Magyarországon Alapítvány
Az emberi faj korai történetében nem történik túl sok említés betegségekről, és nem rendelkezünk olyan bizonyítékokkal sem, melyek arra utalnának, hogy az emberek akkoriban olyan betegségeknek lettek volna kitéve, melyek testüket kínozták. Nem, a bizonyíték inkább azt igazolja, hogy a betegségeket mind szerezték, aztán művelték, és betakarították; és mind a mai napig szórják szét az egész földkerekségen.
Elhangzott a Zinal konferencián Svájcban 1979. szeptember 1-jén
Előnyös lehet a modern ember számára olyan jóga technikák gyakorlása, amelyek évszázadokkal ezelőtt alakultak ki?
A mai civilizált társadalomban az ember komplexusai és neurózisai jelentősen megnőttek. Évszázadokkal ezelőtt őseink kedvezőbb környezetet élveztek a jóga gyakorlására, de a tudományra ugyanakkor nem volt olyan nagymértékben szükség, mint ebben a mai zavaros és neurotikus világban.
Ebben a modern korban az emberek nagyon aggódnak a vitaminok és ásványi anyagok miatt, de megfeledkeznek egy fontos dologról. Nem a fizikai egészség az alapvető fontosságú, hanem a belső lény állapota az, amely a valódi egészséget alakítja. A régi időkben az embereknek olyan járványokkal kellett szembenézniük, mint a himlő, pestis, kolera, sárgaláz, álomkór és sok más ehhez hasonló. Most azonban a modern tudomány fejlődésének ellenére olyan krízissel nézünk szembe, ami az emberiség egészségét illeti. A történelem során sosem voltak ilyen borzasztó betegségek. Ilyenkor arra kényszerülünk, hogy átgondoljuk: „Van valami módja annak, hogy elérjük a lehető legjobb egészséget?” Az utóbbi években arra a következtetésre jutottunk, hogy a jóga a válasz.
Kapcsolódó cikk a három energiáról, saktiról.
Mi az elme békéje?
Az elme békéje az, hogy kiegyensúlyozott módon látjuk az életet. Nem az eredményekről és a veszteségekről szól, hanem arról, hogy mindent megértünk az élettel kapcsolatban. A külső élet tele van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, és egy gyenge ember számára ez fárasztó, vagy akár kimerítő is lehet. De egy erős ember számára minden felfelé menet öröm, és minden lefelé menet egy játék.
Beszéd a 3. Nemzetközi Jógakonferencián
Védikus tradíciónkban minden fajta szádhanát jógának nevezünk; úgy mint bhakti jóga, gjána jóga, karma jóga, stb. A jóga igazi jelentése a Legfelsőbb Isteniséggel, a Legfelsőbb Önvalóval történő egyesülés. Így a jógát rendszerint azzal a fő célzattal gyakorolják, hogy ráébredjenek az ember igazi önvalójára azért, hogy megszabaduljanak a teremtés okozta szenvedéstől és béklyótól.
A gyakorlati jóga iskolának két osztálya van, a rádzsa és hatha jóga. A rádzsa jóga a hangsúlyt az elme megtisztítására helyezi olyan ódon, hogy képesek legyünk uralni az elmét, és az elmét uralva meg tudjuk haladni a mentális tartományt, így ráébredhetünk az Isteni Önvalóra, mely túl van a mentális régión és túl van az érzékekkel tapasztalható világon.
A tapasz szót gyakran fordítják megszorításként, mértékletességként, de etimológiailag a tapasz egy tisztító folyamatot jelent, amelynek köszönhetően ízesebbé és érettebbé válsz. Az emberi test nagyon gyenge, és az emberi elme még gyengébb. Ha gyenge az elméd és a tested, hogyan tudod életed zarándokútját végigjárni? Ha az autód nem működik rendesen, el kell vinni a szerelőhöz. Pontosan ugyanígy kell a testet és az elmét megjavítani, és ezt a folyamatot tapasz néven ismerik.
Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.
Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.
Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?
Őseink minden bizonnyal jót szórakoznának egy csomó bajon, melyek manapság kínozzák az emberiséget, pl. infláció, feketepiac, szesz- és fegyvercsempészet, ‘et hoc genus omne’ (és minden ilyesmi – latin). Ezek a Frankenstein-szerű szörnyek, melyek régóta pusztulással fenyegetnek minket, saját teremtményeink, minthogy csupán elkerülhetetlen következményei annak, hogy elvesztettük az életre vonatkozó spirituális látásmódunkat és egy kizárólag materialista filozófiát tettünk magunkévá. „A szellemi megújulás szükségessége” bővebben
A jóga gyakorlásával megismerhetjük és megváltoztathatjuk önmagunkat. De ki is az az önmagunk? Csak a testünk, amit tornáztatni kell? Természetesen nem, mert akkor a tornászokat és akrobatákat is jóginak nevezhetnénk. A jóga többet kínál a testi dimenzió fejlesztésénél. A személyiség egészéről beszél, amit öt nagy terület alkot; a fizikai testünk, az energiarendszerünk, a gondolataink és érzelmeink, a tudatunk és a lelkünk. „Három hét jóga” bővebben