Szatszang Swami Satyanandával
Van egy nagy tudomány, melyet elfelejtettünk. Őseink évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt ismerték ezt a tudományt, de úgy tűnik, hogy politikai balesetek folytán mára szinte teljesen elfelejtettük. Kimondom egyértelműen: én nem vallást tanítok. Tisztelem a vallásokat, és úgy vélem, szükség is van vallás gyakorlására a személyiség fejlődéséhez. Személy szerint hiszem, hogy fontos az imádság, ám látom magát a problémát, ami nem más, mint az, hogy hogyan nyugtassuk meg, csöndesítsük le háborgó elménket.
A modern kori szenvedés
Manapság az egész világ feszült. Az ember nyughatatlan. Nem vagyunk képesek altatók nélkül aludni. Nagy feszültség van a vallás és a modern civilizáció között, és az emberiség szétszakad e két hatalmas erő között. Nagy orvosok, tudósok, pszichológusok állítják, hogy a kor embere a skizofrénia és a neurózis áldozata. A legfejlettebb országokban, mint az Egyesült Államok és a gazdag országokban, mint például Svédország sokan megőrülnek, abnormálissá válnak. Az öngyilkosság mértéke, a magas vérnyomásban szenvedők száma, a szívrohamok száma napról napra nő. Az orvostudomány hatalmas tudomány, de mindeddig nem találta meg a választ e bajokra. Nem képes meggyógyítani az álmatlanságot, nem képes békét adni az elmének, nem képes segíteni bennünket a személyiség integrálásában, egységesítésében. Folytassam?
Akkor hát mit tegyünk? Hiszünk a vallásban. Én hindu vagyok, te keresztény, de manapság a hinduk, a keresztények és a muzulmánok is mentális problémáktól szenvednek. Esküszünk Istenre, hiszünk benne – nyugodtak, békések vagyunk? Az elménk nyugodt, csöndes?
Az elmúlt 40 évben a tudósok rájöttek, hogy a jógában nagy erők rejlenek. A jóga gyakorlásán keresztül lecsendesíthetjük a háborgó elmét. A tudósok világszerte a jóga kínálta lehetőségeket figyelik.
Mi tehát a jóga? Vallás? Filozófia? Politika? Mi a jóga? A jóga tudomány. Mint amilyen a matematika. Ez bizonyítható. A jóga állja bármely tudomány kihívását. Amikor jógatartásokat gyakorlunk, tudományos műszerek által is kimutatható változások mennek végbe a testben. A tudósok és orvosok ezek kapcsán beszélhetnek a vérnyomásban, az anyagcserében, a légzésben, az oxigén felhasználásban és az agyhullámokban bekövetkezett változásokról. Nincs okunk tehát félni a jógától.
Az egyensúly jógája
A jógát négy területre oszthatjuk. Az egyik a fizikai testre irányul, a második az életenergiára, a harmadik a relaxációra, míg a negyedik a meditációra. Mit jelent egyáltalán a jóga? Fizikai tartásokat, légzőgyakorlatokat, relaxációt és meditációt – ez a jóga négy területe.
Kezdjük az elsővel! Fizikai tartások, melyeket hatha jóga ászanáknak nevezünk. Amikor tartásokat gyakorlunk, hatást fejtünk ki a belső elválasztású mirigyekre. Számos ilyen mirigy található a testben, melyeknek rendkívül nagy hatásuk van a szervezetre, az egészségre: a pajzsmirigy, a csecsemőmirigy, az adrenalin mirigyek, a hasnyálmirigy, stb. Ha felborul működésük egyensúlya, fizikai és mentális jellegű betegségek jelentkeznek. Bizonyára mindenki látott már gyermekeket, akik epilepsziás rohamot kaptak – ez is a mirigyműködésben fennálló egyensúlyhiány eredménye. Az ászanák gyakorlásával megteremthetjük a hormonrendszer működési egyensúlyát.
A gyenge idegrendszer is számos problémát okoz. Gondoljunk csak például a hisztérikus nőkre. Nagyon sokan szenvednek depressziótól is. A hatha jóga gyakorlataival, az ászanák gyakorlásával az idegrendszerünket is erősíthetjük.
Ezek az ászanák megtanulhatók a hatha jóga tanfolyamokon, és ezekkel – őszintén szólva- nagyon sok betegséget teljesen meggyógyíthatunk, ez egy rendkívül hatásos rendszer. Ezért fontos volna, hogy mindenki tanuljon hatha jógát, és amikor már néhány hónapja rendszeresen gyakoroljuk, észre fogjuk venni, hogy energikussá váltunk.
