Kundaliní Kutatási Projekt

George Tompkins

(Nemzetközi Kundaliní Kutató Társaság – indiai fejezet)

Azért vagyok itt, hogy beszéljek egy óriási kutatási projektről, amely a kundaliní jelenség. Az 1984-ben elhunyt Pandit Gópi Krisna barátjaként kerültem ebbe a munkába. 1971-ben találkoztam vele, és az évek alatt jó barátokká váltunk. Mindent, amiről ma beszélni szeretnék, az ő munkája inspirált. Nem volt guru, nem voltak tanítványai vagy tanulói, csak néhány „munkatársa”. Manapság az emberiség jó néhány keresztút előtt áll. Ezek közül csak néhányat veszek figyelembe, amelyek ehhez a kutatáshoz tartoznak. Az ember egy átmeneti lény, a tudatosság egyik szintjéről a másikra fejlődik. A fejlődésünkben egy keresztúthoz értünk, és úgy hisszük ezt a tényt be lehet mutatni, és tudományosan is meg lehet erősíteni. Az időnek egy olyan pontján vagyunk, amikor a tudatosság önmagára fókuszálja a figyelmet, hogy kibontsa önön misztériumát.

Más szavakkal, az Istenség érvényesülni kíván az emberi fejlődésnek ebben a különös fázisában. Alapvetően ez belső sürgetést hoz létre az emberekben. Az ok, hogy ti itt vagytok ma és hallgattok egy olyan bölcs embert Keletről, mint Swami Niranjanananda, az az, hogy van egy belső sürgetésetek, hogy ezt tegyétek. Van egy belső késztetésetek, hogy fejlesszétek magatokat, a jógát gyakoroljátok. Ez egy példája annak, hogy a tudatosság hogyan vonja magára a figyelmet, és mindez globálisan történik.

Spiritualitás és tudomány

A tudomány vonatkozásában egy másik keresztúthoz értünk. A tudomány az anyagot már teljesen felderítette. Valójában a világ vezető tudósai között van egy egyetértés arról, hogy amikor a kutatás során elérnek egy pillanatot, amely az élet kauzális vagy szubjektív oldalát érinti, rájönnek, hogy létezik egy hihetetlen intelligencia az anyagon belül mindenhol és azon túl is. Tehát egy olyan ponton vagyunk, ahol a tudatosság tudatossá tesz minket abban, hogy van bennünk egy isteni sürgetés. És ott, amikor a tudomány egy ponton éretté válik arra, hogy hajlandó megvizsgálni az élet kauzális oldalát és eloszlatni az alapfogalmak közti keveredést. A Kundaliní Kutatási Projekt ilyen munkahipotézist ajánl.

A tudomány egy óriási paradigmaváltás előtt áll. A paradigmának nagy szerepe van abban, hogy hogyan látjuk a világot. Ennek a váltásnak a vallás, a spiritualitás és a tudomány végső egyesítésének kell lennie. Ezt az állítást nem fogadják jól, amikor néhányszor olyanok előtt beszélek, akiket nem érdekel az önvizsgálat. Az emberek nem tudnak a mélyére hatolni ennek a gondolatnak, vagy nincs róla képük, hogyan történhet meg az egyesítése a vallásnak, spiritualitásnak és tudománynak. De a mi munkánk szándéka az, hogy bebizonyítsuk, hogy a spiritualitás a jövő tudománya. Más szavakkal a jóga tudománya, az élet tudománya és a lélek tudománya a jövő emberiségének tudománya. Egy olyan tudományról beszélünk, amelynek alapja a kundaliní felébresztése.

