Barion Pixel

Szatszang a mentális problémákról

Swami Satyananda Saraswati

Kapcsolódó cikk a három energiáról, saktiról.

Mi az elme békéje?

Az elme békéje az, hogy kiegyensúlyozott módon látjuk az életet. Nem az eredményekről és a veszteségekről szól, hanem arról, hogy mindent megértünk az élettel kapcsolatban. A külső élet tele van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, és egy gyenge ember számára ez fárasztó, vagy akár kimerítő is lehet. De egy erős ember számára minden felfelé menet öröm, és minden lefelé menet egy játék.

„Szatszang a mentális problémákról” bővebben

Jóga terápia

Swami Sivananda Saraswati

Beszéd a 3. Nemzetközi Jógakonferencián

Védikus tradíciónkban minden fajta szádhanát jógának nevezünk; úgy mint bhakti jóga, gjána jóga, karma jóga, stb. A jóga igazi jelentése a Legfelsőbb Isteniséggel, a Legfelsőbb Önvalóval történő egyesülés. Így a jógát rendszerint azzal a fő célzattal gyakorolják, hogy ráébredjenek az ember igazi önvalójára azért, hogy megszabaduljanak a teremtés okozta szenvedéstől és béklyótól.

A gyakorlati jóga iskolának két osztálya van, a rádzsa és hatha jóga. A rádzsa jóga a hangsúlyt az elme megtisztítására helyezi olyan ódon, hogy képesek legyünk uralni az elmét, és az elmét uralva meg tudjuk haladni a mentális tartományt, így ráébredhetünk az Isteni Önvalóra, mely túl van a mentális régión és túl van az érzékekkel tapasztalható világon.

„Jóga terápia” bővebben

Tapasz, a mértékletesség jógája

Swami Satyananda Saraswati

A tapasz szót gyakran fordítják megszorításként, mértékletességként, de etimológiailag a tapasz egy tisztító folyamatot jelent, amelynek köszönhetően ízesebbé és érettebbé válsz. Az emberi test nagyon gyenge, és az emberi elme még gyengébb. Ha gyenge az elméd és a tested, hogyan tudod életed zarándokútját végigjárni? Ha az autód nem működik rendesen, el kell vinni a szerelőhöz. Pontosan ugyanígy kell a testet és az elmét megjavítani, és ezt a folyamatot tapasz néven ismerik.

„Tapasz, a mértékletesség jógája” bővebben

A növekedés, a fejlődés és a siker alapja

Swami Niranjanananda Saraswati

Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.

Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.

„A növekedés, a fejlődés és a siker alapja” bővebben

Hogyan haladjunk a jógában?

Swami Satyananda Saraswati

Nem szükséges sokat jógáznunk, csak ugyanazokat a gyakorlatokat kell hosszú ideig végeznünk. Ez elég monotonnak tűnhet. Ugyanazt az Om Nama Sívájá-t kell gyakorolni éjjel nappal hetekig, hónapokig, évekig, egy életen át. Ezért néha nagy nehézséget okoz, hogy kitaláljam, miről beszéljek a jógával kapcsolatban. Elmélet legyen vagy gyakorlat?

„Hogyan haladjunk a jógában?” bővebben

A szellemi megújulás szükségessége

Sri Swami Sivananda

Őseink minden bizonnyal jót szórakoznának egy csomó bajon, melyek manapság kínozzák az emberiséget, pl. infláció, feketepiac, szesz- és fegyvercsempészet, ‘et hoc genus omne’ (és minden ilyesmi – latin). Ezek a Frankenstein-szerű szörnyek, melyek régóta pusztulással fenyegetnek minket, saját teremtményeink, minthogy csupán elkerülhetetlen következményei annak, hogy elvesztettük az életre vonatkozó spirituális látásmódunkat és egy kizárólag materialista filozófiát tettünk magunkévá. „A szellemi megújulás szükségessége” bővebben

Három hét jóga

Reggeli jógaéletmód kurzus, január 30 – február 17.

A jóga gyakorlásával megismerhetjük és megváltoztathatjuk önmagunkat. De ki is az az önmagunk? Csak a testünk, amit tornáztatni kell? Természetesen nem, mert akkor a tornászokat és akrobatákat is jóginak nevezhetnénk. A jóga többet kínál a testi dimenzió fejlesztésénél. A személyiség egészéről beszél, amit öt nagy terület alkot; a fizikai testünk, az energiarendszerünk, a gondolataink és érzelmeink, a tudatunk és a lelkünk. „Három hét jóga” bővebben

A jóga szádhana szükségessége

Swami Satyananda Saraswati

Elhangzott az V. Nemzetközi Jóga Kongresszuson, Raigarhban, 1968 novemberében. Eredeti közlés: YOGA, Vol. 7, No. 9. 1969

Ahogyan a gyógyszer nélkülözhetetlen a betegek számára, úgy a jóga szádhana is az azok számára, akik úgy érzik, hogy valami hiányzik az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségben rejlő hibája. A jóga szádhana valójában azon technikáknak az összefoglaló neve, amelyeket tudatosan alkalmazunk azért, hogy a személyiség tökéletlen jegyeitől megszabaduljunk. Az ember nyugtalan, mert érzi az erények hiányát az életében, mégis inkább erkölcstelen természetét és szokásait illetően tudatos, amely meggátolja abban, hogy felismerje saját tündöklő és erős énjét Isten képmásában.

„A jóga szádhana szükségessége” bővebben

A szenvedés, mint szádhana

Swami Satyananda Saraswati

Dánia, 1982.04.26.

A fizikai fájdalom erősíti az idegrendszert, a mentális gyötrelem pedig erősíti az elmét. A fizikai nehézségek erőssé teszik a testet. Ez egy alapelv, de a legtöbb ember számára nehézséget okoz ennek elfogadása, mert senki sem akar fájdalomtól, mentális gyötrelemtől, fizikai megpróbáltatásoktól és kényelmetlenségektől szenvedni. Bármikor, amikor vidámságok közt telik az élet, az elme tamaszikus állapotba hanyatlik, mert nincs konfliktus benne. A konfliktusok többé-kevésbé megoldásra kerülnek, vagy legalábbis enyhülnek, mert minden kellemes. Amikor élvezetet és vigaszt nyerünk barátságainkból, és kényelmes szituációkban alapozzuk meg magunkat, az véget vet fizikai, mentális és érzelmi fejlődésünknek. A fejlődés kulcsa a konfliktus.

„A szenvedés, mint szádhana” bővebben

A három gúna

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

Az elmének, természetéből adódóan három gúnája, vagyis minősége van: a szattva, vagyis a fény, öröm és jóság; a radzsasz, azaz a szenvedély és mozgás; és a tamasz, vagyis a tehetetlenség és sötétség. Az elmének három vrittije, más néven változata van, melyek megfelelnek a három gúnának. A shanta vritti, vagyis a béke, egyensúly és kiegyensúlyozottság, melyek a szattva gúnából származnak. A ghora vritti, azaz a radzso gúnából származó düh; és a múdha vritti, azaz a nemtörődömség, lustaság és álmosság, melyek a tamo gúnából erednek.

„A három gúna” bővebben