Magyarországon Alapítvány
A mantra jóga egzakt tudomány. Manana trayate iti mantrah – „ A mantra valamire történő folyamatos gondolás vagy emlékezés (manana), mely megvéd minket, vagy megszabadít az élet és halál körforgásából.” A mantrát azért nevezik így, mert ezt a hatást mentális folyamattal érjük el. A mantra szó gyöke, a man „gondolni”-t jelent, a tra a trai-ból származik, melynek „védeni” vagy „megszabadítani” (a szamszára, azaz a jelenség-világ kötelékeiből) a jelentése.
Soha nem gondoltam arra, hogy ásramot alapítsak. Mikor a tanítványok és követők nagy számban özönlöttek hozzám szellemi útmutatásért, akkor azzal a céllal, hogy segítsek nekik, és őket is hasznossá tegyem a világ számára, kiderítettem képességeiket és rejtett tehetségüket, megteremtettem a fejlődésükhöz szükséges és a közjót is szolgáló tevékenységek különböző területeit, bátorítottam őket tanulmányaikban és szádhanájukban, és gondoskodtam ellátásuk és szállásuk szükséges komfortjáról és kényelméről. Így jött létre a Sivánanda Ásram. Idővel aztán egy hatalmas ásramot találtam magam körül, egy kellemes környezetben lévő ideális intézményt – egy nagy spirituális telepet – a Sivánanda Nagart.
A hátfájás és a porckorongsérv jelentős probléma napjainkban és a modern tudomány a mai napig nagyon keveset tud tenni gyógyításuk érdekében. Sok ember fordul a jógához, egy elképesztően egyszerű és mégis hatékony módszerhez, hogy csökkentse a hátfájás és az isiász intenzív és bénító fájdalmát, és hogy megakadályozza kiújulásukat.
Vivekamati egy erényes fiatal volt guruja ásramjában. Miután befejezte diákéveit, indulni készült. Odament mesteréhez, és így szólt: „Mester, míg itt éltem veled e szent hajlékban, mindig biztonságban voltam a világ kísértéseitől. Most pedig szembe kell néznem a világi élettel. Kérlek, mondd meg, miként tudom megvédeni magam a májá támadásától.”
Fogyassz enyhén főzött természetes ételeket. Csak olyankor egyél, amikor valóban éhes vagy. Az ételt jól meg kell rágni és lassan enni, miközben élvezzük az ízt és az aromát. Ha gyorsan eszünk, akkor nehéz emésztenünk, és hajlamosak vagyunk többet enni, mint szükséges. Annyit egyél, ami kielégíti étvágyad háromnegyedét. Fogyassz rengeteg zöld színű zöldséget és gyümölcsöt. A csírák vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, ezért minden étkezéskor ajánlottak. A rostok is szükségesek. Csökkentsd az olajban sült ételeket, erős fűszereket és a csípős paprikát. Kerüld a feldolgozott élelmiszert, fehér lisztet, süteményt, tésztát stb., és a cukros, szénsavas italokat. Naponta két csésze tea vagy kávé elég. Ha olyan vendégségbe vagy hivatalos, ahol nehéz ételek vannak, akkor egyél kevesebbet, mint általában.
Szatszang a Ganga Darshanban
Mi a guru és az ásram élet szerepe?
Ahhoz, hogy az ember jógivá váljon, el kell érni egy önzetlen állapotot, és abba kell hagyni bhóginak, avagy önző embernek lenni. Ez az ásram tanítása. Bármely ásram célja és fókusza, a védikus időktől máig, és a jövőben is – ha e szellemiséghez hű –, hogy biztosítsa azt a képzést, amely az önzőtől az önzetlen megnyilvánulások felé mozdít el. Személyes kifejeződésünkben és viselkedésünkben a képességeinknek sokkal inkább a negatív, mint a pozitív oldalát használjuk. A negatív oldal képviseli az önmagunkkal való mély azonosulást, ahol az „én” válik az univerzum középpontjává. A pozitív oldal képviseli az önzetlen, nem önző megértését önmagunknak. Ez az alapvető különbség egy jógi és egy bhógi között, és ez az ásram élet fő tanítása.
A szabadság az ember vele született joga. A szabadság halhatatlanság. A szabadság tudás, béke és boldogság. Tudatosan vagy tudattalanul, szándékosan vagy akaratlanul, de mindenki próbálja megtalálni ezt a szabadságot, legyen az akár nemzetek küzdelme a csatatéren vagy egy lopás, melyet a szükségtől való megszabadulás motivál. Lábunk minden mozdulata a szabadság irányába mutat. Mindenkiben van egy veleszületett erős belső késztetés a függetlenné válásra. Senki nem akarja, hogy mások kívánságai irányítsák. Az embernek azért vannak ilyen érzései és vágyai, mert az ember a halhatatlan lélek, az átman, melynek nincs vetélytársa, mely a belső uralkodó, mely az egész univerzum fenntartója. Valóban, mi vagyunk ez az átman. Minden szívben ott a függetlenség iránti vágy, ez a mindent elpusztító szenvedély a szabadság után.
(Nemzetközi Kundaliní Kutató Társaság – indiai fejezet)
Azért vagyok itt, hogy beszéljek egy óriási kutatási projektről, amely a kundaliní jelenség. Az 1984-ben elhunyt Pandit Gópi Krisna barátjaként kerültem ebbe a munkába. 1971-ben találkoztam vele, és az évek alatt jó barátokká váltunk. Mindent, amiről ma beszélni szeretnék, az ő munkája inspirált. Nem volt guru, nem voltak tanítványai vagy tanulói, csak néhány „munkatársa”. Manapság az emberiség jó néhány keresztút előtt áll. Ezek közül csak néhányat veszek figyelembe, amelyek ehhez a kutatáshoz tartoznak. Az ember egy átmeneti lény, a tudatosság egyik szintjéről a másikra fejlődik. A fejlődésünkben egy keresztúthoz értünk, és úgy hisszük ezt a tényt be lehet mutatni, és tudományosan is meg lehet erősíteni. Az időnek egy olyan pontján vagyunk, amikor a tudatosság önmagára fókuszálja a figyelmet, hogy kibontsa önön misztériumát.
Ha a negatív gondolatokat és érzéseket a velük ellentétessel vagy szemben állóval helyettesítjük, boldog és harmonikus életet élhetünk. Az aggodalommal és félelemmel teli gondolatok rombolják a hatékonyságot, a vitalitást és az életerőt. Az ezekkel ellentétes, kedvességgel, örömmel és bátorsággal teli gondolatok gyógyítanak, nyugtatnak, növelik a hatékonyságot és megsokszorozzák a mentális erőket.
A minket körülvevő anyagi világ minden elemének forrása egy gondolat, melyből aztán majd formát nyer. Minden vár, minden szobor, minden festmény, minden mechanizmus – minden először megalkotójának elméjében született meg, mielőtt anyagi kifejeződést vagy megtestesülést nyert volna. Mikor a művész elkezdi festeni a képet a vászonra, akkor ő ezt az elméje által előzetesen alkotott anyagi elképzelés alapján teszi. Végül is a világ is csupán egy elgondolás, egy gondolat. Amikor az elme abbahagyja a gondolkodást, a világ eltűnik, és leírhatatlan boldogság lesz jelen. Amikor az elme elkezd gondolkodni, a világ és vele a szenvedés azonnal újból megjelenik. A világot az elme teszi láthatóvá. „Az elme természete” bővebben