Barion Pixel

Tantra és jóga a mindennapi életben

Swami Niranjanananda Saraswati

A tantra egy módszer, mely megtanítja, hogyan fejezzük ki önmagunkat kreatívabban. A tantra alapelvei és gyakorlati alkalmazásai ebből a koncepcióból bontakoztak ki. Az első alapelv a megnyilvánult természet megértése, ami az egyén szintjén kezdődik és egészen a kozmikus szintek megértéséig tágítható. A második alapelv a szádhana, az erőfeszítés, hogy fejlesszük és átalakítsuk az élet korlátozó tulajdonságait és tényezőit. Ez a két alapelv határozza meg a tantra teljes folyamatát. A gjána a tudást, megértést vagy bölcsességet képviseli, a szádhana pedig egy folyamat, ami által megtapasztalhatjuk a transzcendentális természetünket. Mindkét alapelv a különböző élethelyzetek elfogadására tanít. Az elfogadás a tantra harmadik alapelve.

„Tantra és jóga a mindennapi életben” bővebben

Mantra – egy önismereti eszköz

Swami Satyananda Saraswati

Több ezer évig Te és az őseid is megpróbálták megszerezni a tudat feletti irányítást, de ez legtöbbször vagy nem sikerült nektek, vagy hipnotikus állapotba csúsztatok tőle. A szellem működése nem akaratlagos folyamat és nem tudod bárhol keresztülvágni, ahol szeretnéd. Még akkor is, ha képes vagy megállítani a gondolatokat, nem tudod megállítani a folyamatot. Az értelem, a gondolat és a tudat fenntartják a szintjüket. Legfeljebb elégedett lehetsz, ha felismered, hogy ürességet képeztél a tudatodban – súnját, űrt, egy gondolatmentes területet. De mindez káprázat; az ember sohasem szabadulhat meg a gondolkodás folyamatától.

„Mantra – egy önismereti eszköz” bővebben

A Jóga szútrák

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, February 14, 2006.

A jóga három összetevőből áll: elméletből, gyakorlatból, és abból, amit megélhetsz. Az első összetevő az elmélet. Például Patanjali Rádzsa jóga szútráinak négy fejezete a jóga elméletét magyarázza: a szamádhi ösvényét, a szádhana ösvényét, a vibhúti ösvényét és a kaivalja ösvényét. Mi a vritti, mi a csitta, mi az anusászna, mi a pránájáma, mi a szamádhi, melyek a különböző tudatállapotok, melyek a különböző vrittik, stb.? – mindezeket meghatározza a Jóga szútrákban. Ez a jóga elméleti összetevője.

„A Jóga szútrák” bővebben

Feszültségoldás jógával

Swami Satyananda Saraswati

Beszéd a Bihar School of Yoga-ban, 1973., eredeti megjelenés: YOGA, XII. évf. 2. szám, 1974. február

Sok-sok évvel ezelőtt nagyszerű pszichológusok megjósolták, hogy a technikai forradalom súlyos pszichológiai problémákat fog okozni az emberiségnek. Jóslatuk valóra vált. A modern elme annyi rengeteg feszültséggel és félelemmel terhelt világszerte, hogy az elme nyugalma elveszett.

„Feszültségoldás jógával” bővebben

A félelem természete

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A félelem egyetemes dolog. Ez az ösztön közös mindenkiben. A félelem bármikor megjelenhet. A félelem érzelem, melyet egy fenyegető baj vagy közelgő fájdalom gerjeszt, és annak a vágya kísér, hogy elkerüljük azt, vagy meneküljünk előle, illetve gondoskodjunk a biztonságunkról. A félelemnek különböző fokozatai vannak: az egyszerű ijedtség, a félénkség, a visszahúzódás, a riadalom, a rémület, a szörnyű rettegés. A félelem különböző formákat ölt. Néhányan félnek a szellemektől. Néhányan a betegségektől félnek. Az emberek túlnyomó többsége fél a nyilvános kritikától.

„A félelem természete” bővebben

A jóga ászana

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A jó egészség elérhető az ászanák rendszeres gyakorlásával, amelyek kontrollálják az érzelmeket, mentális békét teremtenek, és egyenletesen osztják el a pránát az egész testben. Az ászanák segítenek a belső szervek egészséges működésének megőrzésében, sok betegség gyógyításában és a kundaliní sakti felébresztésében. Ezek a legfőbb előnyei a gyakorlatok jógikus rendszerének, amelyekkel semmilyen más rendszer nem rendelkezik. Napi legalább 15 perc ászana csodálatos egészséget biztosít, de a rendszeres gyakorlás a legfontosabb. A gyenge egészség csak képzelt dolog. Ilyen nem létezik a fizikai és mentális védőburkok tartományán túl.

„A jóga ászana” bővebben

Atmabháva Jóga

 Swami Niranjanananda Saraswati

Bangalore, 2007. február 24.

Véleményem szerint a világon két ember járult hozzá óriási mértékben a jóga és a jóga céljának megértéséhez. Az egyikük Patanjali volt, aki megfogalmazta a jóga spirituális gyakorlatának szemléletét, a szádhanatmakot, vagyis a jóga gyakorlatához vezető út egymást követő lépéseit. Aztán egy párszáz éves ugrást követően Swami Sivananda volt az, aki a jóga filozófiáját illetően egy lépéssel tovább haladt Patanjalinál.

„Atmabháva Jóga” bővebben

A mandalák megtestesülése

Swami Satyananda Saraswati

1984. július 31-én Franciaországban tartott előadása

A tantra tudományának három aspektusa létezik. Az első a mantra, a második a jantra, a harmadik pedig a mandala. A mantra valójában náda (vibráció), a jantra geometriai szimbólum, amely az időt és a teret jeleníti meg, míg a mandala képviseli az egyedi formában megjelenő tudattalant.

„A mandalák megtestesülése” bővebben

Merre induljunk tovább?

Swami Niranjanananda Saraswati

Beszéd a Fiatal Elnökök Szervezetében, Bangalore, 2007. február 24.

Amikor az anyagiak vonatkozásában elérjük a csúcsot, gyakran azt kérdezzük magunktól: „Most mi legyen? Merre induljak tovább?” Én szintén ezt a kérdést tettem fel magamnak. Én is elnöke vagyok egy „multinacionális vállalatnak”, és valamikor én is fiatal elnök voltam; a Bihar School of Yoga irányítását huszonhárom évesen vettem át. Más a szerepem szannjászinként és más a szerepem egy szervezet elnökeként. Így eljött az az idő az életemben, amikor feltettem a kérdést: „Most merre tovább?” Elérkeztem egy ponthoz a külső célok megvalósításban – egy világszintű jógikus mozgalom vezetője lettem, különböző központokat és embereket irányítottam, próbáltam az elvárásaiknak megfelelni, újabb és jobb programokat kitalálni, hogy segítsek másokon.

„Merre induljunk tovább?” bővebben