Swami Niranjanananda Saraswati
Ha jó napot akarunk ma, el kell felejtenünk a tegnap rossz emlékeit. A kérdés az, tudjuk-e ezt az elvet teljesen alkalmazni életünk során. Az emléket vrittiként értelmezzük, az elme lenyomataként. Kapcsolataink az emlékeinken alapulnak, amelyek tegnap, egy héttel, egy hónappal, egy évvel vagy sok esetben egy élettel korábban történtek. A szabadság megtapasztalásának érdekében az emléket a legnehezebb megsemmisíteni. Végső formájában az emlék egy teher, ami köt minket egyfajta gondolkodáshoz és viselkedéshez, természethez és személyiséghez. Minden cselekedetünk kapcsolatban van a személyes emlékeinkkel. Az emlék a karma legfőbb formája.
Az emlékezet kezelése
A jóga szerint még az emlékezetet (szmritit) is meg kell értenünk, és a helyes nézőpontból kell kezelnünk. Nemcsak úgy, mint benyomásokat az elmében, mint képeket, vagy mint pusztán a múlt megértését, hanem mint a bölcsességhez vezető utat is. Minden tapasztalatból ki kellene nyernünk a bölcsességet, alkalmazni azt, és hátrahagyni az emlékeket. Ezt az emlékezet megtisztításának hívjuk.
Az emlékezet helyes kezelése egy fontos lépés a természetünk, személyiségünk és az egóval történő azonosulásunk kezelésében. Azok vagyunk, akik ma vagyunk, azt kívánjuk, amit ma kívánunk, az emlékeinknek megfelelően, amelyek korábban valamilyen boldogságot és örömet okoztak nekünk. Amit ma nem akarunk, az megfelel azon emlékeinknek, amelyek nem okoztak boldogságot, örömet, kényelmet, biztonságot és támogatást. Felismerem azon területeket, amelyek megakadályozták a múltbeli növekedésem, és túllépek ezen emlékeken. Kedvelek, vagy nem kedvelek egy embert, attól függően, hogy jó vagy rossz emlékeim vannak vele kapcsolatban. Kedvelek, vagy nem kedvelek egy helyet, attól függően, hogy jó vagy rossz emlékeim vannak vele kapcsolatban.
El tudjuk engedni az emlékeinket? Tudunk bölcsességet nyerni az emlékekből és elengedni a negatív tartalmat? Ha elesek, akkor figyelnem kellene, hogy legközelebb ne essek el. Ez bölcsesség. Ha elesek, és eldöntöm, hogy “Nem, nem megyek arra többé, mert ott mindig elesek,” az nem bölcsesség. Ezt a vrittit, az elme módosulását, a legnehezebb kezelni, mert ragaszkodunk a múltunkhoz ahelyett, hogy elengednénk és megtapasztalnánk a szabadságot a jelenben. Ennek a szabadságnak a megtapasztalása pontosan az, amiben a jóga segítségünkre lehet.
Az egyszerű szabály az, hogy ha élvezni akarod a jelent, akkor el kell felejtened a múltat. Ha tiszta elmével akarod élvezni a mai napot, felejtsd el a nehézségeket, amikkel tegnap szembesültél. Ezen elv alkalmazása az életben a jógik célja és karmája. Pusztán ezen elv alkalmazásával képes leszel a jóga széles skálájának megértésére. Ez átalakítja az elmét és a természetet, elvisz az én-központúságból az önzetlen létezés állapotába.
Az én-központúság és az önzetlenség közti különbség az, hogy az előbbiben te vagy a létezés központja, míg az utóbbiban más emberek válnak a figyelmed központjává. Az elsőben van az én, az enyém, az egóval történő azonosulás, az egyénünkkel történő azonosulás. A másikban a figyelem központjában a másik ember van. Ez az átalakulás nem történik meg azonnal, időbe telik, de törekedhetsz rá. A figyelmed középpontjába helyezheted önmagad, amikor a személyes igényeidet és vágyaidat kell tudatosítanod, azonban ennek a tudatosságnak a helyes cselekvésen, gondolkodáson és megértésen kell alapulnia. Ezek az emberi dharma elvei.
