Vezető fények a törekvő útján

Sri Swami Sivananda

1. Isten túl van az elmén és az érzékeken, túl van az értelmi észlelésen és kifejezhetőségen. De az elme az Istenre való ráébredés eszköze, ezért Istent mindenhez társítani kell, ami pozitív, hogy az ember szárnyalhasson a magasba, a béklyókkal teli negatív életből a szabadság szellemi élete felé.
2. Isten a belső uralkodó, az emberi lelkiismeret távoli hangja. Isten belül és kívül is van. Befelé kell nézned, hogy megtaláld Istent; csendesítsd az elmét önfegyelemmel, koncentrációval és meditációval, és olvadj fel az isteni tudatosságban. A szívet meg kell tisztítani, az érzékeket felügyelet alá kell vonni.

Rokon értelmű szimbólumok

3. Az igazság Isten. Az igazság szeretet, jog, isteniség, a belső hang.
4. Az Óm Isten, a jelenségek mögött lévő teremtő, fenntartó és feloldó erő szimbóluma. Az Óm minden hang, így minden szó gyökere. Az Óm a kozmikus rezgés, a teremtés okának középpontja. Az Óm az emberben lüktető szellem, az ember pedig a jó és a gonosz hajlamok, a fizikai test, a finom elme és annak minden elemének hordozója, mely magában rejti a szellem szikráját.
5. Az Óm az, ami benne rejlik mindenben és valamennyi név és forma alapja. Isten egy, de az emberek különböző neveken szólítják Őt. Az Óm egy ezek közül. A tapasztalati életben az Óm az igazság, a szeretet, a tisztaság. Az Óm a fény és a tudás forrása. Az Óm az istenség, a szellemi szépség, az isteni zene, az igazságosság valódi hangja. Az Óm az erkölcsi érzék, az etika erkölcsi sarokpontja. Az Óm felismerése érdekében az embernek az ezekkel kapcsolatos minőségekkel kell rendelkeznie.

Szellemi törekvés

6. Legyen spirituális szemléletmódod. Rá kell ébredned, hogy van valami, ami magasabb mindannál, amit látsz, magasabb az anyagi dolgoknál, magasabb a testnél és az elménél. Különbséget kell tenni az állandó és az átmeneti között, a tartós értékek és pillanatnyi érdekek között, melyek az ember fizikai lényére koncentrálódnak, a helyes törekvés és a negatív hajlam között, az igazság és a valótlanság között, a szeretet és a gyűlölet között. Válaszd a pozitívat és próbálj meg úrrá lenni a negatívon. Ez az első lépés Isten felismerése felé.
7. Imádkozz Istenhez erőért és megvilágosodásért, mert egyedül Istenben tudjuk megtalálni az igazi békét és megelégedettséget. A világ az Isteni felismerésének gyakorlópályája. Eszköz és nem önmagában való cél. Az embernek nem szabad túl sokat elvárnia a világtól, de kötelessége a lehető legjobban eleget tenni kötelességeinek, és tetteit Istennek ajánlani, mint Neki szóló imádságot.
8. Ne várj el semmit, így nem fogod megismerni a csalódottságot. A szenvtelenség és nem-elvárás mindenki számára szükséges.
9. Isten mindig veled van. Gondoltál-e valaha erre? Egyedül az Ő kegyelmének köszönheted, hogy vagy és mozogsz. E tényező felismerése békét és erőt ad.
10. Ismételd az Úr nevét, bármelyiket, amelyik kedves a szívednek. Meditálj Őrajta, bármely alakján, mely hitet és odaadást ébreszt benned. A kora reggeli órákban hangold magad az Istenihez imádsággal, dzsapával (mantra ismétlés) és meditációval.
Ez hatalmas erőt fog adni neked. Napi dolgaid során próbálj meg átvinni a gyakorlatba néhány alapvető erényt, mint például az igazságosság, a tolerancia, az együttérzés, az önzetlenség és a nagylelkűség, és gyakorolj önfegyelmet olyan hajlamaidon, melyek nem járulnak hozzá a jólétedhez. Ez a szellemi út kezdete.

