Magyarországon Alapítvány
A híres Bhrigu Varuni ezzel kéréssel fordult apjához: „Nagyra becsült Úr, taníts engem Brahmanról!” Apja (Varuna) megtanította neki, hogy az étel, a prána, a látás, a hallás, az elme és a beszéd, mind Brahman megismerésének eszközei. Varuna továbbá azt is mondta neki, hogy törekedjen megtudni azt, hogy honnét születik valamennyi élőlény, miután megszülettek miből élnek, és végül hová tűnnek.
Mi a karma?
Szó szerint a karma cselekvést jelent, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és meg kell ölnöm sok embert, ez az én tettem, de nem a karmám. Másfelől, ha gyűlöletből ölöm meg az embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és személyiségemet. Így a cselekvésen kívül a karma az élet eseményeinek benyomását is jelenti az egyén elméjére.
„Szatszang a karmáról” bővebben
Csak fájdalomcsillapító gyógyszerekre és sebészeti beavatkozásokra tízmilliárd dollárt költenek Amerikában évente, hogy csökkentsék a fizikai fájdalmat. Hasonló összeget költenek nyugtatóra, hogy elnyomják a pszichológiai fájdalmat. Egy olyan társadalom kezd kialakulni, amely azt tanulja, hogy a fájdalomtól félni kell, még a szülés természetes fiziológiai fájdalmától is, és azt mindenáron el kell kerülni.
A mindennapi életünk során a prána nyugtalan állapotban van. Túl sok érzékszervi és érzéki zavaró tényező befolyásolja a prána harmóniáját személyiségünkben. Ha a pránák nyugtalanok, akkor természetes, hogy a gondolatok és érzelmek is nyugtalanok, a test finom rendszerei, az agy és az idegrendszer is nyugtalanok lesznek. Eljön az idő, amikor meg kell értenünk a pránák működését annak érdekében, hogy belső lényük felé fordulhassunk.
Én is, ahogy mindenki más is gondolkodom a meditációról, de hogyan kezdjünk neki? Biztosak vagyunk benne, hogy a meditáció egy erő, és meg vagyunk győződve arról, hogy a meditáción keresztül képesek leszünk megismerni a legmagasabbat, de hogyan kezdjük, mi a módja?
Sivanandashram, Párizs, 1980. szeptember 15.
A teremtés kezdetétől fogva az ember a külső úton sétált teljes sötétségben. Ezt az utat követte, mivel nem ismert más utat. De amikor minden tapasztalat egy halálos véghez ért, amikor minden örömnek megvolt a maga korlátja, felismerte, hogy befelé kellene utaznia. Természetesen, az ember sok nehézséggel és akadállyal szembesült, amikor elkezdett befelé utazni. Először is, nem ismerte az utat vagy, hogy melyik kapun lépjen be. Aztán, bármerre is irányította az elméjét, oly sok ajtót talált. Átlépve bármelyiken, csábító utakat, izgató folyosókat és gyönyörű kerteket talált minden oldalon. Akárhogy is, ha megállna, hogy felfedezze ezeket, hosszú ideig elterelődne. Valójában, ez történik sok emberrel, aki a meditációt gyakorolja.
Ha meg akarunk szabadulni a szamszára, a világi élet fájdalmaitól és szenvedéseitől, a meditációt kell gyakorolnunk. A meditáció az isteniséghez vezető ösvény. Ez a fenséges út Brahman királyságába.
Ez az a titokzatos létra, mely a tévedéstől az igazságig, a sötétségtől a fényig, a fájdalomtól a boldogságig, a nyughatatlanságtól a maradandó békességig, a tudatlanságtól a bölcsességig, a halandóságtól a halhatatlanságig ér. A meditáció az én megismeréséhez vezet, ami örökös békét idéz elő. „Meditáció” bővebben
Az alábbi beszéd Salvadorban, Közép-Amerikában hangzott el, a Nemzetközi Jóga Kongresszus bogotai (Kolumbia) rendezvénye után.
A Hari Om Tat Sat a mód, ahogyan üdvözöllek benneteket és kifejezem örömömet, hogy itt lehetek mindannyiótokkal. Ez egy gyönyörű ország, csodás tájakkal, zöld növényekkel, tengerrel és főleg a jóga szellemiségével teli emberekkel. Kevés időm van, de megpróbálok a jóga minden aspektusáról beszélni nektek.
Mi a pránájáma? A pránájáma légzésmódszer, mellyel az agyra fejtünk ki hatást. Az agy két féltekéből áll. A két félteke kapcsolatban van a két orrnyílással. Amikor belélegzünk a bal orrnyíláson át, a jobb agyféltekére hatunk. Ugyanígy, ha belélegzünk a jobb orrnyíláson keresztül, a bal féltekére hatunk. A két félteke a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerhez kötődik. Amikor pránajámát gyakorlunk, hatással vagyunk a két agyféltekére, ezáltal egyensúlyt teremtünk a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer között. Amikor harmónia van az idegrendszer működésében és az agyban, az elme elválik az érzékektől. „A pránájáma: az energiák egyensúlyba hozása” bővebben
Van egy nagy tudomány, melyet elfelejtettünk. Őseink évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt ismerték ezt a tudományt, de úgy tűnik, hogy politikai balesetek folytán mára szinte teljesen elfelejtettük. Kimondom egyértelműen: én nem vallást tanítok. Tisztelem a vallásokat, és úgy vélem, szükség is van vallás gyakorlására a személyiség fejlődéséhez. Személy szerint hiszem, hogy fontos az imádság, ám látom magát a problémát, ami nem más, mint az, hogy hogyan nyugtassuk meg, csöndesítsük le háborgó elménket.