A kundaliní végtelen lehetőségei

Tudom a saját tapasztalataimból az USA-ban, hogy a kundaliní megértése nagyon korlátozott. Az emberek úgy beszélnek róla, mint egy erő a testben, amelyet jobb nem zavarni vagy babrálni vele, mert nagyon veszélyes is lehet. Azonban ez egy nagyon korlátolt megértése a kundaliní határtalan uralmának. A tantrában és a hindu filozófia egyéb könyveiben azt írják, hogy a kundaliní kozmikus formájában az élet építésze. Ez az Abszolút kreatív ereje. Ez az alapja mindennek, ami létezik. Mindent ez teremtett önmaga széttöredezése által. Még elképzelni is nehéz a végtelen kreativitás teremtő erejének kifejeződését. Két formája van, egy kozmikus és egy egyéni forma. Az egyéni forma esetén a szubtilis testben rejlik, amelyet birtoklunk, és gyökerei mélyen a biológiai szerkezetünkben vannak. Amikor felébred, akár jógikus gyakorlatok vagy a guru áldása következtében, vagy csak megfelelő öröklés által, akkor a transzformáció folyamata elkezdődik a testben, a test legmélyebb szintjeiről indulva. Ebben a folyamatban nemcsak a test alakul át, hanem a mentális és pszichikus szintek is, és az egyén személyisége is gyökerestül kiszakad. A kundaliní felébresztésének alapvető oka az, hogy felébresszük az agy szunnyadó központjait. Amikor felébred, a test minden főbb szerve egy más szinten kezd el működni, a vér kémiája megváltozik, és létrejön egy hihetetlenül széleskörű biológiai transzmutáció a testben, amelyet ma a tudomány még nem kész vizsgálni és még nincs is meg a megfelelő eszköze hozzá. A szexuális összetevő mindkét nemben (férfiakban, nőkben) megfordul, és integrálódik a gerincen keresztül az agy felé, ellátva a neuronokat energiával a működésnek ezen a teljesen új szintjén. A kundaliní az élet energiának egy magasabb szintje, amit pránának hívunk. Ez egy sokkal magasabb feszültség energiája, mint a normál prána, amely táplálja az agyat és körülbelül az agy 7-10 %-át aktiválja csak. Amikor a kundaliní teljesen felébred, az emberiség a megismerés egy új módját fejlesztheti ki, amely messze felette van az intellektusnak, új módját a megismerésnek, amely lehetővé teszi az egyénnek, hogy érzékelje magát a tudatosságot, az időn és a téren túl.

Ez az az irány, amely felé az egész faj ellenállhatatlanul tart. Ez nem egy máról holnapra megtörténő folyamat. Mi most egy nagy változás mélyében vagyunk egy felgyorsult fejlődéssel, amely az agyban történik, és a faj bizonyos kis része érett arra, hogy bemutassa, mi történik akkor, amikor a kundaliní teljesen felébredt. Az agy átváltozásának és metamorfózisának vizsgálata az alapvető célunk a kundaliní kutatási projekttel. Emlékeznünk kell rá, hogy a magasabb tudatállapotokban való növekedés során engedélyt kérünk arra, hogy belépjünk egy világba, amelynek néhány sajátos jellegzetessége van, mivel ez a természetes öröklése, természetes alapja. Ki kell fejlesztenünk ugyanezeket a nemes sajátos jellegzetességeket mielőtt akárcsak megfontolnánk, hogy a tudományok stimulálják ezt az energiát. Azokat a sajátos jellegzetességeket, mint a feltétel nélküli szeretet formái, az együttérzés fejlesztése, a mellettünk lévőkkel való törődés fejlesztése, azzal, hogy mindig valakinek a helyzetébe képzeljük magunkat. A hajlandóság, hogy nálunk kevésbé szerencsés embereknek segítsünk, türelmesek legyünk, őszinték, megadni magunkat az isteni akaratnak, azok mind tulajdonságok, amelyek hozzáigazítják az egyént ahhoz a harmonikus állapothoz, amelybe megpróbálunk belépni. Üdvös módon a fentiek alapján tudjuk felébreszteni ezt az energiát.

A kutatási projekt

Ez után a háttér-információ után elmondok néhány dolgot a kutatási projektről. Arra készülünk, hogy tudományosan is megerősítsük az emberi és isteni lehetőségeket az emberi lényben. Megpróbáljuk tudományosan is igazolni, hogy a spirituális tudatosság az élet célja. Meg fogunk hívni 150 jelentkezőt, hogy jöjjön Indiába egyetértve azzal, hogy 5 évet tölt el ott alávetve magát a tudományos vizsgálatnak, hogy felébressze a kundalinít. A folyamat során a legújabb tudományos eszközökkel figyelik majd őket, az orvostudomány mindenféle szakértőjével, különös hangsúllyal a neurológiai oldalon, és természetesen pszichológiai és pszichiátriai oldalon. Megpróbáljuk beazonosítani, hogy a kundaliní egy még nem felismert pszicho-fiziológiai mechanizmus, amely ellenőrzi az agy fejlődését és felelős a rendkívüli képességek állapotáért, a pszichikus tehetségek minden formájáért és az elmebaj bizonyos formáiért.

