Barion Pixel

Az áldás csodája

Swami Niranjanananda Saraswati

A 2003-as Sat Chandi Mahayajna

A jagja egy ünnep. Annak az ünnepe, amikor az ember először döbbent rá tudatosságra. A jagja ennek az első áttörésnek, amely az embert az evolúció első lépcsőfokára tette, az ünnepe. Amikor az ember megtanulta, hogyan használja a tüzet, hogy segítsen magán, hogyan védje meg magát, táplálja és lássa el magát, amikor megtanulta, hogy a gabonát meg lehet főzni és lehet termeszteni, ez a megértése helyezte őt az evolúció első lépcsőfokára. A jagja ezt az első felismerést, ezt a romlatlan, tiszta tapasztalást ünnepli. A jagja célja, hogy ezt a potenciált használja arra, hogy tovább lökje a tudatosságot további felfedezések ismeretlen dimenzióiba.

„Az áldás csodája” bővebben

Az isteni küldetés

Swami Sivananda többféle értelemben volt egyedülálló, ami India szellemi horizontján a legelőkelőbb helyre jogosítja őt. Akár fizikai megjelenésében, akár értelmi képességeiben vagy spirituális kiválóságában párját ritkító volt. De életét leginkább az a mód fémjelezte, ahogy a világ minden sarkában élő számtalan emberre kézzelfogható hatást gyakorolt. Ez a hatás áttört minden, ember által emelt faji, vallási és bőrszín, ország, nem, sőt politikai rendszer vonatkozású akadályt. A huszadik század talán egyetlen szentje sem volt személyes kapcsolatban annyi követővel, mint Swami Sivananda.

„Az isteni küldetés” bővebben

Az inspiráció fenntartása az ásramban és a szannyászin életben

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1994. december 3.

Sok év púrna szannyászinként eltöltött év után belefáradhatunk az intézményi életbe, és bepenészesedhetünk, belerozsdásodhatunk. Amikor a saját gurunkkal való fizikai kommunikáció egyre kevesebb, milyen filozófia, milyen gondolkodásmód és hozzáállás tudja megújítani a belső ösztönzést és inspirációt?

Kétféle módja van a kérdés megválaszolásának: az egyik intézményi, a másik személyes vagy emberi. Az intézményi szerint a szannyászin hagyomány azt mondja, hogy 12 évig kell ásram környezetben élni. Ezután elhagyod az ásramot, és átlépsz a parivrajaka (vándorló koldus) szakaszba annyi ideig, ami ahhoz szükséges, hogy érettséget szerezz az életben, aztán letelepszel, és a társadalomért, a közösségért és saját spirituális életedért dolgozol. Régebben, amikor az embereknek kevesebb vágya és ambíciója volt, akkor el tudtak tölteni 12 évet egy ásramban, elérték azt, ami szükséges a képességeiknek megfelelően, és aztán tovább mentek a guru, a tanító, a mester áldásával, magukkal víve egy célt, egy irányt az életben, miközben fenntartották a kapcsolatot az ásrammal, a guruval és a guru küldetésével. Ez volt a tradicionális megközelítés.

„Az inspiráció fenntartása az ásramban és a szannyászin életben” bővebben

Az ásram környezet

Swami Niranjanananda Saraswati

Szatszang a tanárképző tanfolyamon
Ganga Darshan, 1994.08.02.

Tegnap az ásram, ma pedig a magam nevében köszöntelek benneteket, akármilyen céllal jöttetek is, legyen az karma jóga, az ásram élet vagy a jógatanár –képző tanfolyam. Biztos vagyok abban, hogy célotok és szándékotok megtalálja a helyes irányt, és teljesülni fog.

Mindazonáltal meg kell tanulnotok megérteni, és elfogadni annak a helynek a szabályait, ahova jöttetek, ami egy ásram. Az ásramnak meghatározott szerepe van minden ember életében. Persze, az egész dolog a ti hozzáállásotokon múlik. Lehet, hogy rosszindulatú a hozzáállásotok az ásrammal, az emberekkel, és mindennel szemben. Vagy lehet, hogy igen derűs ez az attitűd mindenkivel és mindennel szemben, míg az ásramban vagytok. Lehet, hogy lelkes ez a hozzáállás, vagy éppenséggel kedvetlen. Ezek egyéni megközelítések, de ezek a személyes érzések nem befolyásolják vagy változtatják meg semmilyen módon az ásram célját és irányultságát.

