Swami Niranjanananda Saraswati
Miben rejlik a karma jóga fontossága a Bhagavad Gíta szerint?
Úr Krisna kedvenc témája a karma jóga volt, mert hitt abban, hogy mindenkit befolyásol a karma. A Bhagavad Gítában megállapítja, hogy aki érti a karma és karma jóga útját, az megérti a jóga és az élet titkát.
A karma jóga kedvelt témája nem csak Úr Krisnának, hanem valamennyi jóginak a világ minden táján. Mindenki karmát gyakorol az érzékeken, elmén, érzelmeken és fizikai érintkezésen keresztül. Az élet karma nélkül nem létezne. Azt is mondhatjuk, hogy a karma az életben olyan, mint az érem két oldala. Ha az egyik oldal az életet, a másik oldal az életben rejlő cselekvéseket képviseli.
A karmán keresztül megérthetjük a saját életünket, fejleszthetjük az élet és a transzcendens élet minőségét. Ez az oka, hogy az Úr Krisna a legszigorúbban őrzött titoknak tartja a karmát. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy egy hal, amely vízben él, vízre szomjazik. Hasonlóképpen, egy emberi lény, aki a Prakriti birodalmában él, végrehajt minden tevékenységet, az összes karmát, mégsem ismeri annak jelentését, jelentőségét és a karma célját.
Mivel senki sem mentes a karma hatása alól, és a karma az, amely megváltoztatja minden ember mentalitását, személyiségét, nézőpontjait, gondolatait és viselkedését, mindenkinek törekednie kell arra, hogy a karmáját a megfelelő megvilágításból értse meg. Ha öntudatlanul, az Énnel és a vágyakkal összefüggésben gyakoroljuk, a karma lesz az oka a rabságnak és szenvedésnek. De ugyanaz a karma, ha megszabadul az Éntől és a vágyaktól, muktihoz, azaz a felszabaduláshoz vezet. Annak érdekében azonban, hogy elérjük ezt a pontot, a karma jóga kezdetétől fogva ellenállónak kell lennünk az akció és reakció vagy ok és okozat hatásaival szemben.
Hogyan szerezhetjük meg az ellenálló-képességet? Önmagunk bevonásával a karmába, tudatossággal, meggyőződéssel és azáltal, hogy tanúvá válunk, a karma megfigyelőjévé. Hogyan befolyásolja a karma a hozzáállásunkat? Milyen gondolatokat teremt bennem? Milyen érzelmeket teremt bennem? Nem vagyunk védettek a karma hatásai alól, de amikor az ellenálló-képességet megszereztük, az azt jelenti, hogy már tökélyre vittük a karma jógát. Ha képesek vagyunk tökéletesen működni sóvárgás nélkül, anélkül, hogy az Én vagy a vágyak befolyásolnának, anélkül, hogy aggódnánk azon, hogy valami jó vagy rossz, amikor megpróbálunk úgy cselekedni, hogy a tudatosság, a tökéletesség, a kötelességtudat érvényesüljön, akkor ez lesz a karma jóga.
Ez valószínűleg a legegyszerűbben, mégis, egyszerre, a legnehezebben követhető út. Mindannyian a saját kis kutunkban élünk. Amikor megpróbálunk kimászni ebből a kis világból, olyan helyzetekbe kerülünk, amelyek ismeretlenek számunkra, amelyek nem felelnek meg a hitünknek, elképzeléseinknek vagy a korábbi tapasztalatainknak. Ez valami teljesen új. Ettől bizonytalannak és védtelennek érezzük magunkat, mert nem rendelkezünk a helyzet feletti irányítás képességével. Visszamászunk saját elképzeléseink világába, és a karma jóga kudarcot vall.
Bár ez egy könnyű út, de amikor a gyakorlatban a karma jóga kezdi átalakítani az emberi személyiséget, és a személyiség találkozik a maga korlátaival, ez egy nagyon nehéz folyamattá válik. Az ember tökéletesítheti a hatha jógát rövid idő alatt, akár még a rádzsa, krijá és kundalini jógát is, de a karma jógát egy életen át kell gyakorolni, hogy tökéletes legyen. Ez egy másik dimenzió, egy másik aspektusa az emberi személyiségnek. De ha egyszer a karma jógát tökéletesítettük, nincs semmi más, amit meg kell ismernünk. Mindig emlékezz, hogy a karma jóga egy folyamat, amely által ki tudjuk fejleszteni az immunitást az elme minden ingadozása ellen, az ellenállást az Én hatásai alól, és képesek vagyunk megtalálni a középpontunkat, az egyensúlyt.
Ha el tudod fogadni azt a helyet, ahol vagy, a dolgokat, ahogy vannak, a környezethez, a körülményekhez, állapotokhoz, különböző viselkedési formákhoz, mentalitásokhoz, magatartásformákhoz való személyes alkalmazkodás révén, megtapasztalhatsz egy nagyon mély érzést, a santoshát, az elégedettséget, amely a karma jóga gyümölcse. Talán az idő 80 százalékát a karmával töltjük, és 20 százalékban gondolkodunk azon, hogyan kell elmenekülni, megszabadulni tőle. Azáltal, hogy tudatosságot és eltökéltséget viszünk bele, és a megfelelő hozzáállással, szándékkal és mentalitással gyakoroljuk, a karma jóga folyamattá válik, természetes és spontán meditációvá. Tehát ahelyett, hogy megriadnánk a karmától, azonosuljunk vele. Az azonosítás fejleszti az elménket, kifejező akaratunkat, energia szintünket, kitartásunkat és életenergiánkat, és kialakítja azt a képességet, hogy megértsük és meg tudjuk különböztetni a helyzeteket, valamint megelégedettséghez vezet.
Az egész Bhagavad Gítában, az Úr Krisna újra és újra hangsúlyozza a karma jógának ezt a jellegét. Az egyetlen út az üdvösséghez a tökéletes karma jóga, nem az elmenekülés, vagy önmagunk elszigetelése a karmától a világban.
Ganga Darshan 1998. augusztus
Forrás: Yoga Magazin, 1998. november