Hogyan haladjunk a jógában?

Swami Satyananda Saraswati

Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?

Az az elmélet és a gyakorlat, amit kifejlesztettünk, egyszerű. Az elmével kezdődik, ugyanazzal az elmével, amely gondolkodik, aggódik, amely az élet rejtélye, és amely egy játékos mentális kópé. Ezt az elmét használjuk a jóga gyakorlás során, és ez olyan mintha egy ügyetlen szolgálót használnánk egy jó ügy érdekében. Először is arra van szükségünk, hogy megváltoztassuk a szolgáló természetét. Ha van egy üzleted, és az asszisztensednek, a segítődnek, az alkalmazottadnak megvan az a szokása, hogy lop, akkor nem teszed a pénztárgép mellé.

Az elme kétségtelenül tele van a karma szunnyadó benyomásaival, amelyek az állati létből való evolúciós folyamat során halmozódtak fel. Mivel az elmének ilyen szokásai vannak, először ezzel a tárggyal, ezzel az elmével kell foglalkoznunk. Hogyan tudnánk leülni, koncentrálni és meditálni egy kóborló elmével? Végül majd elfogy a türelmünk. Ahhoz, hogy kezeljük az elme problémáit, osztályoznunk kell azokat.

Ha a gyerekek problémáival foglalkozol, akkor először is meg kell határoznod, hogy mik ezek a problémák. Ugyanígy a mentális problémák osztályozása egy alapvető fontosságú feladat. A nagyszerű spirituális keresők arra a végső következtetésre jutottak, hogy az elmének egy hármas problémája, egy hármas fogyatékossága van: tisztátalanságok, szétszórtság és nem-tudás vagy nem-tudatosság. Nem mindenkinek fejlődött az elméje a szentség állapotába, és az elme, amely nem fejlődött a szattva állapotába, az ettől a hármas hibától szenved.

Az elme tisztítása

A jóga szádhana egy szisztematikus megközelítésével kell kezelnünk ezt a hármas problémát. A karma jóga, az önzetlen cselekedet fontos az elme tisztulásának szempontjából. Nem tudod kitisztítani az elmét, hacsak nem dobod ki a mérgező anyagokat. A test méreganyagai természetes módon ürülnek, természetes módszerek által, tisztulással vagy böjttel. A mentális testet a karma jóga állandó gyakorlatával kell tisztítani.

Az önzetlen cselekedet már önmagában is jóga. Ha úgy értelmezed a jógát és a spirituális életet, mint lótusz ülésben ücsörgést behunyt szemmel, akkor félreértetted a jógát és a spirituális életet. Ha azt gondolod, hogy az élet tettei és tevékenységei nem járulnak hozzá a spirituális tudatosság fejlődéséhez, akkor nagyon melléfogsz! Az ember nem tud cselekvés nélkül fejlődni. Nem tud felülkerekedni a hibáin tettek nélkül.

Az ember fejlődését és zuhanását a karma okozza. Amikor a karmát önzetlenül cselekszed, nem önmagadért, hanem másokért, az nem teremt semmilyen magot vagy következményt. Az önzetlen karma eredménye steril, nem generál további karmát, mert a személyes egó és a kötődés nincs benne a tettben. Honnan jönne a boldogtalanság? Hol jönne létre a fájdalom? Ez az önzetlen tett fontos formája a jógának az elme tisztítása szempontjából, mert karmikus erőket engedsz el, amelyek máskülönben ideg- és elmeosztályra vinnének, vagy mentális depressziót és más pszichológiai problémákat okoznának.

Létezik egy olyan dolog, amit mentális energiaként ismernek, és e mögött a mentális energia mögött karmikus erők állnak. Például mi történik, ha egy embernek szorulása van, és ő továbbra is csak eszik? Szüksége lesz valamilyen kimenetre. Ez lehet hányás, hasmenés, vérhas. Aztán lehet, hogy kap valamilyen gyógyszert az orvostól, hogy meggyógyuljon a hasmenésből, és ettől meg fejfájása lesz. Tehát bevesz egy kis aszpirint. Akkor meg egy másfajta fájdalma lesz, erre meg egy másik gyógyszert vesz majd be. Aztán hátfájása lesz.

A méreg körbemegy a testben. Ha sankapraksálána gyakorlatot végzel, megtisztítod az emésztő rendszert sós vízzel, akkor nem lesz hányás, hasmenés, fejfájás, mellkasi fájdalom, savasság, gyomorfekély, nyombélfekély vagy másféle betegség. A rendszerben lévő méreganyagoknak kimenetre van szükségük, legyen az természetes vagy nem természetes. Ugyanígy a mentális energiának is szüksége van egy kimenetre, és ez a természetes kimenet a karma, a cselekedet. Amikor a karmát önző céllal végezzük, akkor az egy kimenet. Amikor önzetlen motivációval végezzük, akkor az is egy kimenet. Az önző karma és az önzetlen karma is kimenet, de van közöttük egy különbség.

