Barion Pixel

Egy élet az adás és a szolgálat jegyében

„Élj igaz, könyörületes, szolgálatnak szentelt és szeretetteljes életet. Ez az Isteni Élet titka.”

Swami Sivananda-n a legszembeszökőbb dolog makulátlan tisztasága és jósága volt. Egész életét az adásnak és a szolgálatnak szentelte: „Odaadom magam bárkinek, aki igényel engem.” Amikor megkérdezték, mikor érzett először vágyat az emberiség szolgálatára, ő egyszerűen így felelt: „Ez az alapvető természetem. Kis kölyökkorom óta megmagyarázhatatlan örömet okozott mások szolgálata.”

“Egy élet az adás és a szolgálat jegyében” bővebben

Mások megsegítésének jógája

Swami Niranjanananda Saraswati

Paramahamszadzsí (Swami Satyananda) vezetése mellett és a Sivananda Math (szociális és jótékonysági intézmény) támogatásával erőfeszítések történnek a rikhiai emberek minden területre kiterjedő fejlődéséért, gyarapodásáért. Mi a jelentősége ezen erőfeszítéseknek és tevékenységeknek jóga mozgalmunk számára?

Először is, meg kell értenetek azt, hogy a jóga mozgalom nem a ti saját személyes önző növekedésetekért van, habár a jóga egy nagyon önző hozzáállással kezdődik. Ha valaki beteg, azért jön el jógázni, hogy meggyógyuljon, hogy ez segítse, hogy túljusson a betegségen. Ha valaki mentálisan zavart állapotban van, eljön jógázni, hogy túljusson mentális zavarain, vagy azért, hogy megszabaduljon a feszültségtől, hogy békére leljen, vagy hogy egy bizonyos kivételes spirituális megvilágosodásra tegyen szert. Bármi is a cél: önző szükséglet, vágy és indíték miatt jövünk jógázni.

“Mások megsegítésének jógája” bővebben

Az isteni küldetés

Swami Sivananda többféle értelemben volt egyedülálló, ami India szellemi horizontján a legelőkelőbb helyre jogosítja őt. Akár fizikai megjelenésében, akár értelmi képességeiben vagy spirituális kiválóságában párját ritkító volt. De életét leginkább az a mód fémjelezte, ahogy a világ minden sarkában élő számtalan emberre kézzelfogható hatást gyakorolt. Ez a hatás áttört minden, ember által emelt faji, vallási és bőrszín, ország, nem, sőt politikai rendszer vonatkozású akadályt. A huszadik század talán egyetlen szentje sem volt személyes kapcsolatban annyi követővel, mint Swami Sivananda.

“Az isteni küldetés” bővebben

A spirituális élet kezdete

Swami Satyananda Saraswati

A spirituális élet magától elkezdődik, mikor megtapasztalod az átma bhávát. A védánta beszél az átma bháváról, vagyis önmagunk megtapasztalásáról mindenben. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal az attitűddel viszonyulsz mások érdekeihez, mint a sajátodhoz.

“A spirituális élet kezdete” bővebben

A Jagjá misztériuma

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 2006. november

Ahhoz, hogy teljes képet alkossunk a jagjáról, három szempontot kell figyelembe vennünk: az eseményt, az esemény mögötti látványt és ennek a látványnak a forrását. Azonban, még ha teljes képet kapunk is a jagjáról, akkor sem leszünk képesek megérteni azt. A megértés agyi folyamat, de a jagjá nem-agyi, absztrakt és nem-lineáris élmény. Ám a szíven keresztül sem tudod megtapasztalni. Mint ahogy meg kell kerülnöd az intellektust, úgy az érzelmeket is meg kell kerülnöd. Azok a dolgok, amelyeket nem lehet teljes egészében megmagyarázni, de még érzékelni sem, misztikusak. A jagjá misztérium, mint ahogy Isten misztérium, az élet misztérium, az elme misztérium. Misztikus minden, ami kifürkészhetetlen és felfoghatatlan, és ez a misztérium egy folyamatosan kibontakozó belső fejlődést eredményez. Kell, hogy legyenek életünk során ilyen tapasztalataink ahhoz, hogy a normális test-elme-lélek fogalmaknál mélyebb dolgokat élhessünk át. Tehát, ha azt hiszed, hogy megértesz majd valamit, tudd, hogy nem fogsz. Csupán létezned és alakulnod kell.

