melyeket a finom erők, a szubtilis energiák, a pszichikus központok felébredésével szerzel, úgy kell harmonizálni, hogy elengedjük azoknak a központoknak a negatív tendenciáit és vonzásait.

Hogyan tudjuk elkezdeni megérteni és alkalmazni a karma jógát a mindennapjainkban? Úgy, hogy megváltoztatjuk a hozzáállásunkat és észleléseinket a jóga rendszerének segítségével, a gyakorlatok által.

Barcelona, Spanyolország, 2001. május 18.

Forrás: Yoga Magazin 2002.09.