Barion Pixel

Amit az élet nekem tanított

Swami Sivananda Saraswati

Villámcsapásszerű volt, ahogy életemben már korán arra a következtetésre jutottam, miszerint az emberi élet nem tökéletes a maga megfigyelhető tevékenységeivel, és van valami az emberi észlelésen túl, amely ellenőriz, és irányít minden láthatót. Elkezdtem megérteni a valóságot a mögött, amit földi életnek nevezünk. A nyugtalanság és a lázas aggodalom, amelyek az emberek normális létezését itt jellemzik, egy magasabb célról árulkodnak, melyet az embernek egyszer majd el kell érnie.

„Amit az élet nekem tanított” bővebben

Karma jóga

Swami Niranjanananda Saraswati

Miben rejlik a karma jóga fontossága a Bhagavad Gíta szerint?

Úr Krisna kedvenc témája a karma jóga volt, mert hitt abban, hogy mindenkit befolyásol a karma. A Bhagavad Gítában megállapítja, hogy aki érti a karma és karma jóga útját, az megérti a jóga és az élet titkát.

A karma jóga kedvelt témája nem csak Úr Krisnának, hanem valamennyi jóginak a világ minden táján. Mindenki karmát gyakorol az érzékeken, elmén, érzelmeken és fizikai érintkezésen keresztül. Az élet karma nélkül nem létezne. Azt is mondhatjuk, hogy a karma az életben olyan, mint az érem két oldala. Ha az egyik oldal az életet, a másik oldal az életben rejlő cselekvéseket képviseli.

„Karma jóga” bővebben

Karma jóga a mindennapokban

Swami Niranjanananda Saraswati

A jógáról általában azt gondolják, hogy egy gyakorlatsorozat, amelyet a mindennapi társadalmi élettől elvonulva, gyakorlótermi környezetben, vagy elvonuláson kell végezni „spirituális lények” társaságában. Azt tanultuk, hogy ha ezt vagy azt a jóga technikát gyakoroljuk, akkor ezt vagy azt az eredményt fogjuk elérni. Amit valójában teszünk az, hogy a jógából egy mechanikus folyamatot csinálunk, amely öntudatossághoz vezet.

El kell hagynunk ezt a fajta gondolkodásmódot, és a jógát természetes megnyilvánulásunk részévé kell tennünk. . A jóga csak így válhat egy folyamattá, amely önmegvalósításhoz vezet.

„Karma jóga a mindennapokban” bővebben

Karma és végzet

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a Sorbonne Egyetemen
Párizs, 1994. október 14.

Nehéz beszélni a karma és a végzet tárgyköréről, és nehéz megérteni, mert a karma és végzet tapasztalása egy élethossznyi folyamat, amely túl van az emberi felfogóképességen. A múltban sok próbálkozás történt, hogy leírják a karma és végzet folyamatát, a folyamatot, amely irányítja az emberi életet, természetet és személyiséget. Azonban ahelyett, hogy filozófiai szempontból közelítenénk meg, próbáljuk meglátni azt, hogyan integrálja saját személyiségünk a karmát és végzetet, lássuk ezek létjogosultságát a hétköznapi emberi életben.

„Karma és végzet” bővebben

Szatszang a karmáról

Swami Satyananda Saraswati

Mi a karma?

Szó szerint a karma cselekvést jelent, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és meg kell ölnöm sok embert, ez az én tettem, de nem a karmám. Másfelől, ha gyűlöletből ölöm meg az embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és személyiségemet. Így a cselekvésen kívül a karma az élet eseményeinek benyomását is jelenti az egyén elméjére.
„Szatszang a karmáról” bővebben

A csakrák

Dr. Swami Satyamurti, PhD (Belfast)

A kundalíni energia egy ősi energia az emberben, egy alvó potenciál, a kihasználatlan energia, amelyet rendszerint egy kis alvó kígyóként rajzolnak meg a múladhára csakrában. A kundalíni alvó agysejtek millióit szimbolizálja, az agy kilenc tizedét, amelyet nem használunk. Amikor a kundalíni energia felébred, vagyis amikor az alvó ultrahangos és magas rezgésszámú agyi idegpályák lassan aktiválódnak az olyan jóga gyakorlatok által, mint a meditáció, dzsapa és szvára jóga, egy jó adag hő, fény és hang jön létre, ahogyan az energia egyik formából a másikba alakul. A kundalíni kígyó képletesen elkezd kitekeredni, és felfelé mozog a múladhárától magasabb csakrák felé.

„A csakrák” bővebben

A csakrák felébresztése

Swami Satyananda Saraswati

1981 szeptemberében a Zinal Konferencián Swami Satyananda a spirituális ébredés különböző szintjeit ismertette és elmagyarázta, hogy a csakrák és a szusumná nádi ébredésének meg kell előznie a kundalíni felébredését.

Az összes csakra az idá és pingalá nádín keresztül közvetlenül kapcsolódik a test minden egyes szervéhez, azon a sajátos területen. Például a szvádhisthána csakra az idegpályákon keresztül közvetlenül kapcsolódik a húgyivarszervi és a petefészek rendszerhez, az anáhata csakra a szív- és érrendszerhez és a tüdőkhöz. A vishuddhi csakra kapcsolódik a fülekhez, az orrhoz és a torokhoz. Nos, ezek a kapcsolódások, melyek a csakrák és a fiziológiai szervek között léteznek, már amennyire az idát és a pingalát illeti. Amikor a felébredés megtörténik, az először a szusumná nádíban jön létre.

„A csakrák felébresztése” bővebben

A jóga – egy egyetemes kultúra

Swami Satyananda Saraswati

Szeretnék bemutatni egy olyan témát, aminek közvetlen kapcsolata van a mindennapi életünkkel, de amit más civilizációk teljesen elhanyagoltak több mint öt évszázada. Ennek az elhanyagolásnak köszönhetően a társadalmunknak, kultúránknak és civilizációnknak hatalmas árat kell fizetnie. A ma embere nyughatatlan, a társadalmunk pszichózisban és neurózisban szenved, ami megfigyelhető a családi életünkben, a közösségünkben és a nemzeti létünkben.

„A jóga – egy egyetemes kultúra” bővebben

Szatszang a csakrákról

Swami Satyananda Saraswati

Mi a kapcsolat a csakrákra való koncentráció és a kundalíni felébredése között?

A csakrákon való koncentráció a kundalíni jóga része. Azonban csupán a csakrákra való koncentrálás nem fogja felébreszteni a kundalíni shaktit. Mielőtt a kundalínit fel lehetne ébreszteni, a szusumna nádit kell megtisztítani és mozgásba hozni.

„Szatszang a csakrákról” bővebben

Meditáció és fájdalom

Dr. Swami Shankardevananda Saraswati

Csak fájdalomcsillapító gyógyszerekre és sebészeti beavatkozásokra tízmilliárd dollárt költenek Amerikában évente, hogy csökkentsék a fizikai fájdalmat. Hasonló összeget költenek nyugtatóra, hogy elnyomják a pszichológiai fájdalmat. Egy olyan társadalom kezd kialakulni, amely azt tanulja, hogy a fájdalomtól félni kell, még a szülés természetes fiziológiai fájdalmától is, és azt mindenáron el kell kerülni.

„Meditáció és fájdalom” bővebben