Az élet két oldala

Swami Satyananda Sarswati

Sanpaul, India, 1976 március

Időtlen idők óta ellentétes egymással az élet érzékelhető részének jelentőséget tulajdonító materiális felfogás, és az érzékelésen túlmutató spirituális felfogás. Mindkettőnek megvan a saját filozófiája és jelentősége. A materiális felfogás a kényelmet, az élet gyönyöreit és élvezeteit kínálja, míg a spirituális felfogás az örökkévaló békességet és a megvilágosodást ígéri. Manapság mindkét út ismert előttünk, de nehezen választunk közülük.

Nem tudunk a materiális léttől olyan könnyen megszabadulni, mint a madarak és az állatok, Nem tudunk elmenekülni tőle akkor sem, ha azt mondjuk, hogy nem akarunk materiális szinten fejlődni. A fejlődés szükséges, de az iránya rajtunk áll. Mindannyian keresünk valamit, keressük az utunkat. Néhányan becsukott szemmel, mások nyitott szemmel teszik ezt. Mindenki magasabb szintű életre vágyik, mindenki keres valamit, anélkül hogy valójában tudná, mit is keres. Mind a két hívást halljuk, a spirituális életét, amely mennyei boldogságot és megvilágosodást ígér, valamint a materiális életét, amely érzéki gyönyörökkel és élvezetekkel csábít bennünket. Van, aki a materiális utat követi, ez a preja (öröm, érzékek általi öröm, világi út), míg mások a spirituális utat követik, ez a sreja (a becsületesség útja, isteni erények birtoklása).

Materializmus

Harminc éve ugyanez a dilemma foglalkoztatott. Azon gondolkoztam, hogy miért is kellene akár a materiális, vagy akár a spirituális utat követnem. Rájöttem arra, hogy az életnek rengeteg oldala van: anyagi, azaz annamája kósa, energetikai, azaz pránamája kósa, asztrális, azaz vijnanamája kósa, és spirituális, azaz anandamája kósa.

Az embernek meg kell ismernie és meg kell értenie az életet. Tanulmányoztam a legmodernebb tudományos műveket. Felzaklatott, amikor Karl Marxot olvastam. Ez olyan gondolati hátteret jelent számomra azóta is, amely hatására már nem tudom többé a materiális felfogást tagadni. Mindennapi életünkben nemcsak fel kell ismernünk és hasznosítanunk a materiális élet biztosította kényelmet, hanem az érvelésünk és gondolkodásunk során is tudomást kell vennünk róla. Ez az elv oly mértékben befolyásolt engem, hogy a mai napig úgy tekintek rá, mint életem egyik fordulópontjára. Emellett más politikai, filozófiai és tudományos iskolák gondolatait is tanulmányoztam.

A híd

Egy napon valaki azt javasolta nekem, hogy ha szeretnék átfogó értelmezést kialakítani az életről, akkor a spirituális és a materiális lét közötti középutat kell választanom. Ekkor azt kérdeztem: “De melyik a középút?” Erre ő azt felelte: “A gyakorlati jóga útja az, amely e két út közötti egyensúlyt megteremti.”

A jóga olyan, mint a két folyópartot összekötő híd. Az élet célja nem tisztán spirituális, és nem tisztán materiális.

Az emberi test nemcsak húsból és vérből áll, hanem része a tudat is.

Mitől álmodunk? Mi a tudattalan tudás? Az agy egy állapota? A tudat egy megnyilvánulása? Hol keletkeznek eredendően a gondolatok? Melyek azok a folyamatok, amelyek az elme megnyilvánulásait értelmezik és kifejezésre juttatják? Fizikai, spirituális, pszichológiai vagy parapszichológiai folyamatok-e ezek?Tudatában vagyunk annak, hogy nem tudunk csak materiális, vagy csak spirituális életet élni. Mindkét életformát el kell fogadnunk. Fel kell ébrednünk és mindkét oldalt egyformán és egyidejűleg kell fejlesztenünk. A felébredés folyamatát jógának hívjuk.

Amikor egy szent erre az útra terelt, akkor jöttem rá, hogy a jóga bizonyos gyakorlatai az élet materiális és spirituális oldalát egyszerre fejlesztik. A történelem valamennyi kultúrája közül egyedül a jóga ismerte el a spirituális test létét. A jóga halandó volta ellenére, megadta a testnek ami megilleti, nem feledkezett meg róla. A jógi, noha önmaga kiteljesítésén tevékenykedik, nem habozik az élet kis dolgait is elvégezni, mivel tudja, hogy az emberi test a meditáció temploma és éppen ezért karban kell tartani.

A nyugati és a modern indiai társadalom lehet, hogy nem szenved kolera- és himlőjárványtól, de más komoly népbetegségek szedik áldozataikat, úgymint a rák, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Az emberek akkor is az élvezeteket hajszolják amikor betegek, mivel nem tudják az élet teljességét elérni. Ugyanakkor a jóga legegyszerűbb és legalapvetőbb formái által megelégedettségre és üdvösségre találnak majd.

A megérzés

Korunkban az emberiség összezavarodott. A keleti és a nyugati emberek is megpróbálják eldönteni, hogy mi a fontos: az egyén vagy a társadalom, az egyéni vagy az össztársadalmi jólét, a materializmus vagy a spiritualitás. A jóga egy tágabb értelmezést tesz lehetővé, így az emberiség mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten magasabb állapotba tud kerülni. Ám, ha nem tanuljuk meg az élet egészét elfogadni, akkor sem az egyén, sem pedig a társadalom nem lesz elégedett.

Ugyanakkor az élet kozmikus tervet követ és megérzéseken alapul. Minden életformában, csakúgy,mint az univerzumban, van egy magasabb erő, amelyre a jóga szádhana útjánrá lehet hangolódni. Az intuíciónak köszönhetjük a jelentős tudományos eredményeket és művészeti alkotásokat. Az intuíció a katonának, a szociális munkásnak vagy a művésznek, éppúgy nélkülözhetetlen, mint a szannjászinnak.

Az élet nemcsak fizikális erőforrásokból táplálkozik, szüksége van intuitív erőforrásokra is. Az intuícióhoz az elme bizonyos állapotában lehet hozzáférni, és ha egyszer az intuíció felébred az egyénben, az illető hatalmas erőre tesz szert. Lehet, hogy valaki sokat tud és intelligens, de mégsem használja a teljes kapacitását. Nemcsak a fizikális, mentális vagy intellektuális erő számít.

Az igaz út, amellyel elérjük ezt a legnagyobb erőt, a jóga szádhana. A szentéletű emberek öröktőlfogva helyesen hirdették ezt az igazságot .Teljes erőbedobással és minden cselekedeteddel erre kell törekedned. A jóga nemcsak a spirituális úton segít. Mindegy hogy az érzéki gyönyörök és élvezetek útját választod, vagy az igazságosság és megváltás útját, a jóga mindenképpen segíteni fog. A jóga alapvető gondolata az, hogy felébreszti a belső tudatosságot.

Yoga Magazine 2012. 04.