Az önzetlen motivációval végzett karma (cselekedet) nem teremt további karmát, míg az önző érdekből végzett karma újra és újra generálja a karmát. Új méreganyagok jutnak vissza az egyénbe. Az elme egyik problémája a tisztátalanság, és ezt a karma jóga gyakorlatával lehet kitisztítani, még mielőtt megkezdenénk a kundalini jóga, a laya jóga, gjána jóga vagy bármilyen magasabb jóga gyakorlatait. Máskülönben meditáció alatt ez az energia hallucinációkat és illúziókat fog létrehozni. Ez tény.

A szétszórtság kezelése

Az elme második problémája a szétszórtság. Az elme sohasem stabil. Természeténél fogva nyugtalan, mint egy majom. Amikor a majmot megszúrja egy skorpió, az olyannyira nyugtalanná válik, hogy még egy üveg pezsgő se tudná lecsendesíteni, szuper-nyugtalanná válik. Ez az elme természete. Mindig mozog, sohasem mozdulatlan. Nem képes önmagát nyugodtan vagy szilárdan egy ponton tartani.

Még akkor is, ha egy pillanatra a fejedet megérintve koncentrációt biztosítanánk neked, utána az elméd újra lázadna, mert az elme szerkezetének és keletkezésének a természete az aktivitás. Az elmét három szubsztancia vagy elem alkotja: szattva, radzsasz és tamasz; ez a természet három minősége: egyensúly, aktivitás és mozdulatlanság. Ez a három örök minőség, amelyből az elme áll.

Ezért annak érdekében, hogy a koncentráció spontán állapotát létrehozzuk, a bhakti jógát kell gyakorolunk. A múlt nagyszerű gurujai szerint az elme spontán módon egyhegyűvé válik a bhakti jóga gyakorlása során, kirtan, szatszang és nagyszerű szentek életének olvasása során. Anélkül, hogy a bhakti jóga elemét ne adnád hozzá a spirituális szádhanádhoz az elme szétszórtságát nem lehet megállítani.

A nem-tudás fátyla

Az elme harmadik problémája a nem-tudás, avagy a tudat, a chit alapelvei, törvényszerűségei felőli tudatlanság. Vannak igaz elvek, amelyekről nem tudunk, mert a szüleink nem tanították nekünk, és azért nem tanították nekünk, mert ők maguk sem tudtak róla. Az igazság, az élet valódi törvényszerűségeinek nem-tudását nevezik avidjának. A tudatlanságnak ezt a fátylát a gjána jóga, a filozófiai racionalitás jógájával lehet széttépni.

Az olyan kérdések, mint ’Miért csinálom mindezt? Mire fel? Mi ez a test? Mi az elme? Mi a lélek? Hogyan vonatkozik mindez az időre és a térre? Mi az idő az elme szempontjából? Mi történik, amikor elalszom? Ki van ott? Ki figyeli az alvást? Mi történik az álmokban, miért álmodom? Ki a megfigyelő az álomban? Ugyanaz a valaki vagyok, aki felébred, aki álmodik, aki alszik? Vagy három különböző lény vagyok, három különböző személyiség? Ha igen, akkor ki álmodik, ki alszik, és ki van most ébren?

Ezek és sok más kérdés jut eszünkbe, és a következtetéseket a nagy szentek és filozófusok tanításai alapján kell meghoznunk. Ez a gjána jóga – én a kozmikus természet része vagyok. Ez az első igazság, amelyről tudnunk kell, hinni benne és fejben tartani. Ez a test nem a végső lényeg. Az időről és a térről való tudatosság ezen az elmén keresztül csak egy véges elgondolás, nem pedig egy végtelen. Ezért ez nem abszolút, és ha nem abszolút, nem lehet igazság sem. Mert az igazságnak abszolútnak kell lennie. Ez a gjána jóga.

A gjána jógában eljutunk az igazság elvéhez, törvényszerűségéhez, tudjuk mi az a szentek bizonyítékai és felfedezései alapján, és a nagyszerű filozófusok nyilatkozataiból, aki azt mondják: „Én az vagyok”. Ez lesz a vezérfonal, Aham Brahmaszmi, Én vagyok a kozmikus fény. A szentek ezt mondták: „Ismerd fel a valódi természetedet”, amely azt jelenti, hogy a test és az elme árnyéka mögött, az érzelmek és szenvedélyek mögött, az állandóan változó tapasztalások mögött van egy örök tudat bennünk, amely homogén gyökerű, és amely egyszerűen csak kozmikus, kezdet és vég nélküli. A tapasztalás itt egy abszolút tapasztalás, amelynek nincs más tapasztalási dimenziója.

Beletenni az alapvető hozzávalókatasr

A spirituális keresők számára fontos, hogy felszereljék magukat a karma jógával, bhakti jógával és gjána jógával, és mindezekhez még a rádzsa jógát is bele kell írnunk a tantervünkbe. Miért nem sikerül a rádzsa jóga? Miért nem hozza meg a kívánt eredményeket? Minden őszinte és igaz gyakorlásunk ellenére úgy tűnik, hogy nem jutunk sehová sem, és még az is lehet, hogy visszalépünk egy kicsit. Ott vagyunk, ahol voltunk. Miért? Azért, mert a rádzsa jóga gyakorlatai nem teljesek, vagy mert a rádzsa jóga elvei csalárdak? Azért, mert a rádzsa jóga gyakorlatai keletiesek és csak a keletieknek valók, és nem a nyugati embernek?