A dharma három elve
A dharma szót már sokszor hallottad. A dharma nem vallás vagy hit. A dharmának három összetevője van. Néhányan azt mondják, kötelesség, mások azt mondják, elkötelezettség, megint mások pedig azt mondják, részvétel. Lehet, hogy igazuk van, de én úgy tapasztaltam meg a dharmát, mint aminek három aspektusa van: helyes cselekvés, helyes gondolkodás és helyes viselkedés. A helyes cselekvés a bölcsességen alapul, tudni, hogy mi igaz és mi hamis, és követni az igaz utat. A helyes gondolkodás egy gondolat pozitív vagy negatív voltának a felismerése, és hogy képes vagy fenntartani magadban az egyensúlyt, és képes vagy megtenni, amit szükséges, a megfelelő időben, a megfelelő módon. A helyes viselkedés: tudni a különbséget az építő és a romboló között, és követni a megfelelő utat. Ez a dharma. Amint képesek vagyunk a dharma útjának követésére, az élet, a létezés, a világ egy teljesen más jelentéssel fog bírni számunkra, és a dharma az ember karmájának átalakítójává válik.
A karma sok dimenzióból közelíthető meg. Néhányan a bevonódás fizikai szempontjából tekintenek rá, hogy egy vágyat vagy szükségletet kielégítsenek. Néhányan a mentális irányultság és mentális felépítés szempontjából tekintenek rá. Mások pszichikus és spirituális szempontból tekintenek rá, mondván “Ez az én természetem.” Néhányan a saját eszméiket egyszerűen rákényszerítik másokra, és mindenkit ugyanabban a színben látnak, míg másoknak megvan a képességük, hogy különbséget tegyenek az emberek között és lássák, ki boldog és ki boldogtalan. A karmák sokféleképpen, sokféle formában élhetők meg, de a mi szemléletünk szerint a karma az élettel való kapcsolatunk, annak teljességében.
Karma jóga
A jógikus megközelítés szerint azt jelenti, látni, hogyan tudunk a legjobban fizikailag reagálni egy helyzetre, hogyan tudunk egy helyzetnek megfelelni és alkalmazkodni, hogyan tudjuk az erőnket és a bölcsességünket alkalmazni az életet táplálva és támogatva, hogyan tapasztalhatjuk meg a boldogságot és a szabadságot, miközben mélyen lekötöttek és érdekeltek vagyunk; ahelyett, hogy arra gondolnánk: “Óh, a rossz karmám miatt szenvedek”. Ez a magyarázatunk lehet egy meglévő állapotra vagy helyzetre, de ez nem a karmánk. Ha úgy gondoljuk, hogy rossz időket élünk, biztosak lehetünk benne, hogy jó időket is élünk.
Ahogyan értelmezünk egy helyzetet, ahogyan értelmezzük a részvételünket és kapcsolatunkat az élettel, az nagyrészt egy egyéni megközelítés. Azonban ha rendelkezünk a karma teljességének ágfogó meglátásával a dharma három elvével kapcsolatban, az karma jóga. Miért adták a jóga szót a karma szóhoz? Az egyetlen indok, amire gondolni tudok, hogy ez együtt írja le a harmónia állapotát, amelyet elérhetünk az életünkben a dharma három elvének követésével és alkalmazásával minden lépésnél az életben, ahogy haladunk előre a születéstől a halálig.
