Óm és Gájatrí

Swami Satyananda Saraswati

Jóga Tanár Szeminárium, Spanyolország, Collbato

A mantra tudománya szerint négyfajta hanghullám létezik – állóhullám, visszaverődő hullám, oszcilláló hullám és transzcendentális hullám. Az Óm mantra létrehozza mindezeket a hullámokat. Az Óm három hang, ‘A’, ‘U’ és ‘M’ kombinációja. Az ‘A’ formálja az állóhullámot, az ‘U’ a visszaverődő hullámot és az ‘M’ az oszcilláló hullámot. A negyedik hullám, mivel transzcendentális és túl van a hallás- vagy beszédérzékelésen, a szívközpontban az Ómon való meditáció által jön létre.

Amikor túlléped a külső érzékvilágot, tudatába kerülsz a magas frekvenciahullámoknak, amelyeknek nincs pihenő időszakuk. Az átlagos hullámoknak van pihenő időszakuk. Amikor az Óm mantrát kántálod, akkor annak van kezdete és vége. A kezdet és a vég a hanghullám pihenő időszaka. De amikor túlléped az elmét, akkor egy magas hangfrekvenciákhoz jutsz, melynek nincs pihenő időszaka.

Az első három hanghullám az emberi tudatosság három dimenziójához tartozik és kölcsönösen összekapcsolódnak. Az ‘A’ jelenti az éber vagy érzéki tudatosságot, az ‘U’ az álmot vagy tudatalattit, és az ‘M’ a mélyálmot vagy tudattalant. A negyedik hullám képviseli a tudat határtalan dimenzióját, amely túl van az elmén és az érzékeken. Ezért azt mondhatjuk, hogy az Ómnak négy alapja van: az érzéki világ, a mentális világ, a földi világ és a végső állapot.

A teremtőerő felrobbanása

A Védák szerint az Óm alapvető és a legelső mantra. Nincs neve és nincs formája, és az egyetemes elme teremtőerejeként tartják számon. Az egyetemes elme fogalmát nagyon nehéz megértenünk. A szentiratokban úgy hívják: hiranjaagarbha, amely egy tojáshoz hasonlatos. Ennek a tojásnak a központjában van a végső pont, amelyből a hang kisugárzik. A náda szó, szó szerint hangot jelent, de itt a rezonancia végső pontjára vonatkozik. Ez a pont egy transzcendentális pont, ahol az Óm hang megnyilvánulás nélküli formában van. Nincs rezgés, nincs ritmus, nincs hullám, és minden teljesen csendesnek és rejtettnek tűnik. Ez teljes inaktivitásként képzelhető el.

Ezen univerzális tojás ellentétes pólusain vannak az időként és térként ismert erők. A tér a pozitív energiaerő, az idő pedig a negatív. Amikor létrehozod az Óm mantrát a hangoddal vagy kimondod az elméd birodalmában, ez a két pszichés erő eléri a polaritás állapotát, és megpróbálnak kivetítődni a központi mag irányába. Amikor az egyesülés megtörténik, egy erőrobbanás jön létre, amelynek az egész egyetemes teremtésben következménye van. Ezért az Óm mantra képviseli a teremtőerőt, a központot, amelyben az idő és a tér egyesül, és ahol a végtelenség végtelenségek sokaságába oszlik szét.

Az Óm mantrát sajátos módon írják. Sokan bevésetik a medáljukba. Négy görbületből áll, amely felett van egy holdsarló egy binduval vagy ponttal. A bindu a központi, avagy fókuszpontja az Ómnak. Mindegyik görbület a végtelenséget fejezi ki az idő, tér, tárgy és transzcendencia különböző aspektusaiban. Tehát az Óm magában hordozza a másik erőt is, amelyet prákritiként vagy természetként ismerünk, a spirituális erő mellett.

A jógik az Ómnak ezen a szimbólumán annak érdekében meditálnak, hogy fejlesszék magukban a spirituális és mentális erőt. Ennek az energiának két megnyilvánulása van; az egyik a beteljesülés, amely az anyagi síkhoz tartozik; a másik a transzcendencia, a spirituális síkhoz tartozik. Az Óm egy nagyon erőteljes mantra a transzcendencia eléréséhez.

Gájatrí

Az Óm az első mantra, amely kibővítésre került a Gájatrí megformálása érdekében. A 24 szótag, amely felépíti a Gájatrít a következő:

Óm Bhur Bhuvah Szvahá
Tat Szavitur Varénjam
Bhargó Dévaszja Dhímahi
Dhijó Jó Nah Pracsódaját

A Gájatrí 24 szótagjából erednek az ember számára ismert legrégibb könyvek – a Védák. A Gájatrí a spirituális tudatosság szimbóluma az emberben. Ennek a tudatosságnak három szakasza van – az idő, amikor megszületik, amikor teljesen felnőtt, és amikor belép az örök térbe. A napkelte pirkadatkor a spirituális életet szimbolizálja, és a napnyugta este a tudatosság teljes tartalmát szimbolizálja. Amikor nincs nap, nincs fény, az a lélek sötét éjszakája a Biblia szerint, avagy Sívarátrí, Síva sötét éjszakája a hinduk számára.

