A jóga – egy egyetemes kultúra

Swami Satyananda Saraswati

Szeretnék bemutatni egy olyan témát, aminek közvetlen kapcsolata van a mindennapi életünkkel, de amit más civilizációk teljesen elhanyagoltak több mint öt évszázada. Ennek az elhanyagolásnak köszönhetően a társadalmunknak, kultúránknak és civilizációnknak hatalmas árat kell fizetnie. A ma embere nyughatatlan, a társadalmunk pszichózisban és neurózisban szenved, ami megfigyelhető a családi életünkben, a közösségünkben és a nemzeti létünkben.

Elő-kolumbiai művészet

A jógáról adok elő, bárhova is megyek. A korábbi történelem, vallás és kultúra tanulmányaimban azt tapasztaltam, hogy a jóga egy nemzetközi kultúra, ami az emberiséget időről időre átjárja. Amikor a Latin-Amerikai országokban voltam, meglátogattam egy híres múzeumot Kolumbiában, Bogota közelében. Személy szerint nagyon érdekel az élet egyetemes rendszere, az egyetemes kultúra lehetősége, és ettől vezérelve a világ szinte minden múzeumát meglátogattam. Az úgynevezett elő-kolumbiai időszak festményeiből, rajzaiból és szobraiból egyértelmű, hogy annak az országnak megvolt a maga kultúrája. Készítettem fotókat és arra a következtetésre jutottam, hogy a korai kultúra nem csak hogy a jógán alapult, hanem egy jógát aktívan gyakorló kultúra volt.

Ebben az elő-kolumbiai művészetben szobrok ábrázolnak hatha jóga mudrákat, nádi sódhana pránajámát, vadzsrászanát, uddijána bandhát és viparíta káráni mudrát. Ezeken kívül még sok más példa is található az elő-kolumbiai és a kereszténység megjelenése előtti kultúrában. A jóga fennmaradt és fenn is fog maradni.

Az eredményességért

Ennek a jógikus kultúrának az egyetlen hátránya, hogy nem hisz az ember függőségében az anyagi dolgoktól, és ettől a hittől váltak bizonyos orvosi kezelési módszerek, mint például az allopátia olyan népszerűvé az egész világon. Miért volt képes például az allopátia viharos sebességgel befolyásolni az egész kultúránkat? A jógikus kultúra nem volt képes olyan hirtelen elterjedni, mint az allopátia, habár a jóga tudománya nagyon sokat tud adni az emberiségnek. A jövő meg fogja ezt mutatni.

A jóga tudományát most kezdjük megérteni, létrehozásának folyamata már befejeződött. Semmit nem kell már feltalálni, minden kész van. Most már csak meg kell értenünk. Az elmúlt századok alatt elődeink a jóga tudományát nagyrészt aszketizmussal, fakírokkal, remetékkel hozta kapcsolatba. Azt gondolták, hogy a jóga sokkal inkább a lemondással kapcsolatos, nem pedig a teljesítménnyel, eredményességgel. Ez egy félreértés volt. Ma már képezzük magunkat, felvilágosulttá válunk, a modern kultúra fogékony képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a jóga sokkal inkább a teljességhez segít, nem pedig a lemondáshoz.

Ha bármely szent vagy bölcs képes volt bármit is elérni, csakis azért érte el, mert jógát gyakorolt. Legyen az Buddha vagy Mahavír, vagy az ő követőik, mind kizárólag a jóga gyakorlataival felébresztett képességeiknek köszönhetően értek el valamit.

A jóga tudománya

A jóga egy olyan tudomány, ami felruházza az egyént elegendő erővel, hogy az ideáit, elképzeléseit a gyakorlatba is át tudja ültetni. Ez a jóga egy nagyon fontos szempontja. A magasan fejlett és széleskörűen iparosodott országokban a jóga vált a béke egyetlen szigetévé és a társadalmi kapcsolódás útjává. Ha a nyugati országokban a jógát elhanyagolják, vagy betiltják csak azért, mert nem keresztény eredetű, hanem valami kapcsolatot látnak a hinduizmussal, annak az országnak a teljes szerkezete a katasztrófa határára fog kerülni. A nyugati kultúra azért létezik, mert a társadalma szervezett, azonban az egyén élete nem szervezett, rendezett.