A meditáció célja
A meditáció arra használatos, hogy mélyítsük elménk mozgásának a tudatosságát, és mélyítsük az életben való részvételünk tudatosságát, és ha ezt nem érjük el, akkor az nem meditáció. Ha azt az élet valóságai előli elrejtőzésre használjuk eszközként, akkor az csak menekülés az élettől. A meditáció célja a tudatosság élénkítése, az észlelés területének kiszélesítése, az alkotókészség lehetőségeinek felismerése, de nem pszichikus erők (sziddhik) megszerzése. A meditáció segít az elménket megszabadítani az emlékek és a karma kötelmeitől. Segít megvilágosítani az elménket és átalakítani azt. A jógára ebből a szempontból kell tekintenünk.
Mielőtt Ausztráliába jöttem Paramahanszadzsí fogadott engem, hogy áldását kapjam, és azt mondta nekem: “Ez alkalommal taníts nekik jógát“. Megértettem, hogy arra célzott, hogy addig sok ászanát, pránájámát, kriját, és másokat gyakoroltunk, azzal a reménnyel, hogy valami gyönyörűt tapasztalunk. Azonban mikor azt mondta: “Taníts nekik jógát ez alkalommal“, az egy jelzés volt, hogy addig valójában nem gyakoroltunk jógát, nem jutottunk közelebb a jóga szellemiségéhez.
Egység és harmónia
Spirituális értelemben a jóga szellemisége az egység, a hétköznapi értelemben vett harmónia. Folyamatosan küszködünk a kedvelt és nem kedvelt dolgainkkal, szenvedélyeinkkel és vágyainkkal. Egy lépést akarunk tenni előre, de mindig úgy végezzük, hogy két lépést teszünk hátra. Ha őszinték vagyunk magunkkal, és megkérdezzük magunktól, mit értünk el a jógagyakorlások folyamán mostanáig, mi lesz a válaszunk?
A külső társadalmi azonosulástól eltekintve – “Igen, kaptam beavatást, geru-t (agyag-vörös por; egy szannjászin ruhájának a színe, de röviden magát a geru színű viseletet is így nevezik) viselek, tudok meditálni és végrehajtani néhány ászanát” – mi mást értünk el? Elértük a teljes jól-lét érzését, talán nem száz százalékosan, de mondjuk tíz százalékosan? Kétségeim vannak efelől. Képesek vagyunk-e a haragunkat ellenőrzésünk alatt tartani, amikor kitör? Nem tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani a frusztrációinkat és aggodalmainkat sem. Elveszítjük az önuralmunkat az érzelmeink erejének köszönhetően. Ha valóban gyakoroltuk volna a jógát, akkor az élet nehéz helyzetei és problémái közül sok nem érintett volna minket úgy, ahogy eddig. Kritikus elménk folyamatosan figyeli a többi embert, próbálja megérteni, mit tesznek, hogyan viselkednek, hogyan reagálnak. Elvárjuk másoktól, hogy száz százalékot nyújtsanak számunkra, de nyújtunk-e mi száz százalékot számukra?
A jóga szellemisége
A jóga szellemisége a következő: a fa a gyümölcsét másoknak adja, nem eszi meg a saját gyümölcsét. A folyó folyik, hogy mások tudjanak inni belőle, a folyó nem issza saját vizét. Az egész természet ezt az önzetlen minőséget mutatja számunkra. Mi az önző természet jelképe vagyunk. Ez az, ahol összeegyeztethetetlenség van köztünk és a természet, köztünk és az Isteni között.
A szentek, mesterek és megvilágosultak minden tradícióból felismerték, hogy amíg tudunk egy további lépést tenni, meg tudjuk tenni a végső lépést is. A végső lépés az embert harmóniához és békéhez vezeti, és ezért itt az ideje, hogy elgondolkodjunk azon, mit is kívánunk valójában az életünktől. Az örökkévalóság távlatában, az életünk még csak egy szempillantásig sem tart. Nyolcvan- vagy kilencvenévnyi élet még egy cseppet sem tesz ki az óceánban, azonban megvan a lehetőségünk, hogy ez idő alatt fejlesszük az elménket, a természetünket és személyiségünket, és jobb emberré váljunk. Ez a jobb emberi lény a különféle tradíciókban megvilágosult lényként ismert, olyasvalakiként, aki elérte a nirvánát, a megszabadulást, a móksát (a születés, halál és újjászületés körforgásából történő felszabadulást), és meghaladta önmaga korlátait. Ez az egyéni való az elme teljessége.