A Gájatrít napfelkeltekor kell gyakorolni. Évek múlva lehet mentálisan ismételni, de először hangosan kell kántálni. Védikus mantraként, a kántálása bizonyos hangsúlyok által ellenőrzött, nem úgy, ahogy bármilyen szanszkrit mantrát kántálnál. A hindu rendszer szerint azoknak, akik tiszta vegetáriánusok, a Gájatrí mantrát tulszi málán kellene gyakorolniuk, és azoknak, akik nem vegetáriánusok rudraksa málán kellene gyakorolniuk.

A Gájatrí mantra gyakorlásához nincsenek megkötések az étkezést, ivást vagy családi állapotot illetően. Az egyetlen megkötés, hogy a mantrát egy gurutól kell kapnod. A Gájatrí gyakorlása az út a spirituális életre való átálláshoz. Erőteljes és azonnali hatása van a testre, elmére, érzékekre és spirituális életre. Bármikor, amikor gyakorlod a Gájatrí mantrát, az Óm formájára, az emberi létezés négy dimenziójának – tudat, tudatalatti, tudattalan és tudatfeletti – szimbólumára kellene koncentrálnod.

A transzcendencia követi a fejlődést

A Gájatrí és az Óm egyenlő mértékben erőteljesek, de a Gájatrí hatása nem olyan gyors, mint az Óm hatása. A Gájatrít az átlagembernek szánták, és ennek világos az oka. Az ember tudatossága egyidejűleg hét különböző síkon létezik. A mantra célja az első három birodalom – a fizikai, mentális és asztrális – túllépése. Ez azt jelenti, hogy nem csak ebben a fizikai formában létezem, hanem dupla, illetve tripla létezésem van. Azután van még a három magasabb vagy spirituálisabb sík, melyet a legvégső állapot követ.

Amikor az ember képes fejlődni, túllépi minden testét, amíg elérkezik a hetedik síkhoz. Azonban, azok az emberek, akik nem képesek kezelni a pszichés vagy érzelmi helyzetüket, meglehetősen nagy problémának fogják találni ezt a transzcendenciát. Nem mindenki akarja a túllépést, és még ha valaki vágyik is rá, lehet, hogy még nem tette magát alkalmassá.

A transzcendencia az első három birodalom megvilágítása nélkül nagyon nem gyakorlatias dolog. Az emberi intelligencia különböző állapotai, mint szükségletek tükröződnek a mindennapi életünkben. A megismerést, érzékelést, összegzést és az intelligencia oly sok más formáját kell kifejleszteni, mielőtt megpróbálod elérni a transzcendenciát. A Védák nagyon világosak saját elméletükkel kapcsolatban. Azt mondják, hogy először az anyagi tudatosságon kell túllépni, azonban egy feltételt szabnak; csak azután kellene túllépned az anyagi tudatosságot, miután kifejlesztetted.

A teljes fejlődés három különböző szakaszon megy keresztül. A legalacsonyabb a tamo gúna, a tehetetlenség és rejtett energia. Efölött van a radzso gúna, a dinamikus megnyilvánulás. Ezt a szattva gúna követi, a tudás, fény és egyensúly a teremtés erőiben. Ha az egyén túl korán lép túl egy szakaszon, a fejlődése stagnál. Ezért (a Védáknak) nagyon világos elképzelésük van. Az egónak el kell különülnie a tamo gúnától. A rejtett energiának dinamikussá kell válnia és meg kell nyilvánulnia.

Amikor ez megtörténik, az illetőnek vágyai, szenvedélyei, képzelete, észlelései, érzelmei, boldogsága, boldogtalansága, félelmei, bizonytalanságai vannak; ki tudja mennyi minden még. A ténykedés teljes panorámája létezik, az öt érzékszerv, a mozgató szervek, a prána minden jellege, az elemek minden szintje beszél egymással a játszótéren, mintha minden játékos eljött volna játszani a futballmérkőzésre. Semmi sem rejtett, semmi sincs magállapotban. Az észlelés kifejezése a legteljesebb. Az érzék és mozgató szervek teljesen szabadok megnyilvánulásaikat tekintve. Az elme vég nélkül és végtelenül tud gondolkodni. Amikor ez a teljes kinyilvánítás megtörténik, a fejlődés a radzso gúna pontján van. Itt lesz értelme és jelentősége megpróbálni túllépni majd ezeken.

Az Ómról azt mondják, hogy csak kevesek számára való, nem mindenki számára. Azonban a Gájatrí az átlagembernek való, mert ennek a mantrának a célja a kifejezés folyamatának megteremtése, az emberi tudatosság különböző állapotainak a megvilágítása.

A tudatosság teljes sötétségben van, mintha éjfél sötét órája lenne. A sötét éjszakából jön a nap hajnala, és a belső vízió, a belső érzékelés vagy éberség elkezd létrejönni. Ez a Gájatrí témája. Ezért a hinduk megtanítják ezt a mantrát a 7, 8 vagy 9 éves gyermekeiknek; azelőtt nem engedett, hogy gyakorolják. Amikor beteljesítették az élet minden kötelezettségét és vágyát, amikor egyfajta ellenszenv jelenik meg az elméjükben, megszakítják a Gájatrí mantrát, és elkezdik gyakorolni az Ómot. Az Óm mantra a jógiknak való, mert ez a rövid út a spirituális transzcendencia megvalósításához.

Forrás: Yoga Magazine, 1980. június