Azt gondolom, hogy az, amit csinálunk olyan, mint amikor egy finom vacsorát készítünk, kitesszük az asztalra, de elfelejtjük beletenni azokat a szükséges hozzávalókat, amelyek ízletessé teszik. Nálunk az ásram élet esetében a karma jógát adjuk hozzá, mint a legfontosabb hozzávalót. Sok kereső, aki hozzánk jön az ásramba meglepődik, és ezt mondja: „Hé, mi meditálni jöttünk, és itt csak dolgozunk!”.

Mit mondhatnék azoknak az embereknek, akik nem elég bölcsek ahhoz, hogy ismerjék a karma jóga dicsőségét, ami egy energiakivezető nyílás az ember számára? A karma jóga nem csak fizikai mozgás, hanem mentális és érzelmi mozgás is. Az energia mozog, legyél akár a kertben, konyhában, irodában, az épületben vagy az ácsoknál, vagy a wc pucolásnál. Bárhol is dolgozol, nem csak a fizikai test az, ami dolgozik.

Indiában a monostorokat ásramoknak hívják. Az ásram szó gyökere a sram, amely egy szanszkrit szó, és azt jelenti ’erőfeszítés’. Az ásram egy hely, ahol kétszeres erőfeszítést teszel. Az első a munka az ásramban, a fizikai munka a konyhában, az építkezésen, a nyomdában, a könyvelésen, a postán, és így tovább. A második erőfeszítés a spirituális erőfeszítés.

Ezért egy ásram az az a hely, ahol fizikai és spirituális erőfeszítést teszel. Ezt kötelező szabállyá tettük, hogy mindenkinek, aki az ásramba jön élni, nem számít mekkora nagy tudós, milyen gazdag vagy mennyire intellektuális, részt kell vennie az ásram mindennapi életében azért, hogy fejlődjön, hogy alkalmassá tegye magát a rádzsa jógára.

Amikor a gurummal, Swami Sivanandával éltem Rishikeshben évekig azt gondoltam, hogy ha így kell dolgoznom, ahogyan ott, akkor jobb lenne, ha visszamennék a családomhoz, hogy ott dolgozzak, mert nem úgy dolgoztam, mint egy ember, hanem mint egy állat, mint a motolla. Végül úgy hiszem, hogy a munka a szenvedélyemmé, második természetemmé vált. Néha hetekig sem volt időm arra, hogy gondolkodjak, csak dolgoztam.

Egyszer megkérdeztem Swami Sivanandát: „Miért dolgozunk olyan keményen az ásramban, miközben lemondtunk mindenről?” Azt válaszolta: „Lemondtál a karmáról is? Ha igen, akkor ne menj a wc-re, mert az is karma. Ne egyél, mert az is karma. Ne beszélj, mert a beszéd is karma. Ne vágyj semmire sem, mert a vágy is karma.” Erre azt válaszoltam: „Hát, ez nagyon nehéz!”.

Ha a karmától való visszavonulás ennyire nehéz dolog, akkor miért próbálnánk visszavonulni tőle? Alkalmazzuk, használjuk fel. Ezt írja a Bhagavad Gíta is. Ezt mondja: „Nincs olyan pillanat az életben, amikor az ember ne cselekedne.” Mindaddig, amíg él, cselekednie kell. Elméjének természete kényszeríteni fogja, vágyai kényszeríteni fogják, hogy cselekedjen. Ha a vágyai, szenvedélyei és ambíciói nem képesek kényszeríteni, hogy cselekedjen, akkor lassúvá, letargikussá és tompává válik. A vágy, a szenvedély és az ambíció stimulálja a karmát, ezek a karma üzemanyagai.

A karma jógát, bhakti jógát és gjána jógát egyszerre kell gyakorolni a mindennapi életünkben. Egymás mellett gyakorolj ászanát, pránájámát, mudrát, bandhát, kriját és akármilyen más gyakorlatot, amit végzel. Így nem fogod tudni azt mondani majd: „Hat éve gyakorolom a rádzsa jógát, és semmi sem történik. Nem haladok. Úgy látszik, hogy ugyanott vagyok”. Azt fogod tudni mondani: „A gyakorlásom nagyon jól halad. Minden nap érzek valamit. Új tapasztalásaim vannak, új megérzéseim az igazságról és az életről.” Megelégedett leszel. Először az elme három kondícióját kell eltüntetni, a tisztátalanságot, a szétszórtságot és a tudatlanságot, és így a rádzsa jóga építő lesz. A rádzsa jóga kiteljesítő és igaz lesz az életedben.

Forrás: Yoga Magazin, 2013. november-december