Swami Niranjanananda Saraswati
A pszichológia a mentális betegséget az elme megváltozott állapotaként határozza meg, ahol a valóságról való elképzelés és idea valami mássá változik át. A skizofrénia és a fóbiák, amellyel az emberek szembesülnek az életükben, fokozatosan válnak a mentális betegség részévé.
A jógában a mentális betegség elképzelése nem új. Ugyanolyan régi, mint a fizikai betegségek ismerete. A Rámacsaritamanaszban a mentális betegséget úgy határozzák meg, mint “mano rog”-nak lenni. A mano rog-nak, a mentális betegségeknek hat forrása van: káma, kródha, lóbha, móha, máda, matszárja – szenvedély, düh, mohóság, kényszerek, arrogancia és irigység. Ezek az eltorzult mentális viselkedés okai, amelyek mentális betegség formájában nyilvánulnak meg.
A megnevezések nem magok
Az egész jógikus tudomány a hat stressz forrást célozza. Stressz forrásnak nevezik ezeket, mivel belőlük ered a stressz. A jóga teljes rendszere, a prátjáhára, dhárana és dhnyána olyan rendszerek, amelyeknek az a céljuk, hogy az elme hat állapotának negatív impulzusait harmonizálják. Amikor a hat állapot negatív impulzusai kezelésre kerülnek, akkor a mentális betegségektől meg lehet szabadulni, azonban mindaddig, amíg valaki nem képes kezelni az elmét, addig saját mentális problémáival kell, hogy szembenézzen.
A jóga világos. Bármilyen modern elnevezést is adunk az elmebajnak, a pszichotikus viselkedésnek, a skizofréniának, a depressziónak vagy a bipoláris betegségnek, csakis egy nevet hozunk létre, hogy megértsünk egy már létező állapotot. Ezek a nevek nem jelentenek semmit sem, de az okok nagyon is sokat, mivel onnan ered minden, ezért a hat magot kell megfelelően kezelni.
Ha már egyszer a hat állapotot kezeltük, akkor megszabadulunk a saját magunk által létrehozott problémáktól. A legtöbb probléma, amivel az emberi lények szembesülnek, saját maguk által létrehozott, amely észlelésükön és megértési szintjükön alapszik. Az embereknek ismerniük kell saját elméjüket, kezelniük kell saját elméjüket, és meg kell állítaniuk azt, hogy más emberekre vetítsék ki saját elméjüket.
Az ellentétes gondolat ápolása
Sri Swami Sivananda, paramgurunk egyik fő tanítása a pratipaksa bhávana ápolása volt. Nem a mantra vagy meditáció, az ászana és pránajáma gyakorlása volt az, amit hirdetett. Ő a pratipaksa bhávana gyakorlását népszerűsítette. Ez az elme pozitív kapcsolódása, ahol lekapcsolódunk a tamaszikus természetünkről és a pozitív természethez kapcsolódunk.
Swami Sivananda számára a jógatanítás jelentéktelen és a jógagyakorlás is jelentéktelen volt. Számára az elsődleges fontosságú az volt, hogy légy rendes ember, cselekedd a helyes dolgokat és gondolkodj a helyes dolgokról. Ez az a minőség, amelyet ki kell fejleszteni azáltal, hogy megértjük a pratipaksa bhávana eszméjét.
Például nincs könnyelmű és felelőtlen beszéd. Ha könnyelműen beszélsz, akkor abban nincs szannyam, önuralom, abban nincs meg a jóga tudása. Ha van szannyam, akkor a pozitív megnyilvánulással, a pozitív viselkedéssel és a pozitív gondolkodással kapcsolódsz. Ilyenkor még a düh is pozitívvá válhat. A szenvedély és a vágy pozitívvá válhat, feltéve, ha önmagad szattvikus részével azonosulsz, és nem a negatívval és hátrányossal.
Amikor tükröződsz a saját beszédedben, viselkedésedben, abban hogy hogyan rejtegeted el a dolgokat és vetíted ki saját magad egy részét, amely nem igaz, az képmutatás. Csak a hat barát, a hat mag jelentéséről és meghatározásáról való beszéd semmilyen módon nem fog rajtad segíteni. A szattvikus természettel, a világossággal való kapcsolódás fog segíteni, mivel segít majd a gondolataid és tetteid kifejezésének megváltoztatásában és átalakításában.
Ganga Darshan, Munger, 2015. október 18.
Hogyan tudom irányítani az elmémet?
Swami Niranjanananda Saraswati
Ki irányít kit? Azt mondod: „Irányítani akarom az elmémet”. Különbözöl a saját elmédtől? Ki próbálja meg irányítani az elmét? Vagy az elmének egyik része azt mondja: „Arra van szükségem, hogy dinamikus természetem másik részét irányítsam?” Azt mondani: „Irányítani akarom az elmémet”, nem helyes, hibás. Az elme nem tudja saját magát irányítani. Az irányítás egész eszméje téves.
Megfigyelés kontra irányítás
A jóga nem az irányításról, hanem a megfigyelővé, a drashtává válásról beszél. Nagy különbség van az irányítás és a drashta között. A jógában az „irányítás” szó nem létezik. Patandzsali Jóga Szútráiban (1:3) a „megfigyelés” szót használja:
Tada drashtu szvarúpé avasthanam.
Akkor a megfigyelő megalapozza saját alapvető természetét.
Ha a megfigyelő vagy, akkor csak egyszerűen a tanúja vagy minden játéknak, amely körülötted történik. Amikor gyerekeket látsz játszani, akkor a székedben ülsz, és figyeled a gyerekek játékát. Nem irányítod a gyerekeket. Egyszerűen figyeled a gyerekeket. Ha irányítani akarod a gyerekeket, akkor le kell állítanod a megfigyelést, és el kell kezdened bevonódni.
Vagy bevonódás van, vagy megfigyelés. A bevonódással megpróbálsz irányítani, és ez nem fog megtörténni. A megfigyelésen keresztül elkülöníted magad a környezet befolyásától, és ez az, ami lehetséges. Nincs irányítás, csak megfigyelés, és a bölcsesség alkalmazása megfigyeléssel.
Hogyan tudná az elme saját magát irányítani? Ez olyan, mint azt mondani: „Irányítani fogom magam”. Mikor irányítod magad? Amikor jársz, akkor irányítod magad? Amikor eszel, akkor irányítod magad? Amikor iszol, irányítod magad? Irányítod magad akkor, amikor emberekkel beszélgetsz? Mikor tudod irányítani saját magad?
Extrém és normális viselkedés
Akkor viselkedsz szélsőségesen, amikor egy helytelen eszme valósággá válik. Ha dühös vagy, valaki azt mondhatja: „Uralkodj magadon”, arra gondolva, hogy a dühös viselkedés szélsőséges. Ha ideges vagy, valaki mondhatja azt, „Uralkodj magadon”. Ezért az uralás, irányítás a szélsőséges viselkedésre való.
Az irányítás, uralkodás a szélsőséges viselkedés, a megfigyelés és a hangnemváltozás normál viselkedés esetén a helyes. Normális viselkedés esetén nem tudod irányítani az elmét, és szélsőséges viselkedés esetén nem tudod megfigyelni az elmét. A szerepeknek meg kell változniuk.
Ezért folytasd a megfigyelés, a koncentráció és a meditáció egyszerű jógáját, ez elég. A lassú és állhatatos nyeri meg a versenyt.
Ganga Darshan, 2015. november 29.
Forrás: Yoga Magazin, 2016. május