Tehát egy széleskörű tudományos hipotézisünk van. Az emberek természetesen azt kérdezik tőlünk, hogyan fogjuk ezt véghezvinni, mit tudunk bebizonyítani ebben a kritikus tudományos helyzetben. A legnagyobb hajtóerőnk az, hogy összegyűjtsünk annyi tudományos információt, amennyit lehetséges a biológiai, mentális és pszichológiai szinten történő változásokról a felébredés során. Jelenleg nincs eszközünk a prána kikutatásához és méréséhez. Tehát alapvetően, amit teszünk az az, hogy létrehozunk egy környezetet, ahol a kundaliní maga mutathatja meg potenciálját az emberi lényben. Létrehozunk egy környezetet, ahol remélhetjük, hogy a 150 jelöltből lesz néhány, aki eléri a transzcendens állapotot, és a folyamatban bemutatná, hogy a mentális kapacitás növelésének fejlesztése szerves alkotó része a transzformációnak, amely megtörténik akkor, amikor az energia teljesen felébred. Ezt Indiában már évszázadok óta bizonyítják. Van olyan, hogy egy személy kevés iskolázottsággal nyelveket fog beszélni, amelyet soha nem is tanult és széleskörű, nagy tudása lesz mindenféle témában. Miért? Azért mert, amikor a megismerésnek ez az új módja fejlődik, a transzformáció közvetlenül történik meg. Az elmélet az, hogy a folyamatban még a gének is átalakulnak, amelyet meg lehet figyelni. Ennek a kutatásnak a globális hatása óriási, mert segít rávezetni az élet okára és értelmére, jelentésére. Óriási távolságot kell átlépnünk ezzel az úttörő munkával, és most még csak az első ásónyomot tesszük meg ebben az új tudományban. Ha az eredmények olyanok lesznek, mint amilyennek reméljük, a tudomány sokkolva lesz az emberi fejlődés bizonyos szintjeit illetően, amely teljesen megváltoztathatja eddigi elképzeléseinket a tudatról és az anyagról. Az a szándékunk, hogy ajtót nyissunk egy új tudománynak. A materialista tudomány a szellem szolgálója kell, hogy legyen, és felelős azért, hogy a spirituális tudatosság célját, mint az élet okát a tömegek számára bemutassa.

Híd az ősi tudás és a modern tudományok között

A probléma, amelyről beszéltünk az, hogy az embereknek általában ebben a témában felfogási hiányosságai vannak a mélységeket illetően, és nem vonódnak be a kutatásba sem Indiában, sem máshol a világban. Valójában az a különös, hogy azok, akik meg tudnak ragadni egy képzeletbeli fogalmat fogalmi vonatkozások nélkül, azok nem mások, mint a szentek és bölcsek felbecsülhetetlen megnyilvánulásai, akik már igazolták az emberi lény emberi és isteni lehetőségeit. Ez volt a témája az utóbbi években többek közt Sri Aurobindónak, Vivekanandának, Gópi Krishnának és Swami Satyanandának. Mai racionális és értelmi korunkban az emberek tapasztalati bizonyítékokat várnak el, mielőtt elfogadják azt, ami valaha a hit dolga volt. A szándékunk az, hogy hidat építsünk az ősi tudás és a modern tudomány között, amelynek összefüggéseit még az átlagember is megérti. Ez nagy feladat, mégis a tudomány fejlődésével a legtöbb elvégezhető. Olvastam valamit a múlt éjszaka, amely igazán nagy hatással volt rám. Thomas Merton, a híres trappista szerzetes idézete volt, aki már régen meghalt:

“Ha meg akarsz ismerni engem, úgy ahogy vagyok, ne azt kérdezd, hogy mit szeretek enni, vagy milyen ruhákat szeretek hordani, vagy hogyan fésülöm a hajam. Hanem kérdezz ki alaposan, hogy mi az, amiért élek, és kérdezd meg azt is, hogy mi akadályoz meg abban, hogy teljesen azt éljem, amiért élek.”

Úgy hiszem, mindannyian akadályozzuk magunkat abban, hogy olyan teljes életet éljünk, amelyben hiszünk, hogy élnünk kellene. De tapasztalataim alapján, amelyek nem különböznek másokétól, nem hiszem, hogy eléggé ösztönözve vagyunk abban, hogy teljesen és egészen szeressünk.

(A beszéd a karib-hindu társaság ülésén hangzott el, 1994.10.22., London)