„Az ásram környezet” bővebben

Ásram élet

Swami Satyananda Saraswati

Jártam távoli, elbűvölő helyeken szerte a világon. Ezek egyike Thaiföld volt, ami nagy hatást gyakorolt rám a hagyományaikban és örökségükben látható védikus kultúra nyomai miatt. A védikus felfogás olyan komplikáltan szövődik bele vallásukba, társadalmi kultúrájukba, mondavilágukba, hogy biztosan nagyon erős volt a kapcsolat közöttük. Rama legendája egy családi legenda. Csak úgy, ahogy mi Indiában tesszük, a thai emberek is Rama történetét hirdetik énekükön, táncukon, művészetükön és szobrászatukon keresztül. Ahogyan számunkra, úgy számukra is Rama egyaránt jelenti a tökéletes embert és az isteni megtestesülést is. Az utcák és az utak a Ramayana hősei után vannak elnevezve és ugyanígy a hotelek és az üzletek is. Ez a Rama és Sita mesék masszív tudatosságát jelzi.

„Ásram élet” bővebben

Amit az élet nekem tanított

Swami Sivananda Saraswati

Villámcsapásszerű volt, ahogy életemben már korán arra a következtetésre jutottam, miszerint az emberi élet nem tökéletes a maga megfigyelhető tevékenységeivel, és van valami az emberi észlelésen túl, amely ellenőriz, és irányít minden láthatót. Elkezdtem megérteni a valóságot a mögött, amit földi életnek nevezünk. A nyugtalanság és a lázas aggodalom, amelyek az emberek normális létezését itt jellemzik, egy magasabb célról árulkodnak, melyet az embernek egyszer majd el kell érnie.

„Amit az élet nekem tanított” bővebben

Karma jóga

Swami Niranjanananda Saraswati

Miben rejlik a karma jóga fontossága a Bhagavad Gíta szerint?

Úr Krisna kedvenc témája a karma jóga volt, mert hitt abban, hogy mindenkit befolyásol a karma. A Bhagavad Gítában megállapítja, hogy aki érti a karma és karma jóga útját, az megérti a jóga és az élet titkát.

A karma jóga kedvelt témája nem csak Úr Krisnának, hanem valamennyi jóginak a világ minden táján. Mindenki karmát gyakorol az érzékeken, elmén, érzelmeken és fizikai érintkezésen keresztül. Az élet karma nélkül nem létezne. Azt is mondhatjuk, hogy a karma az életben olyan, mint az érem két oldala. Ha az egyik oldal az életet, a másik oldal az életben rejlő cselekvéseket képviseli.

„Karma jóga” bővebben

Karma jóga a mindennapokban

Swami Niranjanananda Saraswati

A jógáról általában azt gondolják, hogy egy gyakorlatsorozat, amelyet a mindennapi társadalmi élettől elvonulva, gyakorlótermi környezetben, vagy elvonuláson kell végezni „spirituális lények” társaságában. Azt tanultuk, hogy ha ezt vagy azt a jóga technikát gyakoroljuk, akkor ezt vagy azt az eredményt fogjuk elérni. Amit valójában teszünk az, hogy a jógából egy mechanikus folyamatot csinálunk, amely öntudatossághoz vezet.

El kell hagynunk ezt a fajta gondolkodásmódot, és a jógát természetes megnyilvánulásunk részévé kell tennünk. . A jóga csak így válhat egy folyamattá, amely önmegvalósításhoz vezet.

„Karma jóga a mindennapokban” bővebben

Karma és végzet

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a Sorbonne Egyetemen
Párizs, 1994. október 14.

Nehéz beszélni a karma és a végzet tárgyköréről, és nehéz megérteni, mert a karma és végzet tapasztalása egy élethossznyi folyamat, amely túl van az emberi felfogóképességen. A múltban sok próbálkozás történt, hogy leírják a karma és végzet folyamatát, a folyamatot, amely irányítja az emberi életet, természetet és személyiséget. Azonban ahelyett, hogy filozófiai szempontból közelítenénk meg, próbáljuk meglátni azt, hogyan integrálja saját személyiségünk a karmát és végzetet, lássuk ezek létjogosultságát a hétköznapi emberi életben.

„Karma és végzet” bővebben

Szatszang a karmáról

Swami Satyananda Saraswati

Mi a karma?

Szó szerint a karma cselekvést jelent, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és meg kell ölnöm sok embert, ez az én tettem, de nem a karmám. Másfelől, ha gyűlöletből ölöm meg az embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és személyiségemet. Így a cselekvésen kívül a karma az élet eseményeinek benyomását is jelenti az egyén elméjére.
„Szatszang a karmáról” bővebben