Barion Pixel

Címke: jóga

Az élet két oldala

Swami Satyananda Saraswati

Sanpaul, India, 1976 március

Időtlen idők óta ellentétes egymással az élet érzékelhető részének jelentőséget tulajdonító materiális felfogás, és az érzékelésen túlmutató spirituális felfogás. Mindkettőnek megvan a saját filozófiája és jelentősége. A materiális felfogás a kényelmet, az élet gyönyöreit és élvezeteit kínálja, míg a spirituális felfogás az örökkévaló békességet és a megvilágosodást ígéri. Manapság mindkét út ismert előttünk, de nehezen választunk közülük.

“Az élet két oldala” bővebben

Fejlődés 18 tulajdonság terén

Swami Niranjanananda Saraswati

Szatszang Brittany-ban, Franciaországban, 2006. július

Kétféle jóga van. Az egyik a klasszikus jóga, amelyben ászanákat, pránájámát, jámát, nijámát, pratjáhárát, dháranát, stb. gyakorolunk és fejlődünk ezekben. A másik Swami Sivananda jógája, ami egy kifejező jóga, és fő témája a szolgálat. Amíg a klasszikus jóga céljait követjük, a jóga egy tökéletesítendő folyamat marad. De ha Sivananda jógáját követjük, a jóga életstílussá válik. Ha az életünkbe beépül a jóga, akkor már nem csak egy napi egy órás gyakorlat lesz. Szemléletté és tudatossággá válik, amivel a nap 24 óráját töltjük. Ezen a szinten a jóga képessé tesz bennünket, hogy nagyobb kreativitással tudjunk megnyilvánulni és részt venni a világban.

“Fejlődés 18 tulajdonság terén” bővebben

A prána felébresztése

Swami Satyananda Saraswati előadása

(Dánia, 1979. szeptember)

A spirituális ébredés magját a pránájáma gyakorlása alakítja ki. Sokak számára a pránájáma egyszerűen csak a légzés szabályozását jelenti, ám ez félreértés és helytelen értelmezés. A prána alapvető természete az egyetemesség. Az egyén saját pránája a prána univerzális rendszerének mikrokozmikus reprezentánsa, és nem összetévesztendő a levegővel, amelyet belélegzünk.

“A prána felébresztése” bővebben

Inspiráció minden korosztálynak

Swami Niranjanananda Saraswati

Minden tanítványnak egyedi érzései vannak, amelyek egyéni módon irányulnak saját guruja felé. Bennem is van egy érzelem a gurum irányába. Kisgyermek koromtól fogva az ölében nőttem fel, de soha nem kívántam őt azonosítani egy apa, egy anya, egy rokon vagy akár egy guru alakjával. Csak úgy láttam és tapasztaltam meg őt, mint egy inspiráló személyt, aki arra bátorított bennünket, hogy fejlődjünk az életünkben, minden nehézség és probléma ellenére. A jövőben is így szeretném őt látni és megtapasztalni. Benne látjuk a Parasuramu tüzes ragyogásának, Ráma egységes személyiségének, Yoga Vasishtha nyugodt bölcsességének és a Bhagavad Gita erőteljes karma jógájának elegyét.

“Inspiráció minden korosztálynak” bővebben

Shankaracharya és a szannjásza hagyomány

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1996.

A szannjásza nem vallásos szerzetesi élet. Tágan értelmezve vallásos ugyan, de nem korlátolt, fundamentalista módon. A szannjásza valójában saját képességeidben, erődben és tulajdonságaidban való bizalom fenntartása a társadalom előnyére. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy célt próbálsz elérni az életben, egy olyan kreatív célt, amely az életstílusoddá válik, amely az utaddá válik, és amely a vágyad és az igényed lesz. Ez a cél önmagad felfedezése, hogy felülkerekedj a fájdalmon és a szenvedésen, és a tudatosságod oly mértékben fejleszd, hogy interakcióid a külvilággal kreatívak, támogatóak és pozitívak legyenek. Továbbá, hogy belső tudatosságod megtapasztalja a mikrokozmikus és makrokozmikus tudatosságot. Ez a szannjásza célja.

“Shankaracharya és a szannjásza hagyomány” bővebben

Tantra és jóga a mindennapi életben

Swami Niranjanananda Saraswati

A tantra egy módszer, mely megtanítja, hogyan fejezzük ki önmagunkat kreatívabban. A tantra alapelvei és gyakorlati alkalmazásai ebből a koncepcióból bontakoztak ki. Az első alapelv a megnyilvánult természet megértése, ami az egyén szintjén kezdődik és egészen a kozmikus szintek megértéséig tágítható. A második alapelv a szádhana, az erőfeszítés, hogy fejlesszük és átalakítsuk az élet korlátozó tulajdonságait és tényezőit. Ez a két alapelv határozza meg a tantra teljes folyamatát. A gjána a tudást, megértést vagy bölcsességet képviseli, a szádhana pedig egy folyamat, ami által megtapasztalhatjuk a transzcendentális természetünket. Mindkét alapelv a különböző élethelyzetek elfogadására tanít. Az elfogadás a tantra harmadik alapelve.

“Tantra és jóga a mindennapi életben” bővebben

Atmabháva Jóga

 Swami Niranjanananda Saraswati

Bangalore, 2007. február 24.

Véleményem szerint a világon két ember járult hozzá óriási mértékben a jóga és a jóga céljának megértéséhez. Az egyikük Patanjali volt, aki megfogalmazta a jóga spirituális gyakorlatának szemléletét, a szádhanatmakot, vagyis a jóga gyakorlatához vezető út egymást követő lépéseit. Aztán egy párszáz éves ugrást követően Swami Sivananda volt az, aki a jóga filozófiáját illetően egy lépéssel tovább haladt Patanjalinál.

“Atmabháva Jóga” bővebben

Merre induljunk tovább?

Swami Niranjanananda Saraswati

Beszéd a Fiatal Elnökök Szervezetében, Bangalore, 2007. február 24.

Amikor az anyagiak vonatkozásában elérjük a csúcsot, gyakran azt kérdezzük magunktól: „Most mi legyen? Merre induljak tovább?” Én szintén ezt a kérdést tettem fel magamnak. Én is elnöke vagyok egy „multinacionális vállalatnak”, és valamikor én is fiatal elnök voltam; a Bihar School of Yoga irányítását huszonhárom évesen vettem át. Más a szerepem szannjászinként és más a szerepem egy szervezet elnökeként. Így eljött az az idő az életemben, amikor feltettem a kérdést: „Most merre tovább?” Elérkeztem egy ponthoz a külső célok megvalósításban – egy világszintű jógikus mozgalom vezetője lettem, különböző központokat és embereket irányítottam, próbáltam az elvárásaiknak megfelelni, újabb és jobb programokat kitalálni, hogy segítsek másokon.

“Merre induljunk tovább?” bővebben