“A Jagjá misztériuma” bővebben

Széva az ásramban

Swami Niranjanananda Saraswati beszéde

Ausztrália, Mangrove Mountain, 2006. április

A széva az ásram kultúra fontos része. Angolra „szolgálat”-ként fordítják, a széva jelentése azonban az világba történő emberi bevonódás végső szakaszát jelenti, a tudatosság egy magasabb állapotában. A „seva” szó irodalmi jelentése „vele lenni”, saha eva. Együtt lenni, mivel? Együtt lenni azzal, ami emberi, könyörületes és szeretetteli. Más szavakkal, a széva jelenti a kapcsolódást az istenhez, a transzcendentális természethez, és jelenti ennek a természetnek a kifejezését gondolatokban, szavakban és cselekedetekben. Természetesen ahhoz, hogy ezt megtedd, el kell engedned számos olyan azonosulást és eszmét, amelyekhez hűen ragaszkodsz. Az ásram az a hely, ahol az elengedésnek vagy átengedésnek ez az eszméje megvalósul. Hogy önmagunkat átadjuk az isteni akaratnak és eszközévé váljunk az isteni békességnek, ez a széva eredménye.

“Széva az ásramban” bővebben

A szannjásza öt alapelve

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1994.

A szannjászának két kifejeződése van: az egyik a vairágja, azaz a nem-kötődés, a másik a vivéka, vagyis a megkülönböztetés, a megkülönbözető megismerés. A szannjásza célja egy olyan [tudat] szint elérése, ahol a vivékát és a vairágját meg tudjuk tapasztalni. Ehhez a szannjásza öt alapelvét követve tudunk eljutni. Ez az úgynevezett „5 sz”: a szvadhjája, azaz önmagunk megismerése, a széva, más néven a szolgálat, a szatszang, vagyis az igazság társaságában való időzés, a szamarpan, azaz az önátadás és a szantósa, vagyis a megelégedettség.

“A szannjásza öt alapelve” bővebben

Atmabháva Jóga

 Swami Niranjanananda Saraswati

Bangalore, 2007. február 24.

Véleményem szerint a világon két ember járult hozzá óriási mértékben a jóga és a jóga céljának megértéséhez. Az egyikük Patanjali volt, aki megfogalmazta a jóga spirituális gyakorlatának szemléletét, a szádhanatmakot, vagyis a jóga gyakorlatához vezető út egymást követő lépéseit. Aztán egy párszáz éves ugrást követően Swami Sivananda volt az, aki a jóga filozófiáját illetően egy lépéssel tovább haladt Patanjalinál.

“Atmabháva Jóga” bővebben

Merre induljunk tovább?

Swami Niranjanananda Saraswati

Beszéd a Fiatal Elnökök Szervezetében, Bangalore, 2007. február 24.

Amikor az anyagiak vonatkozásában elérjük a csúcsot, gyakran azt kérdezzük magunktól: „Most mi legyen? Merre induljak tovább?” Én szintén ezt a kérdést tettem fel magamnak. Én is elnöke vagyok egy „multinacionális vállalatnak”, és valamikor én is fiatal elnök voltam; a Bihar School of Yoga irányítását huszonhárom évesen vettem át. Más a szerepem szannjászinként és más a szerepem egy szervezet elnökeként. Így eljött az az idő az életemben, amikor feltettem a kérdést: „Most merre tovább?” Elérkeztem egy ponthoz a külső célok megvalósításban – egy világszintű jógikus mozgalom vezetője lettem, különböző központokat és embereket irányítottam, próbáltam az elvárásaiknak megfelelni, újabb és jobb programokat kitalálni, hogy segítsek másokon.

“Merre induljunk tovább?” bővebben