Annak érdekében, hogy az elme fegyelmezett legyen, fizikai, mentális, érzelmi és spirituális szinten is kell egy alkalmazott tudomány. Sem a politika, sem a hadsereg, sem a törvény nem tudja megmenteni az országot, ha az egyén nem fegyelmezett. Az egyéni önfegyelem egy állandó, folyamatos örökség a társadalomban. A jóga nagy hangsúlyt fektet az egyén önfegyelemére. Terápiás szempontból nézve a betegségek kezelésére, mentális jóllétre nincs semmi más, ami összehasonlítható lenne a jógával.

Sok tudományos vizsgálat folyik szerte a világon: mi a légzés és a légzés visszatartás hatása a vérnyomásra és a szívre eső megterhelésre? Milyen a szívizmok és tüdő viselkedése? Mi a lélegzet ritmusa és mennyi az oxigén felvétel? Mi a hatás a belső elválasztású mirigyekre, és hogyan változnak az agyi hullámok? Ezek a tesztek és még továbbiak is folynak, és eredményeket mutatnak fel.

Ismerni kell az elmét

Ahogy a modern pszichológia tartja, az ember jelene a múltján alapul. Mi a múltad? Mit tudsz róla? Elemezted már az elmédet, és ha akarod, hogyan teheted meg? Nem mindenki tud menni pszichoanalízisre még Európában sem, mit mondjunk akkor Indiáról? Hogy is mehetnél el pszichoanalízisre? 5,5 milliárd emberhez fogsz találni 5,5 milliárd pszichoanalitikust? Nem, ez nem lehetséges. Az embernek a saját pszichológusává kell válnia. Az embernek tudnia kell, hogyan vonuljon vissza saját magába és hogyan legyen saját magában. Ez a fontos.

Amennyire képes az ember érzékelni a külső világ tárgyait, hangjait, formáit, ízeit, érintéseit és illatait, hasonlóképpen az ember képes kell legyen látni a tudatalatti, tudatos és tudattalan elme gondolatainak sorát. Vannak az érzéseknek szintjei, az érzelmeknek dimenziói, amikről az ember nem is tud, hacsak nem merül el az elme mélységeiben. Az elme nem egy gondolkodásra való eszköz, vagy szokások egy halmaza, ahogy azt gondoltuk. Az elme a tudatosság egynemű létezése. Az elme olyan, mint az óceán, és nem mondhatjuk meg mi az óceán, mivel a felszín is óceán, a mélység is óceán, minden part az óceán. Nem mutathatunk rá egy bizonyos részére, hogy az az óceán.

Hasonlóképp nem mondhatjuk azt, hogy a gondolkodás az elme, nem mondhatjuk, hogy az érzések az elme, és nem mondhatjuk azt sem, hogy az értelem az elme. A tudatosság ezen egynemű forrása, amit a modern pszichológia elmének nevez, a jóga és szamkhja filozófia chitta-nak, és a védánta chaitanya-nak, egy titokzatos és misztikus dolog. Általában nem ismert az emberek számára, és az, aki megismerte, az életet is megismerte vele.

A nyomorúságunk egyik oka, hogy ingadozóak vagyunk: “boldogtalan vagyok”, “boldogtalan vagy”, a legtöbbünk boldogtalansága ok nélküli, azért érezzük ezt valójában, mert nem ismerjük saját magunkat. A valódi lényünk ismeretének hiányában szenvedünk. A jóga tudománya, amely az önmegismeréshez, önmegvalósításhoz vezet, ezért egy áldás és adomány az emberiség számára, mivel megszünteti a tudatlanság és szenvedés folyamatos körforgását.

1976. január, Kumardhubi, India

Forrás: Yoga Magazin 2013. nov.-dec.