Az elme teljessége az egó, az intellektus. Azt mondják, kezdetben fel kell használnunk saját valónk képességeit, de végül el kell hagynunk ezeket. Srí Aurobindo sokszor állította: “Kezdetben az értelem a barátom volt, de most már egy korlát, amit meg kell haladni. Kezdetben motiválva voltam, hogy a vágyaim által tegyek néhány lépést előre, de most már ezek a vágyak is akadályok.” Tehát, mint jóga aspiráns, mint kereső, fel kell ismerned, hogy biztosítottak számodra az eszközök, hogy valami mássá válj, és ezeket az eszközöket használnod kell, hogy a harmónia és béke állapotát megtapasztald.
Az élet célja
Döntést, elhatározást (szankalpát), pozitív elkötelezettséget kell hoznunk arra vonatkozóan, hogy milyen irányba szeretnénk az életünket terelni. Egy szereteten és gyűlöleten alapuló kapcsolatunk van az élettel, a családunkkal és a bolygóval. Ez a szeretet – gyűlölet kapcsolat állandóan fennáll. El tudunk-e mozdulni a szeretet felé? Ha igen, akkor ez lesz a fejlődési irányunk. Vannak emberek, akik a gyűlölet felé mozdulnak el. Ez az ő haladási irányuk. A világ tele van démonokkal és dévákkal (istenekkel). Ha az isteni minőséggel tudsz azonosulni, akkor déva leszel, azonban, ha a démoni minőséggel azonosulsz, akkor démon leszel. A választás a tiéd. A spirituális és jógikus tradíciók szerint az isteni minőségek jobbak, mivel ezek lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy eggyé váljunk az univerzummal, hogy összeolvasszuk lelkünket az univerzális lélekkel. Ez az életünk célja ebben a létezésben.
Ahogyan élünk, akár vállalunk lemondást (szannjászát) vagy sem, akár hétköznapi életet élünk vagy sem, nem lényeges. Néhány ponton fontos a növekedéshez bizonyos körülményeket biztosítani, de végső soron a cél víziója egyaránt fontos mindegyikőnk számára. Az elménk kezelése, és az elme energiáinak irányítása a legnagyobb kihívás számunkra.
Élj a jelenben
A szívvel és a kezekkel kombinált elme az élet folyamatának a csúcsa; ez az elme és a szív egysége, és a helyes cselekvés végzésének a képessége. Jelenleg van egy rés a fej és a szív között, ezért össze kell hoznunk őket, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is, és nemcsak mint fogalmat, hanem mint tapasztalatot is. Emiatt a jóga legfontosabb tanítása az, hogy élj teljesen a jelenben és élvezd ki azt. Pusztán így cselekedve, meg tudjuk változtatni a személyiségünket, a természetünket, és egy kreatív, dinamikus, és optimista képünk lehet önmagunkról. A jól-lét és beteljesülés érzését ekkor tapasztaljuk meg.
A jóga szerénnyé tesz. A bölcsesség szerénnyé tesz. Ezek a mérföldkövek. Ha úgy érzed, hogy nem szerény, hanem arrogáns vagy, tudhatod, hogy valahol letértél az útról. Ha egyszerűvé és ártatlanná tudsz válni, akkor a benned rejlő karmák és mentális lenyomatok (szamszkárák) meghaladásának folyamatában vagy.
A feladat mára, hogy próbáld élvezni a jelent egy optimista és örömteli nézettel, megpróbálva elfelejteni a tegnap megpróbáltatásait és borzalmait. Ez nem csak a mai napodat, hanem az egész életedet boldoggá teszi.
Rocklyn, Ausztrália, 1999. Február
Yoga Magazine, 2000. szeptember