Mája és realizmus

11. A mája tanának – ha nem értjük meg alaposan – gyakran lehet ártalmas hatása ahelyett, hogy segítségünkre lenne. Az ember feladatainak elvégzése a lehető legjobban, a helyes attitűddel, érdekkel és felajánlással, anélkül, hogy a viszonzással törődnénk, már önmagban az Úrnak szóló imádság. A világ nem szűnik meg valóságosnak lenni mindaddig, míg jelen van az egyéni elme. Ezért az embernek alapvetően érdekeltnek kell lennie annak jólétében, és mindent meg kell tennie, amennyit csak lehet azon körülmények között, amelyben éppen van.
A cselekvések hatékonysága a jóga. A mája tanát úgy kell érteni, hogy fékként működjön, ha az ember túlságosan vonzódni kezd világi dolgokhoz, ha sikerei következtében elveszíti arányérzékét, vagy indokolatlanul lehangolttá válik veszteség vagy csapás folytán. A spirituális megértés erős akaratot, stabil elmét, életerőt és optimizmust igényel. A negatív húzódozás nem segít az embernek sem anyagilag, sem spirituálisan. Ezért mindig légy pozitív szemléletű, és ne próbálj meg kibújni a felelősség alól a mája nevében. Az élet egy magával ragadó fejlődési lehetőség a jobbá válás, a fejlődés, a tökéletesség felé. Tehát élj bátran, bölcsességgel, merészen és bízzál magadban.
12. Az elme szilárdságát és a gondolatok ellenőrzését nem lehet rövid időn belül elérni. Ehhez hosszú ideig tartó fegyelmezettségre van szükség. Végezz sok dzsapát, és rendszeresen koncentrálj és meditálj. Tartózkodj jó társaságban. Törekvésed legyen tiszta.

A szádhana célja

13. A szádhana ne legyen nyűgös házi munka. Legyen kellemes és végezzük örömmel. Az elfojtás nem szádhana. A vallási gyakorlat gépies elvégzése nem tölti be a szádhana célját, azaz amikor hiányzik belőle az önfejlesztés őszinte vágya.
14. Egy vallásos vagy szent ember legyen bátor, toleráns, széles látókörű, nagyszívű, nem dogmatikus és tökéletesen egyenes a gondolataiban, szavaiban és viselkedésében. Gyűlöletnek nincs helye benne. Valótlanság ne hagyja el a száját. Fanatizmus soha ne szennyezze be az elméjét. Különben távol van attól, hogy vallásos vagy szent ember legyen, és így több rosszat tesz a társadalomnak, mint jót.
15. Próbálj tökéletességre törekedni valamely jó tulajdonságban. Akkor könnyű lesz a többi erény gyakorlása is.
16. A különböző alkatoknak eltérő (szent) iratok valók. Sőt, bizonyos iratok egyes részei is különböző szemléletmódú embereknek valók.

Szenvedés és vágytalanság

17. A szenvedés többé-kevésbé közös tapasztalásunk. Ha a szenvedésre gondolunk, az attól még nem szűnik meg. Nehéz dolog nyíltan beszélni a szenvedés jogosságáról vagy jogtalanságáról. A hinduk ezt a karmával hozzák kapcsolatba, máskülönben Isten igazságtalan lenne. Ezért az embernek meg kell próbálnia pozitívnak lenni nézeteiben és cselekedeteiben, és bölcsen, szenvtelenül, sztoikus eltökéltséggel kell elfogadnia az elkerülhetetlent, hogy szelleme erős és határozott maradjon. Ha egy dolgot lehet orvosolni, akkor minden erőfeszítést meg kell tenni ennek érdekében. Ha nem, akkor szembe kell vele nézni bátran és nagy lelki nyugalommal. Különben csak neurotikus lesz az ember.
18. Vágytalanná válni; ez a kifejezés elsődlegesen arra utal, hogy feladni a negatív vágyakat. Ez azonban nem zárja ki a pozitív vágyakat, mert azokra szükség van a vágytalanság állapotának irányába fejlődni, ami a pozitív megvalósulások egyike, és ezért nem negatív.
19. A csend az összes nyugtalanság, az elme összes kifelé irányuló hajlamának és belső izgatottságának lecsendesítése. A csend önfegyelem, ide értve a beszédet is.
20. Az egészség és betegség csupán a testtel és az elmével kapcsolatos állapot. Az igazi természeted a szatcsitánanda. Te vagy a betegség nélküli átma. Gondolj erre gyakran. Te vagy a bánat és fájdalom nélküli átma, felette az ellentétpárok minden kettősségének. Az ember nyilván nem tud nem tudomást venni a fizikai állapotáról. De az elmét mindig újból vissza kell vonni a test tudatosságáról. Az önszuggesztió segít úrrá lenni a negatív állapotokon. De ne fáraszd az elmét. Pihenj, és meditálj a békén, és érezni fogod, hogy tele vagy egészséggel.

Forrás: Yoga Magazin; 1976. június