A második terület pránajámaként, vagy a légzés jógájaként ismert. Ez abból áll, hogy úgy lélegzünk be, hogy minél több pránához, életenergiához jussunk. Testünk az életenergián él, attól függünk. Ha kevés, gyengék leszünk, azért kell a pránajámát gyakorolnunk, hogy több energiához jussunk.
A relaxáció jógája
A harmadik terület a relaxáció, ami mindenki számára fontos. Orvosok, mérnökök, üzletemberek, családos emberek, politikusok, mindannyian folyamatos feszültség alatt élnek. Amikor a nap végén hazamennek, mit csinálnak? Annyira fáradtak, hogy aludni sem tudnak. Egy idő után már az alkohol sem segít, és ekkor következnek a nyugtatók. De ezek sem segítenek sokáig, ezért erős nyugtatókhoz nyúlnunk, amik megzavarják a szívet, majd az idegrendszert, és mi történik? Néhány év múlva szívinfarktust kapunk.
A jógában megtalálhatjuk a relaxáció rendszerét. Nem alszunk, csak hanyatt fekszünk a talajon, elvégzünk néhány mentális gyakorlatot, és tíz percen belül érezzük a hatásaikat. A relaxáció fontos. Az alvás nem relaxáció, erre emlékezzünk! A relaxáció művészet. Ezt kell megtanulnunk!
Az elme jógája
A negyedik terület a meditációé, hogy hogyan koncentráljuk az elménket, hogyan tegyük – a jógában így mondjuk – egyhegyűvé. Amikor imádkozunk az elme nem nyugodt. Amikor szent helyre megyünk, elménk ott is kóborol. A meditáció megtanít arra, hogyan összpontosítsuk elménket egy pontra. Ha egyszer megtanulunk koncentrálni, megtanultuk az élet művészetét.
Az életben a legnehezebb a meditáció, de amint egyszer rájöttünk, hogyan meditáljunk, hogyan koncentráljunk, szerencsésnek nevezhetjük magunkat. Az elme erőteljes és hatalmas, de amikor szétszórt, nagyon gyenge, éppen úgy, ahogy a Nap sugarait is gyengének érezzük, ám, amikor egy lencsén keresztül fókuszáljuk azokat, még égetni is lehet velük. A szétszórt elme tehetetlen, cselekvőképtelen, de ha ugyanazt az elmét meditáció útján összpontosítjuk, nagyon erőteljessé válik.
A jógában sokféle koncentrációs gyakorlat létezik. Az elmét összpontosíthatjuk a lélegzeten, hangon, vagy a test egyes központjain keresztül. Úgy is koncentrálhatjuk, hogy elménket valamilyen szimbólumra irányítjuk, de a legkönnyebb, ha a természetes légzésünkre összpontosítunk.
A gyakorlás
Térjünk vissza most az első részhez: Milyen hosszan gyakoroljuk a hatha jóga tartásait? Maximum tizenöt percig. Meddig a pránajámát? Öt percig. A relaxációt? Ezt maximum fél órát. A meditációt? Legfeljebb tíz percig. Adja magát a kérdés: Mindegyiket gyakorolnunk kell egyszerre, vagy csak valamelyiket? Ha feszültek, vagy fáradtak vagyunk, gyakoroljuk az első kettőt. Ha az elménket kívánjuk összpontosítani, akkor a negyediket tíz percen keresztül. A harmadikat, a relaxációt bárki, bármikor, bármeddig gyakorolhatja.
Ez itt egy nagyon rövid bevezetés volt a jógához. Végül is a jóga tudományként jelenik meg. Nem vallás, hanem tiszta tudomány. Nincsenek benne megszorítások, korlátozások. A jógában nem számít, hogy eszel húst, vagy sem, házas vagy-e, vagy sem, öreg vagy netán fiatal. Az sem számít, hogy dohányzol, vagy sem, ám az fontos, hogy hozzáértő tanártól tanuljuk a jógát. A hozzáértő azt jelenti, hogy a tanár maga is a jóga szerint él, érti a tudományt és képes megmondani, mit gyakoroljunk. Tudja, mit gyakoroljon a cukorbeteg, mit ne. Ha porckorongsérvünk van, tudnia kell, mit gyakoroljunk, és mit ne. Ez fontos szempont. A jógát ne könyvből, hanem hozzáértő tanártól tanuljuk
1978. január 19.
Kalamata, Görögország